Pesti Srácok

Trianoni diktátum: június 4-én este a világ minden magyarja gyújtsa meg az Összetartozás Tüzét!

Trianoni diktátum: június 4-én este a világ minden magyarja gyújtsa meg az Összetartozás Tüzét!

Mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, gyúljon meg egy-egy tűz a trianoni diktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából és összetartozásunk jelképeként – kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség. Már a világ ötven országából jelezték, hogy meggyújtják az Összetartozás Tüzét.

Éppen egy évszázada zúzta szét a trianoni diktátum Szent István király ezeresztendős Kárpát-medencei államát, földarabolva Magyarországot, szétszórva nemzetünk részeit. Ám a tíz évvel ezelőtt megszavazott kettős állampolgársági törvény lehetőséget adott az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyaroknak, hogy közjogi értelemben újra az anyaország részévé, annak állampolgáraivá válhassanak, vagyis a területi szétszakítottság ellenére újra összetartozhassanak. Erre a három számra (ezer, száz és tíz) emlékeztetve kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség az Összetartozásunk Tüze eseményt a trianoni diktátum aláírásának századik évfordulóján, amelyhez várják minél több önkormányzat, intézmény, szervezet, közösség, család, magánember csatlakozását szerte a nagyvilágból.

Mint Jakab Annamária, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke a PestiSrácok.hu-nak elmondta: ez nem cserkészprogram, hanem összmagyar akció, amihez bárki csatlakozhat. Kiemelte:

PestiSracok facebook image

E sorok írásakor már a világ ötven országából, 1343 településről jelezték magyarok, hogy meggyújtják az Összetartozás Tüzét a diktátum évfordulóján este.

Az Összetartozás Tüze kezdeményezéshez bárki csatlakozhat. Ehhez nem kell mást tennie, mint az esemény honlapján (gyujtsukmeg.ma) gyors regisztrációt követően rákattint a csatlakozás gombra, és bejelöli a térképen, hol gyújt majd tüzet.

A kezdeményezés egészen 1933-ig, a gödöllői Cserkész Világtalálkozóig („jamboree”) nyúlik vissza, amikor a Magyar Cserkészszövetség megrendezte a Magyar Szolidaritás Napját. Ezen a napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban – mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak. 1996-ban a Millecentenárium alkalmából a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség máglyagyújtási akciót szervezett a Kárpátok gerincére, az ezeréves határra. Akkor több tucat tűz égett egy időben.

– olvasható az Összetartozás Tüze honlapján. Mint írják: bárki csatlakozhat, aki egyetért a kezdeményezés céljával, és a tűzgyújtás helyszínének országa törvényei szerint nagykorú, cselekvőképes, vagy nagykorú és cselekvőképes felügyelete mellett végzi a tevékenységet, tudomásul veszi és elfogadja a szervezők által leírt szabályokat, betartja a helyszín országának és hatóságainak előírásait, beleértve a tűzvédelmi, a gyülekezési és a karanténhelyzetre vonatkozót. A szervezők azt javasolják, ne egyedül, magányosan, hanem közösségben gyújtsunk tüzet. Az akcióhoz ITT lehet csatlakozni.

Mint arról beszámoltunk, a trianoni diktátum gyászos évfordulójára a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is közös, a magyarság összetartozását erősítő akciót hirdetett. Azt kérték: felekezettől függetlenül minden Kárpát-medencei egyházközség és gyülekezet június 4-én, csonka-magyarországi idő szerint 16 óra 30 perckor száz másodpercig szólaltassa meg temploma, imaháza harangját. Akár tizenötezer harang kondulhat meg egyszerre az egész Kárpát-medencében. A szervezők azt írták: „Június 4-én zúgjanak a harangok, hogy emlékezzünk, imára kulcsoljuk kezünket és előre tekintsünk. Mert soha nem feledve, mindig emlékezve leszünk csak képesek saját magyar közösségünkben a megújulásra, a Kárpát-medencei jövőnk közös tervezésére, ahogy a keresztény ember gyászmunkája is nyugvópontra jut a feltámadás hitében”.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)