Trump megnyerte a Kínával vívott kereskedelmi háború első fázisát. Peking belenyugodott, hogy 250 milliárd dollárnyi exportjára érvényben marad a 25 százalékos pótvám, ám felhagy a valutamanipulációval, továbbá nagy mennyiségben vásárol amerikai élelmiszert és földgázt. Trump így nyugodtan koncentrálhat az ellene folytatott impeachment-eljárásra, amelynek lezavarása után belevetheti magát az elnökválasztási kampányba. Eközben csillapodni látszanak Hongkongban is a tüntetések, amelyeket nem kis mértékben az amerikai kormány inspirált a háttérből. Cikkünk a nemrégiben aláírt kínai-amerikai kereskedelmi megállapodás hátterét boncolgatja.
Nem tudni, hogy mennyire lesz tartós a Kína és az Egyesült Államok által aláírt “első fázisú” kereskedelmi megállapodás. Mindenesetre az amerikai tőzsdék ennek hatására ismét rekordokat döntöttek. Tulajdonképpen nem is megállapodásról van szó, sokkal inkább egyfajta fegyverszünetről, amely az elmúlt két év adok-kapokját hivatott lezárni. Ennek lényege, hogy az egymás termékeire idáig kivetett büntetővámok érvényben maradnak, ám a felek mostantól visszafogják magukat és nem hoznak újabb intézkedéseket.
Trump nagyot nyert
Az ügylet nagy nyertese az amerikai elnök, Donald Trump. A 2020-as elnökválasztáson hatalmas aduász lesz, hogy legyőzte a kínai sárkányt. Az amerikai közvélemény egyetért az elnökkel, hogy Kína valóban tisztességtelen kereskedelmet folytat. Ám a többség a békés szabadkereskedelem híve, és most ezek a választók is megnyugodhatnak. Elemzők szerint indirekt módon ez volt az egyik oka annak, hogy a 2018-as időközi választásokon a republikánusok sok kongresszusi helyet elvesztettek. Olyan hagyományosan republikánus körzetek inogtak meg, amelyeket komolyan érintettek a kínai kereskedelmi megtorlások. Az exportpiacok bővülése azonban alapvetően javíthatja Trump kilátásait ezeken a helyeken. Tegyük hozzá, hogy 250 milliárd dollárnyi kínai árura továbbra is fennmarad 25 százalék pótvám: ezek alkatrészek, illetve félkész termékek, amelyek hazai gyártását szorgalmazza a Trump-adminisztráció. A tarifaháború eleve nem érintette azokat a cégeket, amelyek Kínában gyártanak, de a termékeiket tovább exportálják harmadik országba. Például az Apple telefonok, amiket Sanghajban gyártanak, de a világ amerikai termékként ismeri őket.
Hongkong, 2020. január 1. Kormányellenes tüntetõk kezükben amerikai és brit zászlókkal Hongkong belvárosában, 2020. január 1-jén. Jogvédő csoportok felhívására az új év első napján nagyszabású tüntetést tartanak a Kínához 1997-ben visszacsatolt városállamban. Fotó: MTI/EPA/Vivek Prakash
A kínaiak korábban csak húzták az időt, mert úgy vélték, hogy 2020 után egy esetleges demokrata elnökkel könnyebben megállapodnak. Ám Pekingben is kezdhetik kapisgálni az amerikai valóságot, és rájöhettek, hogy Trump az esélyes. Akkor pedig mire várjanak – egy győztes Trumppal nehezebb lesz dűlőre jutni. Persze Amerika nem Amerika lenne, ha nem avatkoznának be Kína belügyeibe. Ugyanúgy, ahogy Kína igyekszik belepiszkálni az amerikai elnökválasztásba, az USA pedig a hongkongi tüntetéseket támogatta a háttérből. Volt, hogy a diákok amerikai zászlót lobogtatva meneteltek, ami azért elég furcsán vette ki magát.
Az USA megirigyelte az oroszok sikereit
Peking a szerződésben azt is vállalta, hogy sokkal több amerikai árut vásárol majd a jövőben. Ez két dologra vonatkozik: az élelmiszerre és az energiára. Az USA a világ legnagyobb mezőgazdasági termelője és manapság is Kína legnagyobb szállítója, ám szeretne még többet eladni. Az energia pedig leginkább földgázt jelent, hiszen ma már a palagáznak köszönhetően az USA nem importőr, hanem exportőr. Trump többször kijelentette, hogy az USA szeretne a világ vezető földgázexportőre lenni, sokkal inkább, mint Oroszország. Iparági adatok szerint egyszerre 26 beruházás folyik a földgáz-cseppfolyósítás területén, és néhány év múlva hatalmas kapacitások állnak majd rendelkezésre. Nyilvánvaló, hogy ezeket Amerika szeretné lekötni. Tegyük hozzá, hogy ez talált pénz, mert a földgáz az olajtermelés mellékterméke: ha akarják, ha nem, a földgáz együtt bányászható ki az olajjal. Az Oroszország és Kína közötti vezeték éppen most készült el, amelynek éves kapacitása 35 milliárd köbméter. Az USA legalább ennyit szeretne Kínába szállítani.
Erősödik a jüan – már nem manipulálják az árfolyamot?
Talán ennél a megállapodásnál is fontosabb az, hogy az USA pénzügyminisztériuma levette Kínát azon országok listájáról, amelyeket valutamanpulációval vádolnak. Washington régóta azt állítja, hogy Kína mesterségesen, a piaci folyamatokat megkerülve szándékosan alacsonyan tartja a jüan árfolyamát; emiatt az árui dollárban számolva olcsóbbá válnak, és így komoly előnyhöz jutnak az ázsiai cégek. Úgy tűnik azonban, hogy Kínában valóban változott valami, hiszen hetek óta töretlenül erősödik a jüan. Ha pedig a jüan erősödése folytatódik tovább, akkor feltehetően a kínai gazdaság növekedése lassulni fog. Az amerikai stratégáknak éppen ez a céljuk. Trump és kormánya nagyon szeretné megakadályozni, hogy Kína váljon a világ vezető gazdasági hatalmává.
A kínai statisztikai hivatal múlt pénteken közzétett jelentése szerint – írta az MTI – Kína bruttó hazai terméke (GDP) 2019 egészét tekintve 6,1 százalékkal haladta meg az előző évit, ami a legvisszafogottabb növekedési ütem 1990 óta. Az önmagában gyengének látszó adat ugyanakkor a múlt év utolsó negyedévében beállt stabilizálódással magyarázható: az előző év azonos időszakával összevetve a kínai gazdaság ugyanis megtartotta 6,0 százalékos növekedését, ami – bár önmagában szintén az elmúlt harminc év legalacsonyabb ütemének számít – megegyezik az előző negyedév növekedési adatával.
Fotó: MTI/EPA
Persze kérdés, hogy ez vámokkal megakadályozható? Kína egyre versenyképesebb a high-tech ágazatokban, és egyértelmű, hogy a Huawei fényévekkel megelőzi az 5G-ben az amerikai cégeket. A kínai cég az USA és Kína közötti technológiai rivalizáció szimbólumává vált, és Washington lobbizik a szövetségeseinél, hogy ne használják a Huawei 5G technológiai szolgáltatásait a kritikus kommunikációs infrastruktúrában, állítva, hogy Peking felhasználhatja azt kémkedésre. Ám a megállapodás nem érinti a Huaweit. A megállapodás aláírásával egyértelműen elkülönül a nemzetbiztonság és a kereskedelem. De persze a Huawei-nek és más kínai vállalatoknak továbbra is számolniuk kell a rájuk gyakorolt nyomás fokozódásával.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS