Pesti Srácok

Trump ismét belengette a vámvita rendezését Kínával

Trump ismét belengette a vámvita rendezését Kínával

Donald Trump szerint Kína esetében jelentősen csökkennek a behozatali vámok a jelenlegi 145 százalékos szintről, amint sikerül megkötni a megállapodást. Az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt kedden, azt követően, hogy a pénzügyminiszter a vámvitában "deeszkalációs" lépéseket említett.

Donald Trump a fehér házi dolgozószobájában válaszolt a vámokról szóló kérdésekre is, és megismételte, hogy a kereskedelmi partnerekkel "méltányos megállapodásokra" törekszik az amerikai adminisztráció. Megismételte, hogy "az, ami eddig ment, nem folytatódhat", amivel az Egyesült Államok jelentős külkereskedelmi hiányára utalt.

A kialakult piaci bizonytalansággal kapcsolatban hozzátette, hogy jelenleg egy átmeneti időről van szó, ami "kis ideig eltart". Donald Trump Kínával kapcsolatban optimizmusát hangoztatta, és készségét az együttműködésre Hszi Csin-ping kínai államfővel, de megjegyezte, hogy "Kínának végül meg kell majd állapodnia", azonban a vámok mértéke még ekkor sem lesz nulla.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője napi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy "jól állunk egy potenciális kereskedelmi megállapodást illetően Kínával".

PestiSracok facebook image

Kedden egy Washingtonban tartott befektetői fórumon Scott Bessent pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a Kínával kialakult vámvitába - ami amerikai részről 145 százalékos, míg kínai részről 125 százalékos vámot jelent - "deeszkalációra" számít a nagyon közeli jövőben. A korábban pénzügyi befektetési szakemberként dolgozó miniszter a jelenlegi magas vámkörnyezetet fenntarthatatlannak nevezte.

A vámháborút az amerikai kormány azzal indította el, hogy 34 százalékos vámmal sújtotta a Kínából érkező árukat. Erre Kína ugyanekkora mértékű ellenvámmal reagált. Majd Donald Trump amerikai elnök az ázsiai ország lépése után a kínai import áruk vámját 145 százalékra emelte Peking ezt szintén nem hagyta szó nélkül, újabb vámemeléssel viszonozta az amerikaiak lépését. Ugyanakkor Kína jelezte Washington felé, hogy hajlandó lenne tárgyalni a vámokról.

Trump pár napja az nyilatkozta, hogy a vámvita végére hamarosan, 3-4 héten belül sor kerülhet. Azonban Peking nyilatkozatai alapján az is egyértelmű, hogy nem fognak behódolni az amerikaiaknak. Az ázsiai ország is csak olyan megállapodást fog aláírni, amely biztosítja a jövőben is a gazdasági fejlődését. Kína legutóbb bírálta az Egyesült Államokat, és elutasította, hogy az amerikai kormány a különböző országokkal fennálló kereskedelmi és gazdasági vitáit Kína kárára, az ő érdekeit sértve rendezze. A kínai szóvivő kiemelte, hogy „az ország eltökélt, és képes megvédeni saját jogait és érdekeit, valamint hajlandó megerősíteni a szolidaritást minden féllel.”

Forrás: MTIVezető kép: AP

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.