Ügyvédek is közreműködtek egy súlyos korrupciós bűncselekményben – Itt van a vádiratból néhány pikáns részlet
A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, hivatali vesztegetés bűntette, ügyvédi visszaélés bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt vádat emelt kilenc személy – köztük három ügyvéd – ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádirat lényege szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával – köztük egy ügyvéddel – egy vállalkozótól kérésükre 102 millió forintot és 1,8 millió eurót kapott. Az elkövetők valótlanul arra hivatkoztak, hogy a pénzből hivatalos személyeknek kell fizetni annak érdekében, hogy a vállalkozó és cégei ellen ne induljon adóhatósági- és büntetőeljárás, illetve a már megindult eljárások számára kedvezően fejeződjenek be. Amikor egy ügyben később mégis gyanúsítottként hallgatták ki a vállalkozót, egy másik ügyvéden keresztül további 100 millió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével számára kedvezően befolyásolják és a vele szemben elrendelt bűnügyi felügyelet biztosítását szolgáló nyomkövető eszköz a lábáról lekerüljön. A vállalkozótól egy további személy 2018 végétől 16 hónapon keresztül ugyancsak kapott havi 10 millió forintot, miután valótlanul arra hivatkozott a vállalkozó felé, hogy a pénzből magas beosztású NAV-os kapcsolatának fizet, és elintézi, hogy a vállalkozó cégeit ne vonják adóhatósági vizsgálat alá.
A vállalkozót közvetítőkön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a vele szemben indult büntetőeljárás neki kedvező módon történő lezárását. Az ügyvéd – szintén valótlanul – arra hivatkozott, hogy mindezt a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és egy magas beosztású NAV vezető segítségével tudja elérni, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni
– tudatták közleményükben. Az ügyészség a szabadságvesztés kiszabásán túl indítványozta azt is, hogy a bíróság a három ügyvéd vádlottat az ügyvédi foglalkozástól tiltsa el, valamint az egyes vádlottakkal szemben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala által a Központi Nyomozó Főügyészség felkérésére biztosított vagyontárgyakon felül összesen 857 millió 800 ezer forint értékben vagyonelkobzást rendeljen el.
Jelen ügy jó példája annak a jelenségnek, amikor állami, gazdasági, politikai szereplőkre hivatkoznak az elkövetők, és annak érdekében, hogy erre hivatkozva pénzt csaljanak ki, azt állítják, hogy velük korrupciós kapcsolatban állnak
– kommentálták az esetet az ügyészség szakértői.
Ezen ügyek alkalmasak arra, hogy a lakosságban azt a látszatot keltsék, miszerint egyes eljárások eredményét magas beosztású hivatalos személyek megvesztegetésével el lehet intézni. Valójában azonban nem történik vesztegetés, a hivatkozott személyek tudomással se bírnak a rájuk való hivatkozásról. Ezért az ügyészség az ilyen jellegű, kiemelt tárgyi súlyú korrupciós bűncselekmények esetében a törvény szigorának alkalmazásával mindig végrehajtandó szabadságvesztésre tesz indítványt. Kivételt az képezhet, ha az elkövető, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a korrupciós bűncselekményt a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és feltárja az elkövetés körülményeit. Ebben az esetben ugyanis a büntetése korlátlanul enyhíthető, illetve különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető
– olvasható az ügyészség honlapján közzétett tájékoztatásban.
Forrás: Ügyészség; Fotó: MTI/Ujvári Sándor
