Új “Csernobil” amerikai pénzből? – Bezzegromániával teszteltetné az Egyesült Államok az eddig kipróbálatlan atomerőműveit

Joe Biden amerikai elnök elment a glasgow-i klímacsúcsra, bocsánatot kért, amiért Donald Trump annak idején kilépett a klímaegyezményből, jól leszúrta a kínai és az orosz elnököt, amiért ők viszont nem mentek el, eközben csak úgy mellékesen Amerika a klímacsúcs ürügyén megfűzte a románokat, hogy náluk építhessék fel új, kísérleti moduláris atomerőműveiket. A nagy sajtóvisszhang egyelőre elmaradt, holott az Európai Unió és az atomenergia viszonyában ezzel a húzással Románia újrakeverte a kártyákat, hiszen az atomerőmű-építés szándékával már nincs Magyarország egyedül Kelet-Európában, ráadásul pont az a Románia bútorozott most egybe az amerikaiakkal atomügyben, amely korábban az Európai Unió irányelveire hivatkozva állította le együttműködését a kínaiakkal. A bejelentés kapcsán ráadásul a román sajtó azt feszegeti, az USA talán nem véletlenül nem saját földjén teszteli az új reaktorokat. Mint fogalmaznak, “a következő években az amerikaiak beejtőernyőzik a reaktorokat Romániába, hogy lássák, felrobbannak-e maximális terheltség alatt. Hogy működnek-e vagy sem“. Hozzáteszik, ha sikeres lesz a teszt, a technológiát kifejlesztő NuScale, és közvetve az Egyesült Államok “óriási hasznot fog bezsebelni […], ha viszont kudarcba fullad, egyáltalán nem kizárt, hogy Romániára egy igazi, csernobili típusú katasztrófa vár“.

Természetesen Romániának már van egy atomerőműve, mégpedig Cernavodában, két működő blokkal. A romániai atomprogram a hetvenes évek végén indult útjára kanadai segítséggel, igaz ugyan, hogy a tervezett öt blokkból mindössze kettő épült meg a rendszerváltásig. Bár a kommunista rendszer bukása után Románia folyamatosan felszínen tartotta a többi blokk megépítésének szándékát, az atomerőműben már a 2000-es évektől komoly rendszerproblémák merültek fel, többször hosszú időre le kellett állítani a rendszert, amely nem tett jót a romániai nukleáris álmok társadalmi megítélésének. Ennek is köszönhető, hogy bár az elmúlt évtizedben a kínaiak és az amerikaiak is tárgyaltak Romániával a 3. és a 4. blokk megépítésével kapcsolatban, konkrét lépések azonban az elmúlt évekig nem történtek.

Bezzegrománia az EU-s irányelvekre hivatkozva bontott szerződést a kínaiakkal, majd…

Az események az utóbbi időben gyorsultak fel látványosan, amikor a román Nuclearelectrica és a kínai CGN még 2015-ben előbb szándéknyilatkozatot, majd 2019 májusában előzetes megállapodást írt alá a két új reaktor építéséről. Közbejött azonban Klaus Iohannis államfő washingtoni látogatása ugyanazon év augusztusában, ahol Donald Trumppal közös nyilatkozatban erősítették meg az USA és a Románia nukleáris energetikai együttműködését, amelyet egy hónappal később az akkori román kormányfő, Viorica Dancila és Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere memorandumban is megerősített. Ekkor már sejthető volt, Románia átáll az USA oldalára, azaz a kínai cég bukni fogja a beruházást. Ehhez azonban kellett egy kis színjáték, amelyet 2020. januárjában Ludovic Orban akkori miniszterelnök vezényelve, azt nyilatkozva a sajtóban, hogy az egész román atomfejlesztési programot felszámolják, mégpedig azon indokból, miszerint “az atomenergia használata nem része az EU fejlesztési terveinek”, annak a Green Dealnek, amely kibocsátáscsökkentési szempontok közé nem emelte be az atomenergiát. Fogalmazhatunk tehát úgy, hogy a mindig jó diplomáciai érzékel rendelkező Románia ekkor eljátszotta a paksi bővítés miatt folyamatosan bírált Magyarországgal szemben a jófiút, és felmondta az Európai Bizottság mantráját az atommentes kibocsátáscsökkentés helyes módjáról. Néhány hónappal később, 2020 októberében azonban Románia hosszú távú atomenergetikai együttműködésről szóló elvi megállapodást írt alá az USA-val, amelynek értelmében Amerika 7 milliárd dollár értékű hitelszerződést biztosít az amerikai Exim Bank bevonásával Romániának a két reaktor megépítésére. Az év decemberében pedig kormányközi megállapodást írt alá a két ország a cernavodai erőmű bővítéséről és az I. blokk felújításáról. A romániai diplomácia ezzel azt üzente, lehet, hogy az EU-ban a Green Deal az irány, de az Egyesült Államokban nem, és Románia mostantól velük ért egyet. A román-amerikai nukleáris együttműködés ezzel felrúgta az eddigi játékszabályokat, hiszen Kelet-Európában már nem csak Magyarország volt az egyetlen olyan uniós tagállam, amely nyilvánosan is az atomenergia fejlesztése mellett tette le a voksát.

Megjegyzendő, a Green Deal uniós irányelvnek az UNECE, azaz az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának idén szeptemberi jelentése sem tehetett jót, amely kijelentette, az atomenergia nélkül nem lehet teljesíteni a klímacélokat. Álláspontjuk szerint a párizsi megállapodásban foglalt vállalások csak akkor válhatnak valóra 2030-ig, ha azokban az atomenergia is részt vállal, utalva arra, hogy az elmúlt 50 évben az atomenergia 74 gigatonna CO2-kibocsátást előzött meg, ami közel két év teljes globális energiakibocsátásának felel meg. A jelentésben kitérnek arra, az általuk képviselt régióban (ide tartozik az európai országok mellett például a jelentős szennyező Törökország) jelenleg 15 országban vannak építés vagy fejlesztés alatt új reaktorok, 7 ország pedig először dolgozik nukleáris energiaprogram kidolgozásán. Az idei jelentés azért is fontos, mert ez egyúttal az ENSZ nemzetközi jelzéseként is értelmezhető, hogy az Európai Unió bírálja felül atomenergia-szketpikus álláspontját, amelyet az alternatív energiaforrásokat támogató zöld szervezetek és lobbicsoportok nyomán alakított ki.

Miért épp a klímacsúcson hozakodott elő Biden a moduláris erőművekkel?

Talán az sem volt véletlen, sőt kifejezetten üzenetértékű, hogy az amerikaiak éppen a glasgow-i klímacsúcson erősíttették meg Romániával az atomenergia-ipar bővítésének szándékát, és éppen a zöld szempontokra hivatkozva, miközben korábban ugyanezen indokokból, és az EU-ra hivatkozva táncoltak ki a kínaiakkal kötött megegyezésből. A sajtóhírek szerint a glasgow-i klímacsúcs keddi napján jelentette be a román elnöki hivatal, hogy Klaus Iohannis román államfő az esemény idején egyebek mellett tárgyalásokat folytatott John Kerry amerikai klímaügyi különmegbízottal a nukleáris együttműködésről, mindezt megfejelve azzal az új hírrel, hogy Románia kísérleti, kisméretű moduláris atomreaktorokat telepítene amerikai támogatással. Iohannis hivatala azt is bejelentette, hogy részt venne az amerikai nukleáris ipar európai terjesztésében is, azaz beszállnak a technológia gyártásába és a szakember-képzésbe is, hogy a “térség más országaiban is meghonosítsák” a moduláris rendszerű atomerőművet. Ígéretük szerint Virgil Popescu román energiaügyi miniszter csütörtökön Glasgow-ban véglegesítette a moduláris atomreaktorok telepítéséről szóló megállapodást Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszterrel.

Románia egyébként még 2019-ben egyezett meg a az új technológiát gyártó amerikai NuScale Power amerikai vállalattal, januárban pedig mintegy 1,27 millió dollár értékű vissza nem térítendő támogatást kapott, hogy azonosítson lehetséges telepítési helyszíneket az SMR-technológiával épülő 12 kiskapacitású nukleáris moduláris reaktornak. Az amerikai energiaügyi minisztérium korábban nem kevesebb, mint 450 millió dollárt fektetett a NuScale Power vállalatba, „a projekt felgyorsításának” céljából.

Az amerikaiak nem hazai földön próbálnák ki az új technológiát

A Mediafoxon megjelent román nyelvű elemzés már elöljáróban is azt a kérdést feszegeti, vajon nem azért szeretnék-e az amerikaiak Romániában kipróbálni az új atomerőművet, mert esetleg túl kockázatosnak tartják. A cikkben felidézik, a NuScale Power 2020 szeptemberében kapott hatósági engedélyt az Egyesült Államokban az új SMR-technológiára, a tesztelésre ugyanakkor láthatóan “harmadrangú” helyszínt kerestek. Mint fogalmaznak, az erőműveket

a következő években az amerikaiak beejtőernyőzik Romániába, hogy lássák, felrobbannak-e a maximális terheltség alatt. Hogy működnek-e vagy sem. Hogy Biden elnök miért nem amerikai területen helyeztette üzembe az új technológiát, egyelőre rejtély marad. Semmiképpen sem Románia kedvéért, ez legyen világos.

Hozzáteszik,

Iohannis elnök pedig, öntudatlansággal határos szolgalelkűségből, egy hangot sem ejtett a lehetséges veszélyekről. Akárcsak a Fehér Ház, Iohannis elnök nyilatkozata is csak az együttműködés várható előnyeit emelte ki.

Külön érdekesség, hogy Virgil Popescu jelenlegi energiaügyi miniszter 2019-ben még határozottan ellenezte, hogy Románia új nukleáris technológiák kísérleti terepe legyen, úgy fogalmazva, “soha nem fogom támogatni, hogy hazánkban olyan nukleáris technológiákat működtessenek, amelyek még fejlesztési/tesztelési fázisban vannak, ha valaha is felmerülne ilyen probléma”. Az elemzés szerint

ha sikeres lesz, a NuScale, és közvetve az Egyesült Államok óriási hasznot fog bezsebelni, tekintetbe véve az új Green Deal projekteket és az energetikai válságot. Ha viszont kudarcba fullad, egyáltalán nem kizárt, hogy Romániára egy igazi, csernobili típusú katasztrófa vár. Senki nem garantálja, hogy minden tökéletesen fog menni.

Forrás: napi.hu/MTI/foter.ro