A két-, illetve többoldalú tanácskozásokat követően ismét plenáris, huszonhetes körben folytatódott Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli találkozója, amelyen a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszútávú EU-költségvetésről tárgyaltak, s amely megállapodás nélkül ért véget péntek este. Orbán Viktor a tanácskozással kapcsolatban úgy fogalmazott: ha nincs igazságosság a büdzsé alapjait illetően, lehetetlen stabil költségvetést elfogadni. Ez a magyar álláspont – húzta alá a magyar miniszterelnök.
Diplomáciai források szerint a megbeszélések középpontjában az Európai Bizottság által frissen készített, új számokat is tartalmazó dokumentum áll, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) mintegy 1,069 százalékát fizetné be a költségvetésbe. Ez alapján a költségvetés pénzügyi kötelezettségvállalások formájában elkölthető teljes összege mintegy 10 milliárd euróval lenne kevesebb a korábbi, Charles Michel, az Európai Tanács elnökének javaslatához képest. Michel február közepén a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összegére vonatkozóan 1094,8 milliárd eurót javasolt, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme 1,074 százalékát tenné ki. Az úgynevezett “takarékos négyek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői között vannak, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is a jelenlegi szintjén legyen a büdzsé, maradjon meg az összesített bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka. A kohézió barátai nevű csoport, – amely a csúcstalálkozó alkalmával úgy döntött, hogy átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá – pedig egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a Kohézió Barátai országcsoport külön egyeztetésén a brüsszeli rendkívüli EU-csúcs szünetében 2020. február 21-én. A csoport átalakult Ambíciózus Európa költségvetése csoporttáFORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BENKO VIVIEN CHER
Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. A nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy – ha új forrást nem vonnak be – kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Sajtóértesülések szerint az eredménytelenül zárult uniós csúcstalálkozón a tagállami vezetők nem fogadták el sem Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének korábbi, sem pedig az Európai Bizottság által frissen javasolt, új számokat is tartalmazó költségvetési javaslatát. Charles Michel és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke rövidesen sajtótájékoztatón ismerteti a csúcstalálkozó következtetéseit.
Nincs megállapodás
Nem született megállapodást az Európai Unió 2021 utáni hétéves keretköltségvetéséről az uniós állam- és kormányfők e témában összehívott rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján – közölte péntek este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: nagyon keményen dolgoztak azért, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni, de pénteken sajnos nem sikerült megállapodásra jutni. “Azt látjuk, hogy ehhez több időre van szükségünk” – tette hozzá. Charles Michel azt mondta, továbbra is minden javaslat és tagállami elképzelés “az asztalon van.” A tanács elnöke szerint további informális konzultációkra lesz szükség ahhoz, hogy egy újabb, szintén rendkívüli EU-csúcs időpontját ki lehessen tűzni. Hozzátette, biztos abban, hogy az intenzív és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd folytatásával sikerül megállapodásra jutni.
Nagy-Britannia nélkül is széthúz az EU, ezt az ülés kudarca is bizonyítja
– jelentette ki Emanuel Macron francia elnök. Macron újságíróknak nyilatkozva hozzátette: nagyon sajnálja, hogy nem értek el megállapodást, de legalább Franciaországnak sikerült kivívnia némi kedvezményt az agrártámogatásokkal kapcsolatban.
A Brexit okozta költségvetési hiány nem mehet a mezőgazdasági támogatások kárára. Érdekeink nem egyeznek, ezen még dolgozni kell a következő hónapokban
– tette hozzá. Angela Merkel német kancellár elmondta:
egy pillantás is elég volt az új tervezet számaira, már világos volt, hogy nincs miről tárgyalni tovább.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kitűzi majd az új tárgyalások idejét, miután újra egyeztetett a tagállamok vezetőivel. A német kancellár hozzátette: a javaslatban szereplő jogállamisági záradék pontosítása szorul, Németország ragaszkodik ehhez a kitételhez. “Ezt a feltételt nem lehet számokkal kompenzálni” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor: ambiciózus Európához ambiciózus költségvetés kell
Nem fogadható el, hogy négy nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország – Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva – továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe. Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell
– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a 2021 utáni uniós keretköltségvetésről rendezett EU-csúcstalálkozón pénteken. A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a Kohézió barátai országcsoport úgy döntött, átalakul az Ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá, és azt az álláspontot fogadták el, hogy “ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell”. Az országcsoport tagjai indítványozták, hogy az Európai Parlament azon javaslatához kell viszonyítani a számításokat, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékát fizetné be a költségvetésbe. Orbán Viktor szerint nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum jöjjön létre. Ha pedig nincs megegyezés arról, hogy mennyi lesz a költségvetés befizetési oldala, akkor nem lehet arról sem beszélni, hogy miként legyen szétosztva – mondta.
Ebben a pillanatban nagyon messze vagyunk a megállapodástól, két távoli álláspont van, valamikor a jövőben folytatni fogjuk a megbeszéléseket
– fogalmazott. Tájékoztatása szerint az említett nettó befizető országok azt mondták, Charles Michel múlt héten bemutatott javaslata nem tárgyalási alap. Közölték, mandátumuk a nemzeti parlamentjük részéről az, hogy az 1 százalékról nem mozdulhatnak el. Az 1 és az 1,3 között akkora a távolság, hogy azt nem lehet áthidalni, tehát ma megállapodás nem lesz. Ez a helyzet magyar értékelése – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor aláhúzta, hogy egy dolgot tisztázni kell: nem lehet folytatni azt, hogy a gazdag országok nemzeti össztermék arányában számolva kevesebbet fizetnek be, mint a szegény országok. Ha nincs igazságosság a büdzsé alapjait illetően, lehetetlen stabil költségvetést elfogadni. Ez a magyar álláspont – húzta alá.
Ha valóban akarunk csinálni valamit Európában a hatérvédelem, a digitalizáció, az iparpolitika, a mezőgazdaság, a kohézió, az infrastruktúra-fejlesztés területén, akkor nem állhatunk meg 1 százaléknál, hanem vállani kell, hogy 1,3 százalékot kell mindenkinek befizetnie
– fogalmazott. A miniszterelnök a brüsszeli megbeszéléseket nehéznek, de “nagyon jó” tárgyalásoknak nevezte. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a pénzzel párhuzamosan Európa jövőjéről szól a vita.
A vita arról szól, hogy mennyire ambiciózus Európát akarunk. Nyilvánvaló, ha fenn akarjuk tartani Európát, belső piacra van szükségünk, amelynek két pillére az agrártámogatás és a kohéziós forrás
– közölte.
Forrás: MTI, fotó:MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS