Ukrajnában folytat vizsgálatot az Európa Tanács Velencei Bizottságának szakértői küldöttsége a nyáron életbe lépett, sokat vitatott ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatosan – adta hírül vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál. A szakértői látogatás eredményeként a Velencei Bizottság véleményt készít a törvény végrehajtásáról, amelyet várhatóan decemberi ülésén fogad el a testület. A küldöttséget pénteken fogadta Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes. A külügyi tárca tájékoztatása szerint a diplomata a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a törvényt az ukrán alkotmánynak megfelelően fogadták el, külföldi országok tapasztalatai, valamint a Velencei Bizottság korábbi ajánlásai alapján.
Bodnar szavai szerint egy ilyen jogszabálynak az elfogadása nemcsak humanitárius szempontból volt fontos, hanem biztonsági szempontból is, az Ukrajnát Oroszország részéről érő, folytatólagos agresszió miatt. A miniszterhelyettes felhívta a küldöttség figyelmét arra, hogy Ukrajna őslakos népei és nemzeti kisebbségei számára anyanyelvük használatát a társadalmi életben, valamint jogaik szélesebb értelemben vett biztosítását egy, a nemzetiségi kisebbségekről szóló, új törvény határozza majd meg.
Ezt a jogszabályt a parlament elé kell terjeszteni
– tette hozzá.
Az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el az előző összetételű parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő május 15-én alá is írta. Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt, a parlamenti választást július 21-én tartották Ukrajnában. A törvény az aláírása után két hónappal, július 16-án lépett hatályba. Zelenszkij még áprilisban a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.
Az MTI összefoglalását készítő Kovács Andrea a nacionalista, kisebbségellenes ukrán sajtó propaganda-mondatait visszhangozva teljesen érthetetlen módon azt emeli ki, hogy
a jogszabály ellen hevesen tiltakoztak főként a Moszkva-párti parlamenti képviselők, akik az alkotmánybírósághoz fordultak a jogszabály felülvizsgálatáért.
Miközben azt elfelejtette hozzátenni, hogy magyar parlamenti képviselők azért nem tiltakozhattak – nemhogy hangosan, hanem sehogy –, mert a nacionalista ukrán vezetés módszeresen ellehetetlenítette a kárpátaljai magyarság politikai képviseletét, titkosszolgálati, sőt, alvilági eszközök bevetésétől sem riadva vissza. Az MTI-s összefoglaló írója azért mellékesen azt is megemlíti, hogy
tiltakoztak ellene a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.
Érdemes volna az MTI vezető szerkesztőjének az objektivitásra és a magyar vonatkozások fontosságára felhívnia alkalmazottai figyelmét, a Velencei Bizottság ugyanis nem az orosz-ukrán konfliktus miatt vizsgálta a súlyosan aggályos törtvénytervezetet, hanem azért, mert több kisebbség, köztük a magyarok és a románok jelezték, hogy az ellehetetlenítés határára sodorja közösségüket az ukrán nacionalista politika.
Forrás: MTI; Vezetőkép: MTI
moliere
2019-10-28 at 00:02
Nincs semmi elvárásom az ilyen velencei himihumi bizottságokkal szemben, és nincs semmi értelme bármilyen jogi, emberiességi alapelveket elvárni az Uniótól, mert ők csak szelektíven, a saját érdekeik szerint alkalmazzák ezeket az elveket.
Amíg az európai joggal lehet harmonizálni a benesi dekrétumokat, addig igazán bármit lehet nekik, és semmit nekünk. Szerencsére annyira azért nem számítanak.
Mondhatjuk nyugodtan, hogy köcsögök. Remélem, nem moderálják ki, mert sehogy sem találok jobb szót rájuk.
gács
2019-10-27 at 20:17
Az MTI más ügyekben is botrányosan viselkedik, cenzúráz és öncenzúráz!