Pokolgépes merényletben meghalt a dél-ukrajnai Herszon megye orosz kézen lévő egyik településének vezetője – közölték az orosz hatóságok.
A Telegramon közzétett közlemény szerint Andrej Stepa, a Dnyeper bal partján fekvő, orosz kézen lévő Ljubimivka település vezetője meghalt, miután az “ukrán terroristák” felrobbantottak egy gépkocsit. A térségben a Dnyeper vált frontvonallá, amióta az orosz erők novemberben elhagyták a folyó jobb partját. Az oroszok kivonulása előtt a megyeszékhelyen, Herszonban ukrán ügynökök célzott támadásokat hajtottak végre az ellenséges vonalak mögött azok ellen, akik az orosz közigazgatásnak dolgoztak. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben jelentette be Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megye bekebelezését, annak ellenére, hogy nem került a teljes terület orosz kézre.
Forrás és fotó: MTI
Facebook hozzászólás
Havy
2022-12-25 at 18:21
Elszomorító. És, ezen nehéz lesz vàltoztatni.
Lacus
2022-12-23 at 07:06
Eddig is terroristák voltak a saját kisebbségükkel, most pláne miért változtak volna a szokásaikon. Ugye kímélni kell őket, ezért Putyin óvatosan kesztyűs kézzel bánik velük. Nem kellene! A hugyossal való tali után ideje volna kiiktatni az ukran vezerkart kerül amibe kerül, utána a csővezetékhez hasonlóan jöhetnek a tankerek.
A Nagy Testvér figyel téged
2022-12-23 at 05:03
A Krímet nem Hruscsov adta Ukrajnának
december 23
A döntést Sztálin „utódja”, Malenkov hozta meg
Pontosan 65 évvel ezelőtt, február 19-én olyan esemény történt, amely a Szovjetunió társadalmi-politikai életére nem volt jelentős hatással, de végül időzített bombává vált a következő generációk számára.
1954-ben ezen a napon a Legfelsőbb Tanács Elnökségének rendelete alapján megtörtént a krími régió átadása az RSFSR-től az ukrán SSR-hez. Ennek a lépésnek a szükségességét “a krími térség és az ukrán SSR közötti gazdaság közös, területi közelsége, valamint szoros gazdasági és kulturális kapcsolataival magyarázták”.
Akkor senki sem gondolhatta volna, hogy kevesebb, mint 40 év múlva a Szovjetunió már nem lesz, Oroszország pedig elveszíti az egyik fő stratégiai jelentőségű kikötőt, és haditengerészeti bázist bérel, Kijev „javát” kérve. És akkor történnek olyan események, amelyek eredményeként a Krím Oroszország része lesz, és háború kezdődik a Donbászban, amely két táborra osztja az oroszokat és az ukránokat.
Nyikita Hruscsovot, aki állítólag Ukrajnának adta a Krímet, régóta okolják minden bajért. Sok történész azonban azzal érvel, hogy ennek a döntésnek a meghozatalában a főszerepet Georgij Malenkov, Klim Vorosilov és Lazar Kaganovics játszotta, akiknek ekkor nagyobb befolyása volt, mint Nyikita Szergejevicsnek. Ekkor Sztálin csak egy éve halt meg, Hruscsov diadalmaskodó huszadik kongresszusáig még két év volt, és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a már említett Malenkov is átvehette volna Sztálin helyét.
Egy másik álláspont szerint a Krímet Hruscsov személyes kezdeményezésére az ukrán SZSZK-hoz adták át. Az ok pedig egyrészt az ukrán nómenklatúra támogatásának kísérlete lehet a Malenkovval folytatott hatalmi harcban, másrészt a rehabilitáció vágya a harmincas években Ukrajnában szervezett tömeges elnyomások miatt.
1991. október 1-jén a Krími Legfelsőbb Tanács Elnöksége bejelentette, hogy a félszigetet 1954-ben „az emberek véleményének figyelembevétele nélkül” adták át Ukrajnának, és javasolta a rendelet visszavonását, majd népszavazás megtartását. A végső döntés azonban, hogy a Szovjetunió elnökéhez, Mihail Gorbacsovhoz forduljon ebben az ügyben, soha nem született meg.
Forrás: utro.ru
Cuki
2022-12-22 at 20:38
az amcsik sok tapasztalatot szereztek Irakban, Afganisztánban, Szíriában…stb, hogy hogyan kell pokolgépes merényletet elkövetni