Az ellenzéknek, mint tudjuk, semmi sem szent. Olyan dolgok sem, amit még háborúban is kötelező lenne tabutémának tekinteni: ilyen a sport is. A liberálisoknak azonban nincsen olyan témájuk, ami miatt pironkodnának. A sportot is előszeretettel ekézik, mi több a sportriportereket is. Vadai Ágnes nem először hozza szóba Menczer Tamás sportriporter múltját, mint valamilyen pejoratív jelzőt. Azonban ismét kapufát rúgott. Magyarország sportnemzet és az is marad.
Egy valamit tény a magyar médiatörténetben: évtizedekig a sportriporter szakma volt a televíziózás csúcsa. Ők közvetítették az Oscar-gálákat és rengeteg egyéb tévés feladatra is megkérték őket, mondván, a sportriporter az ügyes, rátermett és ismeri a váratlan helyzeteket, kvázi megold mindent. Úgyhogy szerintünk nem baj, hogy a külügyi tárcánál lehetőséget láttak egy sportriporterben, aki a kommunikációért felelős.
Ehhez képest Vadai szerint a sportriporter múlt az valamilyen átok, negatív jelző, úgy kezeli, mintha sintér lett volna az ember: mit keres itt közöttünk? Legyünk őszinték, undorító amit csinál. De, ha a sportriporterek fikázása nem lenne elég, akkor maga az egyetemes, magyar sport kerül napirendre, a foci és sok-sok (szerintük) elherdált pénz, amit erre és arra is lehetne költeni.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára / Fotó: MTI
Ágnes, Kenyában is sok mindenre lehetne költeni a pénzt, de sokat költenek a futókra is, mert ők testesítik meg a nemzetet a sportvilág szemében. Brazíliában is sok a szegény ember, mégis költenek focira. Pedig náluk aztán valóban sok új kórházra lenne szükség.
Magyarország egy olimpiai- és sportnemzet, ezért sokat fordítunk sportra. Mi ezzel a gond? Miért kell a sportot támadni olyanoknak, akik siker esetén az elsők a szelfikben és a gratulációkban? Szinte belegondolni is félelmetes, hogy mi lenne, ha a sport és a magyar sportolók jövője olyan kezekbe jutna, mint Vadai Ágnesé, akinél még a gyógyszertárban is bekapcsolnak a riasztók.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS