Varga Judit Facebook-bejegyzésében nyilatkozott az Európai Bíróság főtanácsnokának 7. cikkellyel kapcsolatos kijelentése kapcsán. Az igaszságügyi miniszter arra világított rá, hogy rendkívül sajátos nyelvtani értelmezést tükröz a főtanácsnok tartózkodó szavazatokkal kapcsolatos meglátása.
Mai indítványában az Európai Bíróság cseh főtanácsnoka szerint, a magyar kereset elfogadható, de nem ütközött az uniós jogba az Európai Parlament állásfoglalása, amellyel megindította Magyarország ellen az ún. 7. cikk szerinti jogállamisági eljárást
– írta bejegyzésében Varga Judit.
A főtanácsnok sajátos nyelvtani értelmezés szerint a tartózkodással a képviselő azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna. Ezzel szemben Magyarország álláspontja szerint a tartózkodás éppen azt fejezi ki, hogy a képviselő a szavazásban részt kíván venni, hiszen nem egyszerűen távol marad a szavazástól, hanem tevőlegesen nyilatkozik, éppen ezáltal fejezve ki politikai álláspontját. Éppen ezért Magyarország szerint teljesen irreleváns, hogy a képviselőket megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak be a szavazásba, hiszen ez az uniós joggal ellentétes értelmezés. Ráadásul ez a tájékoztatás nem az EP valamely szervének döntésén alapult, mivel, bár erre lett volna lehetőség, az EP a kérdést nem tisztázta megfelelően
– jegyezte meg az igazságügyi miniszter, kiemelve azt is:
A 7. cikk szerinti eljárás két évvel ezelőtti megindítása óta folyamatos boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen, amelyben az Európai Parlament élen jár. Éppen ezért különösen fontos, hogy az Európai Bíróság a majdani ítéletében megállapítsa, hogy jogszerű volt-e egyáltalán az EP eljárást megindító döntése. A Magyarország szerint a válasz Bobek főtanácsnok véleménye ellenére is egyértelmű: a Sargentini-jelentés elfogadására jogsértő módon került sor!
Forrás: Varga Judit/Facebook; Fotó: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS