Pesti Srácok

Ilyen „félévünk" még sosem volt - egyetemista lét karantén idején

Ilyen „félévünk" még sosem volt - egyetemista lét karantén idején

Minden elmaradt. Töménytelen mennyiségű buli, röhögésbe vagy elalvásba fulladt egyetemi előadások és a ritka, de annál jelentősebb ráeszmélések a világ nagy összefüggéseire. Mindezek helyett maradt a négy fal és a jó szándék ellenére is teljességgel életidegen kijárási korlátozások. A digitális oktatás felemás eredményei és minimum megmosolyogtató praktikái pedig általában sok mindent megidéztek, de egy iskola, különösképp egy egyetem hangulatát azért nem. Egyetemistaként pedig mindennemű nagyképűség nélkül mondhatom, hogy hiába az oktatók megkérdőjelezhetetlen tudásfölénye, a hallgatói kreativitás határaival mindez nem vetekedhet. Minden hecc és ügyeskedés ellenére azonban, a legtöbbünkben olyan gondolat fogalmazódott meg, mint talán még soha: vágyunk vissza „embert próbáló” egyetemista hétköznapjainkba.

A leggyatrább hollywoodi horrorfilmek témája, hogy fiatal egyetemisták egyszer csak minden nélkül kell megküzdjenek az életben maradásért a túldimenzionált statisztával, akit még főgonosznak is nevezhetünk. Zombiapokalipszis helyett azonban egyik pillanatról a másikra koronavírus-járvány szakadt a nyakunkba. El tudnánk-e képzelni attól abszurdabb gondolatot, hogy a szinte kizárólag baráti társaságokban létező, kirobbanó energiával rendelkező egyetemistákat zárjunk be pár hónapra a négy fal közé? A válasz nem is érdekes, hiszen pontosan ez történt. Minthogy magam is érintett vagyok, őszintén bevallom az első szó a lelkesedésé volt, hiszen nyakunkba szakadt a szabadság: se előadások, se szemináriumok, voltaképp meg is vagyunk. Ez a lelkesedés viszont a legkitartóbbak esetében sem tartott tovább egy hétnél.

MÁSNAPOSSÁG

Elsőként az online órák varázslatosnak éppen nem nevezhető miliője, majd a szembesülés a ténnyel, hogy ez nemcsak egy rossz álom, hanem a tinédzserkorszak legutáltabb napjainak, a szobafogság időszakának érzése köszöntött be. Anélkül pedig, hogy az egyetemista korszakot néhány év permanens alkoholizmussal egybekötött bulizásaként jellemezném, azért meg kell hagyni, hogy a teljes tiltás mégis borzasztóan nyomasztó tud lenni. Miután pedig a karantén időszaknak szabad szívvel nekifutó legtöbb ifjú férfi kolléga rádöbbent, hogy a fiatal kolleginák máshol vannak karanténban, sokakon a múlhatatlan, gyötrelmes hiányérzet lett úrrá, így tavasz táján. Ezt a „fájdalmat” pedig úgy gondolom, hogy férfitársaimmal maximális szolidaritással tudjuk átérezni.

PestiSracok facebook image

IZGALMAK ÉS KIHÍVÁSOK

Közgazdász hallgatóként olyan oktatókkal, akik egy része még tanult, megint másik része döntéshozóként élte meg a 2008-as világválságot, történelmi lehetőség egy valódi gazdasági krízis közepette elsajátítani a szakmát. Ez persze nem holmi embertelen tudományosság, amely szemellenzősen figyelmen kívül hagyja az emberek szenvedését, csupán arról van szó, hogy a tűzben edzett acélból készülhetnek a legjobb kardok. Minden bizonnyal pedig szükség is lesz a kardokra, hiszen nagy kihívás előtt áll az ország. Ugyanakkor nekünk lehet teljesíthető volt ez a félév, de sokaknak közel sem. Szűkebb és tágabb pátriámban mondhatni túltengenek az orvostanhallgatók, akikkel kapcsolatban az abszurd történetek egész sorát tudnám idecitálni. Nem kell például nagy képzelőerő ahhoz, hogy elképzeljük az anatómia órák boncolásainak online térbe ültetési lehetőségének minimum problematikus voltát. Bár őszintén szólva nem kevésbé abszurd, amikor az ember legjobb barátjával folytatott videóhívás során egy emberi koponyát pillant meg az éjjeli szekrényen. Medikusok, meglepődni már szinte nem is tudok.

Furcsa időszak ez de, ahogy a vizsgaidőszakban előrébb haladva az ember válláról hullanak a terhek, egyre inkább ráeszmélek, hogy azok a múzeumok, amelyek már gyűjtik az utóbbi hetek, hónapok emlékeit és történéseit, már jó előre tudták mindazt, amire magam is csak most döbbenek. Történetek pedig akadnak majd bőven, az unalom szülte „harci sérülésektől” egészen a rendhagyó edzések miatt a lakás berendezéseiben okozott károkig. Történelmi időszakot élünk éppen, amelynek abszurd valóságát még sokáig mesélhetjük majd az utókornak...

Vezető kép: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.