Márki-Márk civil-trükkjével foglalná el Józsefvárost Demszky SZDSZ-es haverja
Megvan a maga rituáléja annak, ahogyan az éppen esedékes időközi választásra a balliberált pártok egy hangsúlyozottan „civil-független-szakértő-demokratikus” jelölt mögé rakják le petéiket és pénzes zacskóikat. Így volt ez annak idején Veszprémben az azóta a népharag által elsöpört Kész Zoltán esetében, így volt Hódmezővásárhelyen, ahol egy elfuserált Habsburg György-imitátorral szedték rá a lakosságot. És ez történik a július 8-ai, józsefvárosi polgármester-választáson is, ahol egy 12 évig Demszky szekerét toló SZDSZ-es bajuszhuszárral, Győri Péterrel próbálják eljátszatni a mindentől függetlent. A történet egyfelől nagyon unalmas. Másfelől – az úriember ígérvényeit ismerve – veszélyes is. Igaz, nem annyira, mint a Soros-terv.
Mindjárt az elején rögzítsük: a hazai ellenzéknél gyávább népséget még nem hordott hátán a föld. Rém ciki, ahogyan saját pártlogóikat szégyellve, fülüket-farkukat behúzva egy független jelölt mögé sorakozik föl az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum és a Liberálisok. Ráadásul pont Budapesten, noha itt a haladó sajtó szerint kevés a Fideszre szavazó „vidéki bunkó”. Ennél már csak az szórakoztatóbb, ahogyan a Jobbik – küszöb alatti laposkúszás-üzemmódban – el sem indul a józsefvárosi időközin, így segítve a balliberó szövetséget. Azt állítják, nincs rá pénzük, holott arra például lett volna, hogy Juhász Péterék hóna alá nyúljanak, vagy hogy Vona bólogatójánosait kistafírozzák.
Sütőforma
A hódmezővásárhelyi hadműveletnél az volt a szöveg, hogy Márki-Zay Péter igazi „civil”, a nép gyermeke, aki alapvetően jobboldali, az óvodában talán kereszt volt a jele, az sem kizárt, hogy ő is többször bérmálkozott, s mindennek tetejébe: korábban a Fideszre szavazott, ám csalatkozott. Mivel a vásárhelyieket sikerült megetetni „Márki-Márkkal”, ugyanezt a receptet alkalmaznák a Józsefvárosban is. Győri Pétert is a „független-civil” sütőformába próbálja beleszuszakolni a szorgos ellenzéki kampánycsapat annak ürügyén, hogy ő a hajléktalanokkal foglalkozó Menhely Alapítvány vezetője. Csakhogy 12 évnyi SZDSZ-es múlttal a háta mögött ez körülbelül annyira hiteles, mint ha Gergényi Péter a rendőri erőszak ellen tüntetne...
Győri 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés szociális és lakásügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke volt, a Demszky-csapat oszlopos tagja. Tehát az ősbűn, a Hornékkal való 1994-es frigyre lépés után is maradt, nevét-arcát-bajszát adta a nemzetköpködő alakulat ámokfutásaihoz. Úgyhogy hiába pödri, pödörgeti a bajszát, a büdös életben nem lesz belőle civil. Ha tótágast áll, akkor is SZDSZ-es marad.
Ennek dacára jelölt úr és az őt kiszolgáló sajtó-derékhad olyan erőlködve próbál civil-mítoszt építeni, mint akinek éppen szorulása van. Papagájként ismételgetik: civil, civil. Még az Echo TV-ben is lenyilatkozta, nem tartja magát a baloldal jelöltjének. Hogy aztán az Azonnalinak adott másik interjúban az egészet keresztbe verje ezzel:
Nem a nyerésre akarom kihegyezni ezt, hanem az együttműködésre. Hogy a különböző ellenzéki pártok elviselik-e végre egymás szagát. Én a fiatalokat szeretném helyzetbe hozni, őket szeretném bevonni a városvezetésbe – ehhez az kell, hogy az engem támogató pártok megerősödjenek helyben.
Egy igazi civil nem kérne párttámogatást. De ha mégis, akkor sem tekintené szívügyének, hogy e pártocskák végre elviseljék egymás szagát, vagy hogy megerősödjenek. A civil bajusz fölött kilóg a ballib cserpák.
„Elismert szakpolitikus”
Arra a kérdésre, hiányzik-e neki az SZDSZ, ezt felelte: „Ott nekem emberi kapcsolataim voltak. Én az alapításkor voltam igazán SZDSZ-es, és bár mindig is az SZDSZ képviselője voltam, nem éltem pártéletet. Én egy elismert szakpolitikus voltam.” Tehát ott volt, de nem élt pártéletet. Ez olyasmi, mint Macron házassága: együtt vannak, de nem úgy...
Márki-Márkhoz hasonlóan Győrinél is előkerült a Fideszre szavazás lehetősége: az Azonnalinak elárulta, korábban szívesen szavazott volna rájuk, de a mai Fideszre már nem. Nem, nem, soha! Közvetlenül ezután pedig – hogy a szív meg ne szakadjon! – közli: „Tudják, én azok közé tartozom, akik küzdöttek a demokráciáért. Nagy kockázatokat vállaltam érte. Az én életemben ez nagyon fontos dolog. Rengeteg csillogó szemű fiatallal beszélgetek, akiknek hiányzik ma a demokrácia.” Csillogó szemű fiatalok? Veszélyben a demokrácia? Miért van az, hogy az összes ellenzéki politikus ugyanazt az egyoldalas sorvezetőt kapja nyolc éve?
Megfagyni emberi jog...
Azért Győri „civil” munkásságáról is érdemes röviden megemlékezni. A Menhely Alapítvány vezetőjeként ezerrel fúrta Kocsis Máté rendteremtő lépéseit hajléktalanfronton. A polgármester és a kerületi fideszes többség szerint nem jó, ha a hajléktalanok életvitelszerűen az utcán élnek, különösen télen, mert olyankor elhalálozás lehet a vége, inkább menjenek be a hajléktalanszállókra, azért épültek. A „civilek” viszont lázadtak és lázították a hajléktalanokat is, mert szerintük érzéketlen dolog erőszakkal, szankcióval fenyegetéssel beterelni őket a fedél alá. Emberi jog megfagyni! – sugallták Menhelyék, de legalábbis a többség így értelmezte az álemberijogi károgásukat. Ha a kerületiek pillanatnyi elmezavar okán Győrit emelnék pajzsra július 8-án, a hajléktalanok idén télen újra élvezhetik az utcán megfagyás szépségeit.
Győri Péter egyébként rendkívül jól értesült, rajta tartja ujját a kerület ütőerén. Ezt alátámasztandó az Abcúg-interjúban nehezményezte, hogy a rendőrök a Diószeghy Sámuel utcában bezárkóztak a konténerükbe, nem mennek ki az utcára, miközben az emberek odakint ölik egymást. Sajnos, a rendőrség válaszközleményéből kiderült, hogy a Diószeghy Sámuel utcában már jó ideje nincs is konténer, így oda biztosan nem zárkózhatnak be a rendőrök, akik amúgy 24 órában járőröznek az egész kerületben. Ha Győri úr néha kimozdulna Szentkirályi utcai hajlékából (ami egyébként a VIII. kerület Palotanegyedében van, a körúton belül, a „nyugis” részen), akkor esetleg észlelné, mi folyik a kerületben. Ám Győri úrnak ilyesmire mostanában nincs ideje, egyik interjút adja a másik után, civilségről, demokráciáról, csillogó szemekről és az SZDSZ által hagyott űrről mesél.
...sőt, betépni is
A hajléktalanok szabad megfagyási jogának kivívása mellett Győri másik csodálatos polgármesteri vívmánya az lenne – ezt ő maga árulta el az Abcúgnak –, hogy visszahozná a tűcsere programot, amit Kocsis Máté galádul megszüntetett. Ez a program arról szólt, hogy a kemény drogosoknak adtak tiszta tűt, hogy nyugodtan belőhessék magukat. Hiszen heroinozni és 30 évesen megdögleni emberi jog, sőt a folyamat meggyorsításában még segíteni is kell szegényeknek, legalábbis a „civilek” szerint. Míg zajlott a tűcsere-program (2014-ig), drogosék – betépés után – szétdobálták a fecskendőket Józsefváros-szerte, de leginkább a játszótereken. Így a szerencsésebb helyi kisgyermekek a hintázás mellett a hepatitis C-vel fertőzött tűkkel is játszadozhattak, sőt, ha maradt bennük pár csepp, mindjárt be is lőhették maguknak. Hát nem csodálatos? Nos, ezt a remekbe szabott programot hozná vissza nekünk ez az „elismert szakpolitikus”, szerinte ugyanis a problémát nem szabad elrejteni, hanem meg kell próbálni enyhíteni. Istenem, mennyire hiányzik Magyarországnak az SZDSZ-es szakértelem!
Vezető képünkön a „Nagy Pillanat”, amikor Győri Péter bejelenti, hogy a „civilek” támogatásával rámozdul Józsefvárosra; forrás: Youtube
