Itt az új csodafegyver Orbán ellen: ellenzéki újságírókat a hatalomba!
Puzsér Róbert Budapest főpolgármestere szeretne lenni, Veiszer Alinda pedig oktatási és kulturális miniszterségről álmodozik. Még van egy hónap a nyárból, agylágyítóan süt a nap, így reménykedhetünk: hamarosan összeáll az új ellenzéki újságíró-árnyékkormány Csintalan Sándorral, Kálmán Olgával, Havas Henrikkel, bárkivel.
Sokáig a „szakértői kormányzást” tartották az országirányítás legkívánatosabb formájának a baloldali-liberális szalonokban – legalábbis 2009 után, amikor kiderült, hogy az MSZP és az SZDSZ már csaknem annyira gyűlöli egymást, mint Orbánt. Az előrehozott választást (a népítéletet) elkerülendő a nyakunkba ültették hát Bajnait és „szakértői kormányát”. Bajnai tökéletes libsi szakértő volt, hiszen mindenre (is) alkalmatlan volt, és egy csőd szélén totyorgó országot hagyott maga után 2010-ben. A szakértői kormányzás (mint csodafegyver) nimbusza ennek ellenére töretlen maradt a királycsináló Bitó- és Heller-szalonokban. Így fordulhatott elő, hogy még idén márciusban is – a kormányváltás igézetében – kamerák elé állítottak néhány leharcolt „szakértőt” (plusz Mellár Tamást), és kinevezték őket Karácsony Gergely árnyékkormányának. (Elhiszem, hogy nem emlékeznek rájuk. Én sem.)
Aztán jött április 8-a, amikor fejjel beleálltak a flaszterba. Azóta elengedték a szakértői kormányzás mestertervét – nagyobb baj, hogy minden mást is. Magyarországon ma nem működik olyan alakulat, amelyet épkézláb ellenzéki pártnak nevezhetnénk. Megmaradt szavazóik is gyűlölik őket. Ugyanakkor az Index–HVG–24–444 mesecsatorna-hálózatába naponta több százezren merülnek alá, hogy teleszívják magukat aljaskodással. Vagy például Puzsér Róbert ellenzéki megmondóember Facebook-oldalát 130 ezren követik, tévés szerepléseit, élő vitáit sok ezren figyelik.
Kézenfekvő tehát, mi az ellenzék teendője! Miután pártjaik már nincsenek, szakértőik soha nem is voltak, az utolsó még rendelkezésükre álló csapaterővel kell támadást intézniük a NER-diktatúra ellen: sajtóflottillájukkal!
A Hír TV-ből Simicska által kipenderített Veiszer Alinda (úgy is, mint a balliberális kultúrmaffia elsőszámú nyalonca) utolsó műsorában, még májusban arról merengett kedves vendégével, Alföldi Róberttel, hogy be kéne szállni a politikába, ám a jelenlegi ellenzéki pártok töketlenek, ezért egy újra lenne szükség, lehetőleg vidéken. (Faluhelyt ugyanis sok a fideszes bunkó, miként arról Veiszer libsi kollégái április 8. után tájékoztattak.) Veiszer a felvidéki Új Szónak adott minapi interjúban fölmelegítette pártalapítási ötletét. Mint fogalmazott:
Biztos, hogy ezért is odázom el folyamatosan ezt a lépést, mert ha egyszer csak úgy döntenék, hogy egy politikai pártban vállalok szerepet, vagy egy kormányban vállalok pozíciót mint oktatási vagy kulturális miniszter, akkor ki kell mondani, hogy vége a sajtós munkának. Én nem szeretem azt a kettős játékot, hogy a sajtóban dolgozók időnként kormányszóvivők, időnként pedig a sajtószabadságért harcoló médiamunkások, mert ez a kettő kizárja egymást
– tette hozzá a képzeletbeli oktatási miniszter. Tehát ő nem fog oda-vissza sasszézni az újságírás és a politika között, mint Gál J. Zoltán, Havas Henrik vagy Borókai Gábor. Nem bizony! Ha egyszer politikussá pillangósodik, többé nem változik vissza újságíró-hernyóvá. Veiszer egyébként úgy látja, „lehetetlen politikai helyzet alakult ki Magyarországon” (hülye nép, harmadik kétharmad stb. – a szerk.), ebből az iszonyatból „valahogy ki kell mozdítani az országot”, ő pedig egy teljesen egyéni brandet, egy populistább pártot képzelt el, ami egyre több embert gyűjt maga köré és „organikusan fejlődik”. Alinda nyilván úgy hiszi: most, hogy az Együtt visszaadta a lelkét Teremtőjének (Gyuri bácsinak), hatalmas piaci rés támadt a populista libsi pártok frontján, amit be kell tömni. Pontosan fél százalékos piaci rés... Az interjú tanulsága: minden libsi legalább annyira ért a politikához, mint Török Gábor.
Még ki sem hordtuk lábon Alindát, mikor hétfőn Puzsér Róbert a Facebookon bejelentette: fontolgatja, hogy jövőre elindul a főpolgármester-választáson. De persze nem hatalmat, pénzt, pozíciót akar. Csodát! Az az álma, hogy az egész belvárost egy nagy sétálóutcává alakítsa, és kitiltsa onnan az autókat. Most erre mit lehet mondani? Én meg UFO szeretnék lenni.
Idáig többnyire a politikusok ejtőernyőztek az újságírásba, nem pedig fordítva. Lásd: Csintalan Sándor. Vagy ott van Gomberz Tamás, aki egy évtizedig vezette a belvárosi SZDSZ-t, Kóka János és Horváth Ágnes táskahordozója volt, majd csont nélkül a hvg.hu publicistája lett. Ő az, aki most a Hír TV tulajdonosváltása kapcsán az újságírószakmáért aggódik. Meg kell a szívnek szakadnia! Aztán ott van Hont András, aki szintén táskahordozó volt, csak épp a Fideszben, mígnem a folyamatos szarkavarásai miatt kivágták onnan. Ám a hvg.hu tárt karokkal várta, ahol a publicisztikai rovat vezetőjeként folyamatos aljaskodásokkal üti el idejét (lásd: ITT, ITT, ITT, ITT vagy ITT). Néhány napja pedig ezt írta: „Abban hiszek, hogy Gábor Lászlót
Ez lehet az új csodafegyver a NER ellen: firkászokat a hatalomba! A bénázásukkal addig röhögtetik Orbánt, amíg le nem mond.
