A magyarországi ellenzék egy illúzió, egy díszlet
Mint annyi minden, a nyelvvizsgája és a PhD-ja is hazugság volt. A magas, vékony srác kamuzott. Szerencsésebb országokban, ahol az erkölcsnek, becsületnek van némi helyiértéke, a lebukott politikus ilyenkor fejvesztve távozik a közéletből, esetleg rituális szepukkut hajt végre kedves önmagán. Ugyanis a hazugság szégyenbélyegét máshogy nem lehet lemosni.
Ám Karácsony Gergely természetesen nem nyúl magához. (Legfeljebb a Gréczy.) Nem kotródik sehová. Arcán továbbra is ott feszül a Medgyessy-istállóban formatervezett félszegség, a rakás szerencsétlenség-jelleg, s úgy mondja (illetve írja a fészbukon): minden a legnagyobb rendben van az ő tanulmányaival, csak a Fidesz meg a „propagandasajtója” szemétkedik vele. Hogy nincs nyelvvizsgája és PhD-ja, miközben korábban több helyen ezt hirdette? Kit érdekel? Mit számít az?
És igen, újfent miniszterelnök is akar lenni a Gergő. Mert megint hagyta magát a f.szért rábeszélni. Hogy pár hete VV Zsolti kanapéján még azt burukkolta: dehogy akar miniszterelnök lenni? Kit érdekel? Mit számít az?
- Semmi sem számít. Csak az illúzió, a vetítés, a díszletek. S hogy közben áradjanak a fészbukon a lájkok.
Becsszóra megígérte, hogy ha főpolgármester lesz, a 14 éven aluliak ingyen BKV-zhatnak. Betartotta? Dehogy. És ki ezért a hibás? Természetesen Orbán! (Nyilván azáltal, hogy több pénzt zúdít Budapestre a kormány, mint Tarlós idején...)
Ígért 20 ezer forintos fűtéstámogatást a budapesti nyugdíjasoknak és rászoruló nagycsaládosoknak. Azt is becsszóra. Párás szemmel megfogadta: ők hisznek a „szolidáris Budapestben”. Betartotta? „Lószart, mama!”
Helyettese ott bazsalygott a Lánchíd-felújítási tender későbbi nyertesének fogadásán. Hogy, hogy nem: a baloldali kötődésű cég ötmilliárddal drágábban csinálja, mint amennyiért Tarlós idejében érkezett ajánlat. Mint kiderült: az A-Híd Zrt. tartozásai miatt nem is indulhatott volna a tenderen. Szóval bűzlik az egész a korrupciótól. Lett következmény? Beledőlt a kardjába a főpolgármester? Nem. Ehelyett szemrebbenés nélkül hirdeti tovább: Budapest mindenkié!
Offshore buszmutyi, zuglói parkolási panama és a többi. Egy felelősség- és szégyenérzet nélküli ember évek óta tartó, kínos pávatánca ez, amely – valami furcsa okból – egyeseknek még tetszik is. Csak az a gond, hogy a mi bőrünkre megy a játék, a mi adónkból buszmutyizik, a mi pénzünkből fizeti a negyven-akárhány tanácsadóját, közpénzből stafíroz ki mindenféle vágóistvánokat, kálmánolgákat, draskovicstiborokat. S a mi országunkat ajánlja majd föl masnival átkötve a megbízóinak, ha ne adj' Isten kormányfő lesz.
Nem fognak rajta a saját tettei
Nehéz földolgozni, hogyan kapaszkodhatott ilyen magasra egy ennyire teljesítmény nélküli alak, egy ilyen méretes duplanulla. És miért nem hatnak rá a súlyos botrányok? Épp ilyesmiken gondolkodtam, mikor szembejött egy igen frappáns olvasói vélemény:
Gergő mindent túlél, mert semmit nem képvisel. Bárkivel összefog, bárkit elárul és ő lesz az áldozat az ellenzék szemében. Semmi nem fog rajta. Nem fognak rajta a saját tettei! Ő az ellen-Orbán a belvárosi nénik szemében. Bárki nehezet kérdez tőle, vagy rávilágít az árulásaira, arra, hogy semmit nem tartott be soha eddig abból, amit valaha is ígért kampányban, vagy amiben megállapodott másokkal., akkor az karaktergyilkolás. Gergő a szemüveges, zoknis szandálos, befésült, magas, puhos kisfiú az iskolában, aki árulkodik, nyafog, a lányokkal játszik, ezért a tanítónénik mindig neki adnak igazat. Ha les a szomszédjáról a dolgozatnál, akkor a szomszédja kap egyest, mert tuti ő lesett, mert a Gergő okos fiú, meg sosem csalna. És hát kiderül hogy Gergő baromira nem jó tanuló, nem okos, lusta. de az imidzsével mindig nyer.Egy komolyan vehető, felnőtt férfi vagy nő már rég megbukott volna a tizede miatt, amit Gergő nyom. De Gergőre nem érvényesek azok az elvárások, amik egy felnőtt komoly nőre vagy férfira érvényesek.”
Igen valahol itt lehet az eb elhantolva. Karácsonyra (meg úgy általában a széljobb-szélbal ellenzékre is) semmilyen komoly elvárás nem érvényes. Nem számít nekik (és a szavazóiknak), ha eladósítják a gondjaikra bízott kerületet, várost, országot. Nem érdekli őket, ha tele vannak korrupciós ügyekkel (mert közben elterjesztik az ellenfeleikről, hogy nekik még több van). Nem számít semmilyen tény, statisztikai adat, munkanélküliségi görbe. Nem számítanak a költségvetési adatok, nem számít, hogy semmi épkézlábat létrehozni, fölépíteni, végiggondolni nem képesek. Csak a hazudozáshoz, a romboláshoz, az ellenfél építkezéseinek leállításához értenek.
- Az ellenzék egy valóság utáni világban él, egy teljesítmény nélküli, valóságon túli világot épít. Náluk csak díszletek vannak, illúziók. A „kerékpározó főpolgi”, a „parizeres Jakab” meg a többi. És valljuk be, nagyon értenek ahhoz, hogy a nagy büdös semmit (önnön magukat) eladják.
Ami ennél is nagyobb teljesítmény, hogy az általuk végrehajtott, szabadrablással elegy szemkilövetősdit is képesek úgy eladni, mint valami szabad, demokratikus, európai értelemben vett kormányzást. Ebben a játékban Karácsonyék csupán közbenső szereplők, feladatuk a figyelemelterelés. Miközben ők vetítenek a népnek, a háttérben a nagy bábmesterek (a globalista erőközpontok, multinacionális konszernek, Gyuri bácsi-féle ördögi figurák) tökig csavarják a pénzszivattyút. A cél, hogy folytatódhasson, ami 2010-ben kényszerűen megakadt: Magyarország szisztematikus kifosztása. Erről szól 2022.
