Haladó gyurcsányista vagy? Így integess!
Gyurcsány és Karácsony természetesen lapít. Nyilván: nincs bajuk ezzel a frissiben lebukott, karlendítő jobbikos jelölttel. Miért lenne? Tán ez az „integetés” lesz a régi-új köszöntésük is! Aztán meg eléneklik az Internacionálét. A judapestező, tetűhintásozó csávót is vállon veregették. Meg azt a másikat, a Tóth Péter nevűt, aki szerint a zsidók a világ rákfenéi. A magyarországi ellenzék szélsőbaloldala annyira haladó, hogy mára áthaladt a szélsőjobbra, és jól érzi ott magát. Már csak az a kérdés, hol van ilyenkor Juszt László meg Vágó István?
Néhány napja Ózd jobbikos alpolgármesteréről, bizonyos Farkas Péter Barnabásról előkerült egy kedves kis fotográfia, amelyen zsidóellenes, náci feliratok előtt mosolyog és karlendít valahol Lengyelországban, egy múzeumban. A felvétel 2018-ban készült, amikorra a Jobbik – legalábbis saját bevallása szerint – már teljességgel „néppártosodott”, és részint össze is bútorozott a balliberális pártokkal. Farkas Péter Barnabás nem csupán az ellenzéki széljobb-szélbal koalíció ózdi alpolgármestere 2016 óta, hanem az előválasztáson a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és Márki-Zay csapatának közös jelöltje.
Először vizsgáljuk meg a Farkas úr arcán látható vigyort (vö.: farkasvigyor). Nem érdektelen kérdés: emberünk mi vicceset, nevetnivalót talál olyan „Jude” feliratokon, amelyek több millió zsidó (köztük több százezer honfitársunk) meggyilkolásának szomorú mementói?
- Szívesebben fogalmaznám meg így a kérdést: mi az anyja keservit vihog ezen ez a torz lelkű idióta?
Érző ember, akibe lélek szorult, nem rötyög sem egy holokauszt múzeumban, sem a Recski Nemzeti Emlékparkban. Sehol, ahol embereket gyilkoltak halomra. De még egy olyan múzeumban sem, amely csupán halványan emlékeztet ilyen tömeggyilkosságokra. Nincs ezen mit magyarázni. Akinek volt gyerekszobája, akibe szorult cseppnyi együttérzés, empátia, nem tesz ilyet.
Aztán ott van a lendítő jobbkéz. Szép egyenesen, testének síkjával negyvenöt fokos szöget bezárva nyújtja előre a karját alpolgármester úr, ujjait szorosan összezárva. Pontosan úgy, ahogyan Adolfot köszöntötték annak idején az övéi. A hülye is látja: ez bizony egy tökéletes náci üdvözlés. Farkas Péter Barnabás viszont kikéri magának, hogy ő lendített volna. Ehelyett a következő magyarázattal rukkol elő:
„A képet készítő személy mögött, távolabb álltak a többiek, akiknek integettem, hogy a régi városrészlet előtt, mivel a kiállítás többi részéhez képest itt egy nagyobb tér volt, álljunk össze csoportképre. A kéztartásom nem náci karlendítés volt, hanem egy pillanatfelvétel erről a mozdulatomról, aljas rágalom ennek ellenkezőjét belemagyarázni.”
Értik? Integetett...
Hát persze. Hiszen mindannyian így szoktunk integetni egymásnak: nyújtott kézzel, összezárt ujjakkal, képünkön náci vigyorral.
A történet legvidámabb része, ahogyan Farkas Péter Barnabás perrel fenyegeti mindazokat, akik náci karlendítésnek merik minősíteni az ő náci karlendítését. Ha komolyan gondolja, máris kezdheti perelni a Momentumot, amely képtelen fölismerni egy szabályos integetést, és kihátrált mögüle, már nem támogatja az előválasztáson. Aztán az MSZP-t is perelheti, amely szintén lendítésnek látja a lendítést, és elhatárolódik tőle. Ám a sornak ezzel vége, a többi ellenzéki párt: az LMP, Márki-Zay meg a Gyurcsány-szekta e sorok írásakor még lapít. Farkas Péter Barnabás továbbra is az ő közös jelöltjük. Nekik belefér a náci karlendítés. Karácsony Gergelynek is, ő is summant.
- Amúgy ilyenkor hol van Vásárhelyi Mária, Vágó István, Juszt László, Gábor György meg a többi, DK környéki, veszett magyargyűlölő? Hahó, hol vagytok? Másszatok már elő odalentről! Gyertek, és tiltakozzatok! Határolódjatok el! Szólítsátok föl bájgúnár Feriteket, hogy ne támogassa tovább a náci Jobbikot! Hiszen ti vagytok azok, akik máskor a magyar zászlóban, a családtámogatásokban vagy akár a himnusz éneklésében is képesek vagytok föllelni a barna veszedelmet.
Ám Juszt Lászlóék ilyenkor kussolnak. Ilyenkor nem írnak a fészbukra dörgedelmet, hogy eddig és ne tovább. Miként akkor is kussoltak, amikor a szintén jobbikos Kulcsár Gergely 2011-ben összeköpködte a Dunába lőtt magyar zsidó honfitársainknak emléket állító emlékcipőket. (Milyen érdekes! Ugyanaz a debil vigyor ül Kulcsár ábrázatján, mint Farkas Péter Barnabásén.) Azzal sincs különösebb gondjuk, hogy az a Tóth Péter (szintén jobbikos) lehet az ellenzék egyik szegedi képviselőjelölt-jelöltje, aki szerint a zsidók jelentik a világ legfőbb problémáját. Valahogy nem látom Vágó István tiltakozását, pedig ő aztán bárkiről (is) képes levezetni, hogy náci.
Nem háborodtak föl, nem határolódtak el akkor sem, mikor az egyesült ellenzék egy judapestező, tetűhintásozó jelöltet indított az időközi választáson Borsodban. A példákat hosszan sorolhatnám.
Az a helyzet, hogy amíg ezek a Tóth Péterek, Farkas Péter Barnabások ott vigyorognak az ellenzéki jelöltek között, utóbbi alpolgármesterként ronthatja e pillanatban is a levegőt, addig az egész bandára nyugodtan mondhatjuk: nem csupán ócska magyargyűlölők, hanem veszett nácik is. Mert ahogyan nincs két Fidesz, úgy nincs két „egyesült ellenzék” sem.
