Az amerikai demokrácia halálos sebet kapott

Az Egyesült Államokban az abortusz az egyik legfontosabb, leginkább polarizáló politikai kérdés, ami alapján a jobb- és a baloldal megkülönbözteti magát. Odaát ez nem néhány eltökélt aktivista ügye mindkét oldalról, mint Európában, ahol a szélesebb társadalomnak nincs markáns álláspontja. Amerikában kis túlzással mindenki aktivista ebben a kérdésben, de legalábbis nagyon elkötelezett. Egyik oldalon a szabad döntés, a másik oldalon az élet irányába. A sztori most új fejezethez érkezett.

Először is fontos néhány szót ejteni az amerikai Legfelsőbb Bíróságról, amely testületnek sok szempontból nagyobb hatalma van a mindenkori elnöknél is. Egyrészt a tagok megbízatása örök életre szól. (Vagy az esetleges, önszántukból történő lemondásukig.) Másrészt a Legfelsőbb Bíróság, más néven Alkotmánybíróság – merthogy odaát a kettő ugyanaz – egy-egy döntése évtizedekre határozhatja meg az amerikai politika irányát. Nem véletlenül van mindig óriási felhajtás, az utóbbi időkben pedig balhé, amikor megüresedik valamelyik bírói pozíció, és a regnáló elnöknek lehetősége van új tagot kinevezni. Trump három lehetőséget is kapott bírák kinevezésére, így a bíróság összetétele jelentősen elmozdult a konzervatívok javára. A balosok természetesen hiperventilláltak mindegyiküknél. Brett Kavanaugh kinevezése körül különösen nagy balhét csaptak. Nála volt az, amikor egy 30 évvel korábbi sztorival bukkant egyszer csak elő a semmiből egy nő, akit állítólag megerőszakolt az egyetemen. A sztorit persze azóta sem sikerült bizonyítani. De Clarence Thomas bírót ugyanezzel vádolta – szintén alaptalanul – egy nő, amikor még az idősebb George Bush készült őt kinevezni. Clarence Thomas egyébként nemcsak kiváló jogász, hanem óriási jó arc is, igazi konzervatív ikon – ráadásul fekete.

Úgy néz ki, 27 év után sem sikerült a demokratáknak semmi újat kitalálni, és még mindig a szexuális zaklatás vádját veszik elő. Illetve de, egy picit mégis sikerült újítani. Trump utolsó kinevezettjét, Amy Coney Barrettet már azzal vádolták, hogy bíróként nem volt elég kemény a szexuális erőszakot elkövetőkkel szemben. Ja, nem, ez ugyanaz pepitában. Egy nőt – aki nem Donáth Anna – mégiscsak abszurd lett volna szexuális zaklatással vádolni. Úgyhogy mégsem sikerült újat kitalálni. Ezeknek ez akadt be. (Mint a magyar ellenzéknek a putyinozás meg a diktatúrázás. Az is milyen jól működik 12 éve. Ja, nem.) Azóta Biden is kinevezett egy új alkotmánybírót. Ketanji Brown Jackson volt az, aki néhány héttel ezelőtt a kongresszusi meghallgatásán nem tudta definiálni, hogy mit jelent az, hogy „nő”, mert ő nem biológus...

Abortusztörvény: az egyik legfajsúlyosabb politikai kérdés

A múlt héten egyik este hirtelen kordonokkal kerítették körbe az Alkotmánybíróság épületét. Ugyanis kiszivárgott egy dokumentum, amelynek részleteire mindjárt ki is térünk... A legfelsőbb bíróság egyik legfajsúlyosabb, egyben legtöbb vitát kiváltó döntése az 1973-as Roe v. Wade ügyben született. Az akkori demokrata többségű testület alkotmányellenesnek ítélte az USA egyes tagállamaiban törvényben lévő abortuszkorlátozásokat. A döntés szerint a nőnek alkotmányos joga – a terhesség egyes szakaszaiban különböző mértékben – az abortusz mellett dönteni. A tagállami jogszabályok ezt nem írhatják felül.

És ezt a döntést készül megváltoztatni a Bíróság. Legalábbis kiszivárgott egy dokumentum, amelyet az egyik bíró, Samuel Alito fogalmazott meg, és állítólag a testület többsége támogatja. A vázlatot egyébként február 10-én írta meg, egy tavaly decemberben, Missisippi állam által csatolt beadvány alapján. Amelyben egy másik, bizonyos Dobbs v. Jackson ügyben kérik a Bíróság állásfoglalását. Várhatóan ez felülírja a korábbi ügyben, '73-ban hozott döntést. Miután tegnap este nyilvánosságra került a dokumentum, nem véletlenül emeltek kordonokat a bíróság épülete köré. Egy órán belül meg is jelentek a tüntetők, egyre többen lettek, és folyamatosan azt skandálták, hogy „a fasiszta csőcseléknek mennie kell”. A tüntetők tehát fasisztának nevezik a legfelsőbb bíróság egyes tagjait, és a neveiket is kiabálják. Azóta Alito bírót titkos helyre kellett menekíteni, mert az otthona körül lincshangulatot gerjesztettek egyre agresszívabb tüntetők. Azért, mert a bírák az élet védelme mellett érvelnek, és ezt alkotmányjogi szempontból is alátámasztják. Nem vagyunk jogi szakértők, így innen nézve nem tudjuk megítélni. Véleményünk természetesen lehet az abortuszról. És nem a tüntetőkkel vagyunk. DE! És ez a lényeg. Ez egyértelműen egy szervezett akció, amelynek célja a félelemkeltés. Megfélemlíteni a bírákat, hogy majd a döntés meghozatalakor, ami júniusra várható, gondolják meg magukat, és végül szavazzanak a határozat ellen. Vagyis maradjon érvényben a '73-as Roe v. Wade döntés. Még egyszer mondom, hogy mindenki értse: valakik az Egyesült Államokban bírákat fenyegetnek.

De vajon hogyan szivároghatott ki egy ilyen dokumentum?

Jogos a kérdés, főleg, hogy a Legfelsőbb Bíróság modernkori történetében soha ilyen elő nem fordult. Egy ilyen szivárogtatás a legdurvább lázadást jelenti, ami mellett a Capitolium elleni január 6-i támadás eltörpül. Ez ugyanis totálisan aláássa a Legfelsőbb Bíróság tekintélyével együtt az amerikai jogállamiságot is. A bírósági döntés előzetes ismeretében a demokrata többségű Kongresszus macskabaszta vágtában hozhat akár egy olyan törvényt, amely ellehetetleníti a bírósági döntés végrehajtását. És voilá, már be is jelentették, hogy erre készülnek. (Más kérdés, hogy valószínűleg nem fog sikerülni, mert az 50–50%-os szenátusban két demokrata szenátor is abortuszellenes.) De ez csak a jogi probléma. Az ügy kényes mivoltából eredően a kiszivárogtatás konkrétan káoszt és erőszakot szül, és potenciálisan polgárháborús helyzetet okozhat. Egyértelműen külső reakciót akar kiváltani, hogy ezzel nyomást helyezzen a bíróságra.

Egy biztos, hogy egy ilyen horderejű kiszivárogtatás csak belülről jöhetett. A dokumentumot elsőként a Politico hozta le, méghozzá egy bizonyos Josh Gerstein nevű szerző. Aki egy korábbi írásában, 2017-ben idézett egy bizonyos Amit Jain nevű, akkor a Yale-en jogot hallgató diáktól, aki kritizálta az egyetemet, amiért az támogatta egykori diákja, Brett Kavanaugh jelöltségét. Ez az Amit Jain ma Sonia Sotomayor legfelsőbb bíró jegyzőjeként dolgozik. Sotomayor a progresszív, demokrata irányultságú bírák vezetője a testületben. A többit szerintem mindenki összerakja. És remélem, mindenki érzi a dolog súlyosságát. Nemcsak az abortuszról van szó, ami önmagában is súlyos kérdés, a politikai vonatkozás nélkül is. Hanem arról, hogy a balosok teljesen elvesztették az eszüket Amerikában. Egy egyetemen indoktrinált progresszív aktivista a legfelsőbb bíróságra kerülve, jegyzőként képes az Alkotmánybíróságot és vele a teljes politikai rendszert hitelteleníteni, a társadalmat és a közrendet destabilizálni, a közjogi berendezkedést feláldozni az általa vélt politikai sérelem oltárán. Az amerikai demokrácia újabb, gyógyíthatatlan sebet kapott.

Vezető kép: MTI/EPA/Tannen Maury