Jönnek az uniós pénzek, bajban a magyarországi baloldal

Az elmúlt napokban összesen 470 milliárd forint hazánknak járó uniós forrást kaptunk meg, ennek keretében újabb 170 milliárd forint érkezett meg Magyarországra. De ez nem jó. Mi az, hogy nem jó, egyszerűen botrányos. Mert Farkasházy Tivadar focis hasonlatával élve, ő már nem drukkol a magyar válogatott sikereiért, hanem hazája ellen szorít, mert minden győzelem Orbán Viktornak jó. A baloldali politikusok házi pojácája csak azt csinálja, amit a Cseh Katalinok, Dobrev Klárák, Gyurcsány Ferencek és Szabó Tímeák. A külföldi érdekeknek megfelelően bomlaszt hazánkban, mert nekik az a jó, ha nekünk nem jó.

Ostoba hazaárulás aprópénzért

A gerinctelen hazaárulás mellett ebből a hozzáállásból leginkább az ostobaság világlik ki, hiszen a fortyogó gyűlölet olyan nyíltan érkezik a magyarok arcába, hogy tényleg csak az nem veszi észre, aki szándékosan nem akarja. A nemzeti minimum természetesen nem létezik a jelenlegi baloldal számára, ők csak teljesítik a "mikroadományokért" elvárt feladatot: a káoszt, egyenetlenséget, egymás marását és a mocsárba egymást visszarántók boldog lubickolását a posvány mélyén. Mert ki az a politikus, aki annak örül, ha a hazájának rossz? Ki az, aki külföldön is azért kampányol, hogy büntessék meg az országát, ne kapjon meg neki járó pénzeket? Az ilyen stratégia vajon kinek szolgálja az érdekeit? Sokak számára unalmas dolog Soros-hálózatról és idegen érdekeket kiszolgáló hazai politikusokról beszélni, az igazság azonban sokszor egyszerű és fájdalmas.

Aki nem ért egyet velük, az hülye

Emlékszünk, amikor Brüsszelben fröcsögő nyállal rikácsolva könyörgött és fenyegetett Cseh Katalin, hogy egy fillért se kapjon Magyarország, mert itt diktatúra van. Azt is feljegyeztük, amikor Dobrev Klára, a jó Gyurcsány Ferenc felesége beszélt hasonlóan az Európai Parlamentben. De nem maradt le az ugyancsak DK-s Molnár Csaba, a Momentum helyezkedője, Donáth Anna, és a fővárosi pénzen Brüsszelben szánalmasan hazát áruló Jávor Benedek sem maradt adós a hazaáruló szavakkal. Milyen emberek azok, akiknek fontosabb a kicsinyes politikai haszonszerzés, mint az, hogy az általuk szavakban állandóan dédelgetett kisemberek jobban járjanak? A kommunisták sosem változnak, csak köpönyeget és nevet váltanak, és ahogy kommunistából, sajnos liberálisból is a legrosszabb fajta jutott nekünk, magyaroknak. Furcsa azonban, hogy ezek az emberek az ilyen magatartást követően csodálkoznak azon, hogy a magyar emberek úgy néznek rájuk, mint a pestisesekre. Nem értik, hogy miért van a béka s*gge alatt a népszerűségük, miért nem tudnak megszólítani valódi tömegeket. A levitézlett és saját hazáját aprópénzen áruló baloldal ilyenkor is másokat hibáztat, és keserű gyűlöletében és csalódottságában azokat hülyézi le, akik átlátnak a szitán és nem rájuk adják a voksukat, hanem a jelenlegi kormánypártokra. Így lesz közel 3 millió ember sudribunkó, vidéki tahó, agysejt nélküli gomba és Orbán elhülyített szavazógépe. Ezzel még mélyebbre ássák saját maguk alatt a gödröt, de nincs megállás.

Már nincs visszaút

Ezek után vajon miért csodálkozunk azon, hogy most sem tudnak visszafordulni erről az útról? Saját csapdájukba estek és az őket pénzzel tömő külföldi agytrösztök nem is engednének semmilyen változtatást. Ők aztán főleg nem értik meg, hogy ilyen keserű pirulát nem fognak lenyomni a magyar emberek torkán, főleg, hogy nem orvosság, hanem méreg. A "nyílt társadalom" úttörői nem hátrálnak meg: elnyomott, elbutított, migránsokkal felhígított emberekre és országokra van szükségük, akik nem urai önmaguknak, nincsenek hagyományaik, nincsen vallásuk, nincsen megtartó erő a társadalmaikban. Óriási pofára esés volt számukra, hogy Magyarországon az emberek nem ezt a könnyű utat választották, és ezt soha nem fogják tudni megbocsátani. Ezért itteni szálláscsinálóikat ostorral verik végig az úton, nincs megállás, tovább kell sulykolniuk a természetellenes őrültségeket, és ha rajtuk múlna, megint mindent eladnának a fejünk fölül, csak úgy dübörögne az értelmetlen és súlyosan káros genderlobbi, az elhülyítés és az internacionalista maszlag. És akkor még nem beszéltünk az ukrán–orosz háborúról, ahol ezek az emberek örömmel látnák a magyar ágyútöltelékeket is, ahogy Zelenszkijnek sem jelent problémát értelmetlenül halálba küldeni a népe virágját mások érdekében. Minden csak pénz kérdése, elvek itt nincsenek.

Már megint a diktatúrázás

Visszatértünk a pénzhez, így érdemes egy kicsit beszélni a nekünk jogosan járó eurómilliárdokhoz, amiért meg sem kellene harcolnunk. Az izzó gyűlölet azonban mindenre képes; ha valaki nem ért egyet a liberális mainstreammel, akkor nem az általuk hangoztatott véleményszabadság győzedelmeskedik, hanem az eltiprás gépezete indul be. Mondvacsinált okokra hivatkozva diktatúrát kiáltoznak, miközben a baloldal természetesen nap mint nap harsoghatja itthon és a világban is a mantráját, a gond azonban azzal van, hogy nem hisz nekik a kutya sem. Ezt pedig nem viselik el, ezért szembemenve a normalitással és a valósággal, az egész világ szemébe hazudják, hogy el vannak nyomva és el vannak lehetetlenítve. A dolog egyszerű: külföldről ezt diktálják, tehát ők ezt is csinálják. A Brüsszel által felszabadított forrásoknak nemhogy nem örültek, szó szerint ideggörcsöt kaptak a ténytől, és ugyancsak a józan ésszel teljesen szembefordulva Orbán Viktort szidták, amiért elérte ezt. A hazai baloldal fordításában ez úgy hangzott, hogy a magyar miniszterelnököt megalázták Brüsszelben, sarokba szorították, ezért végül több milliárd eurót kaptunk. Logikus, nem?

Egy eszményi világban ezeket a sorokat nem kellett volna leírni, hiszen a saját nemzetéért felelősséggel viseltető politikus nem harcolhat azért, hogy a nemzetének rosszabb legyen. Hogyan akarna így kormányozni utána? Biztos, hogy minden hájjal megkent, ravasz politikusok megtalálnák a módját, hogy megpróbálják kifogni a másik oldal vitorlájából a szelet, azonban vörös vonalakat nem lépnének át, különben úgy járnának, mint a mai magyarországi baloldal, akik teljesen hiteltelenné váltak, akik már nem tudják titkolni és leplezni, hogy undorodnak a saját népüktől és rosszat akarnak nekik. A baloldali szavazókon múlik, hogy sikerül-e leváltani ezeket az embereket saját vezetői gárdájukból, mert ahogy az egész nemzet, úgy ők is jóval többet érdemelnek, és akkor nem lesz kérdés, hogy bármilyen kormány van hatalmon, együtt örül mindenki, ha pénzt kap az ország.