Az elhallgatás mesterei – avagy egy politikai kalandor feltűnése

Amiről nem beszélnek, amiről nem írnak, amit elhallgatnak, az nincs. Ennek már a korai időkben a bolsevisták voltak a nagymesterei. Csak abban az időben, a múlt században az elhallgattatás többször fizikai megsemmisítéssel is járt, például a szibériai gulag valamelyik táborában. Most Magyar Péter érdekében hallgatnak.
Alekszandr Szolsenyicin, Nobel-díjas világhírű orosz író, mondhatni szerencsés volt, mert 11 év kényszermunka tábori raboskodás után élve került ki a Gulag szigetvilágból. Akkor lett világhírű, amikor megjelent ez a könyve Nyugaton. Addig elhallgatták. De ugyanez történt Borisz Paszternák Nobel díjas- (Dr. Zsivágó) és Bulgakov (Mester és Margarita) orosz írókkal, akik leleplezték a szovjet rendszer embertelenségét, kegyetlenségét, azt, hogy 1917 óta Lenin és Sztálin vezetésével népirtás folyik.

Magyar Péter érdekében is tudnak elhallgatni
Csaknem összesen 50 millió politikai elítélt, hadifogoly raboskodott a Szovjetunió 4000 lágerében. Élve mindössze harminc millióan térhettek haza a vörös csillag poklaiból, húsz millióan elpusztultak. A 800 ezer magyar hadifogolyból, az elhurcolt malenkij robot címén és a politikai elítéltekből csak ötszázezren tértek haza. Háromszázezren odavesztek: éhínség, mínusz 50 fokban végzett munka, kivégzések, tífusz, vérhas és egyéb betegségek okán. Az ő történetüket is negyven évig elhallgatták Magyarországon, mintha nyolcszázezer ember élete, sorsa soha nem is létezett volna.
Ez a bolsevista, komcsi trükk máig nem veszett ki a rendszerváltás utáni balliberális sajtóból. Amiről nem szeretnék, hogy a társadalom, a lakosság tudomást szerezzen, arról nem írnak, nem beszélnek, egyszerűen elhallgatják, eltussolják.
S lám a komcsi-libsi reflexek újra éledtek. Nem is akárkivel. Ez megtörténhetett az óbaloldal ikonikus alakjával, Békesi László egykori MSZMP-s, szocialista pénzügyminiszterrel. ,,Ezt most inkább elhallgatták” – mondta Németh Péter, a Népszava főszerkesztője, aki szerint a kormánykritikus média elnémította Békesi László Magyar Pétert bíráló szavait- olvasom a Média1 hírportálon.

Békesi László korábbi pénzügyminiszter, az MSZP egykori vezető politikusa 12 nappal ezelőtt interjúban fogalmazott meg éles kritikát Magyar Péter politikai hitelességéről, ám kijelentései szinte teljesen visszhang nélkül maradtak a balos sajtókban. A beszélgetést a Hírklikk számára készítő Németh Péter, a Népszava főszerkesztője úgy látja, hogy Békesi véleménye különösen súlyos, mert világos érvrendszerrel, nyelvi pontossággal és évtizedes politikai tapasztalattal szólalt meg.
Németh szerint a média mára szurkolótáborokra szakadt, és még a hiteles kritikákat is elhallgatják, ha azok nem illeszkednek a politikai narratívába. „Eltűnt a kiegyensúlyozottság” – fogalmazott Szalay Dánielnek a Média1-ben, hozzátéve: hiába juttatták el az interjú videóját és összefoglalóját több szerkesztőséghez, végül csak a kormányközeli médiumok számoltak be az elhangzottakról, a kormánykritikus sajtó hallgatott.
Egyetértek Németh Péterrel, mégha az ellenkező oldalon is állunk. Mi az újságírást még úgy tanultuk, hogy hallgattassék meg a másik fél. Még a kommunista diktatúrában is kötelező érvényű volt és ezt a módszert többnyire gyakorolhattuk is. Ma ez, mintha kiveszett volna. A Magyar Péter jelenség az ellenzéki oldalon úgy látszik mindent felülír. Annyira akarnak győzni külföldi, brüsszeli segítséggel, hogy még egykori elvtársaikat is elhallgattatják, ha Magyar Péter nimbuszának megkérdőjelezésével van szó. A Népszava politikai napilap majdnem százötven éves története mindig a baloldaliságáról szólt, most hallgatást parancsoltak neki.
Egyébként nem kevesebbet mondott Békesi László Magyar Péterről, hogy borzalmas, amiket mond, ötletei abszurdak. A volt pénzügyminiszter Magyar Pétert politikai kalandornak tartja és főként veszélyesnek, mert fellépésével tönkre zúzta az ellenzéki oldalt, miközben a Fideszből jött, aminek anyagi haszonélvezője, s gazdagodásának tettestársa volt. De azzal, hogy elzárták a pénzcsapokat előle, mindjárt szembefordult a volt gazdikkal és új gazdikat keresett. Békesi László Magyar Péter választási ígéreteit komolytalannak és betarthatatlannak tartja. A Tisza elnöke azzal hitegeti rajongóit, hogy hatalomra kerülése során a nyolc ezer milliárd forintnyi tartozást Brüsszelből azonnal hazahozza.
Ennek minimális az esélye Békesi szerint, mert a pénzért újra pályázni kell és 2026 Brüsszelben a régi költségvetés érvényességének az utolsó éve. Abszurd, komolytalan ötletnek tartja azt, hogy Magyar az öt milliárd forint feletti magán vagyonokat megadóztatja, Orbán és támogatóinak pénzét államadósság törlesztésére fordítja. Azt meg különösen komolytalannak tartja a pénzügyi szakember, hogy a gyógyszerek áfa mentesek lesznek.
Nos, emiatt a kritikai hangvétel miatt nem közölte a progresszív sajtó Németh Péter interjúját Békesi Lászlóval. Azt csak én teszem hozzá, hogy Békesi László közgazdasági, pénzügyi szakértelmét nem kérdőjelezném meg, inkább a szociális gondolkodásának hiányosságaival és a társadalmi kérdésekben az ideológiai hozzáállásával van gondom. Pedig a baloldalnak mindig szociálisan érzékenynek kellene lennie. Ezt a jobboldali Fidesz vállalta fel.
Egyszóval az MSZMP-nek és az MSZP-nek egykori magasrangú párt-funkcionáriusa 1985-től pénzügyminiszter-helyettes volt, a Németh -kormányban pénzügyminiszter. Az első szabad parlamenti választás előtt szóba került az MSZP-s kormányban, hogy a 3-3,5% -os lakáshitelek kamatát az OTP-nél megemelik. Aztán a parlamentben egy interjú kapcsán megkérdeztem a pénzügyminisztert, hogy az öröknek hitt kis kamatozású építési kölcsön megváltoztatása, nem fogja-e megrengetni az OTP bank, egyáltalán a bankok iránti bizalmat? Emlékeim szerint Békesi így válaszolt: a nagy adósságállomány, a fogyasztói árak növekedése és az emelkedő infláció miatt ezt a lépést meg kell tenni. Ekkor csapta meg az embert először a piacgazdaság szele.
A rendszerváltást követően ezt a lépést kényszerből meglépte az Antall-kormány - üres volt a kincstár-, mikor a 3-3,5 százalékos kölcsön kamatát drasztikusan megemelték : az 1991. évi költségvetésről szóló, 1991 elején hatályba lépő 1990. évi CIV. törvényben. A törvény választási lehetőséget biztosított az adósok számára:
- az egyik opció az volt, hogy ezentúl 12 százalékos kamatot fizetnek, ami később 18 százalékra emelkedett.
- a másik szerint az állam elengedi a tartozás felét, a megmaradó felére pedig a lakáscélú piaci bankkölcsönök mindenkori kamatát kell megfizetni. A kölcsönt felvevők kisebbik részének ez sikerült, de néhány százezer család adósság csapdába került, tönkre ment az életük, földönfutók lettek. Ez a történet kísértetiesen hasonlított a devizahitelesek kálváriájára, ami a Medgyessy-Gyurcsány korszak idején robbant ki.
Mindenesetre a korabeli balliberális sajtó, a volt kommunista nomenklatúra nem hallgatta el a pórul jártak tragédiáját, a televízióban drámai képekben tudósítottak a kilakoltatásokról, hogy milyen kegyetlen, lélektelen az Antall-Boross jobboldali kormány. Azt viszont elhallgatta, hogy az eladósított, kizsigerelt, csődbe vitt országot éppen a kommunistáknak köszönhetjük.
Azért azt szögezzük le, hogy a kommunisták és a liberálisok sohasem haboztak, ha megszorításokat, nadrágszíj összehúzást kellett alkalmazni. A Horn-kormány alatt Békesi első pénzügyminiszterként egy év után félre állt és átengedte a terepet a szélsőliberális Bokros Lajosnak, aki létrehozta a hírhedt Bokros-csomagot. A balliberálisok mindig más pénzéből gazdálkodtak. A Horn-Kuncze kormány, az MSZP-SZDSZ rablóprivatizációval áron alul eladta Magyarország stratégiai ágazatait és hogy még jobban megsarcolják az embereket jött a Bokros-csomag. A Bokros-csomag fájó pontjai a következők voltak: 8%-os vámpótlék bevezetése az árukra, a forint leértékelése, a minimálbérek emelésének korlátozása az állami szférában, a felsőoktatás és a fogászati ellátás ingyenességének megszüntetése, a gyermekgondozási segélyek és a családi pótlékok körének szűkítése, a gyógyszerek állami támogatásának csökkentése és a nyugdíjkorhatár felemelése. A pénztelenségre hivatkozással még a Magyarországon rendezendő világkiállítást is lemondták, holott nem kevesebbről lett volna szó 1996-ban, mint a Honfoglalásunk 1100 éves évfordulójának nagyszabású bemutatásáról. A világ nem láthatott minket. Erről is lemaradtunk. A kommunisták ismét megmutatták hazafiságukat.
Azért a szocialista-liberális Gyurcsány Ferenc sem volt különb. Ő folytatta nagy elődjének Kádár Jánosnak a gazdaságpolitikáját. Hatalmas IMF kölcsönöket vett fel Veres János pénzügyminiszter vezényletével, ami szőrén szálán eltűnt. Megszüntette a 13. havi nyugdíjat, 30 százalékkal emelte a villany-és a gáz árát... A dilettáns gyurcsányi megszorítások nem hozták meg az eredményt, 2010-re a csőd szélére került az ország. A bukott kormányfő "legnagyobb eredménye" többek között, hogy több ezer orvost, ápolót és tanárt rúgtak ki, a munkanélküliség 12 százalékra emelkedett, fizetős lett az óvodai és iskolai étkezés, a tankönyvek ára az egekbe emelkedett, iskolákat zárattak be. Gyurcsány még csalt is. Eltitkolta az Európai Unióban a költségvetés valódi számait. Persze volt egy kis uniós szocialista, zöld politikai támogatás a hamisításban. Az öszödi hazudozó bukása előtt jólétet ígér, de nem lett belőle semmi.
Most viszont előbukkant egy mindegyiknél veszélyesebb, ígérgetős, szitkozódó hazudozó. Ennek ellenére a Brüsszelből és a Soroséktól fizetett balliberális, globalista lakájmédia képes még a nem létező elveit is feladni, hogy ezt a feleségét lehallgató, részvényekkel törvénytelenül manipuláló alakot támogassa. A figura egyre inkább vállalhatatlan, de a dollármédia tudatosan elhallgatja, nem vesz tudomást Magyar Péter tudatlanságáról, agresszivitásáról. A kormányzáshoz való hozzá nem értése egyértelmű, még egy paraszti gazdaságot sem lehetne rábízni, aki összekeveri a napraforgót a gazzal. Nem beszélve, hogy Magyar emberi kapcsolatok kiépítésére alkalmatlan.
Pedig nem akárki nyilatkozza Németh Péternek, a Népszava főszerkesztőjének, hogy Magyar Péter egy politikai kalandor, borzalmas alak, abszurd ötletekkel. Ezt olyan ember mondja, mint Békesi László egykori pénzügyminiszter, az MSZP-SZDSZ koalíció összehozója, akit nem lehet nevezni a nemzeti oldal hívének. Békesi csak figyelmeztetni akart és ez ritka, nevezhetjük hazafias megnyilvánulás egy köztudottan baloldali embertől.