“Különleges nép a magyar, 1100 éves európai államisággal, mégis ezer szállal kötődve kelethez. Őseink kultúrája egészen távoli keleti, belső-ázsiai tájakra mutat” – mondta Bíró András antropológus, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke a Természettudományi Múzeumban. Itt mutatják be a következő hetekben az utóbbi évtizedek legjelentősebb régészeti leletanyagát – mármint ami a türk népek és a magyarság eredetét is tekintve – a nemzetközi Türk Akadémia és a Mongol Régészeti Intézet által augusztusban Nomgon síkságon talált nyelvemlékeket. A mongóliai ásatások során minden idők legrégebbi rovásírásos leletei kerülhettek elő, amelyek tovább erősítik a magyarságeredet türk elméletét.
Hosszú évek óta zajlottak az ásatások, kutatások a mongóliai Nomgon területén. Összesen 9 türk temetkezési emlékhelyet tártak fel. 2001 óta újabb és újabb emlékek, komoly régészeti jelentőségű anyagok kerültek elő, de a legjelentősebb, amely a kutatók szerint igazi világszenzációnak számít, idén nyáron.
Faragott oroszlánok, ótürk kos szobrokhoz nagyon hasonlító szobrok rendkívül jó állapotban, valamit áldozati lapok és azokhoz tartozó kőoszlopok. Három oszlopon egybefüggő rovásírásos szöveg látható.
A feltárt, kb. 250 négyzetméteres építményegyüttesben idén augusztusban egy olyan sírkő darabot találtak, melynek egyik oldalán ótürk, a másik oldalán szogd nyelvű feliratot fedeztek fel – ezeket azóta elolvasni is sikerült. A kutatók feltételezik, hogy a követ a 692-ben elhunyt Ilterish Kutlug kagán tiszteletére emelték.
A leletanyagot illetve a kutatások eredményét Európában először itt Magyarországon, a Természettudományi Múzeumban mutatják be. A Kőbe vésett közös örökségünk címet viselő kiállítás több korábbi türk leletet is felvonultat, amelyek együtt még soha sehol nem voltak láthatók.
A kiállítás megnyitóján nemcsak a hazai magyarságkutatás és diplomácia fontos szereplői, hanem a türk államok képviselői is jelen voltak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseletében Lengyel Miklós tudományos diplomáciáért felelős államtitkár méltatta a kutatásokat és a kiállítást. Azt mondta, a magyarságot ősi szálak kötik a sztyeppei népekhez, és a magyarság ezt a keleti eredetét mindig is büszkén vállalta.
Az államtitkár felidézte a kormány minden fontos lépését a türk szövetség útján, melynek egyik kiemelt eseménye a türk államok budapesti irodájának megnyitása. A szövetség, együttműködés célja, hogy közös gyökerekből eredő népeinket egymáshoz napjainkban minél közelebb hozza.
A Nemzetközi Türk Akadémiára újabb feltárások, kutatások várnak a jövőben, amely munkában a külügyi tárca államtitkára szerint Magyarországnak, magyar kutatóknak részt kell vennie.
A kiállítás megnyitóját követően Bernert Zsolt antropológust, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatóját valamint Bíró András antropológust, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnökét, a kiállítás rendezőjét kérdeztük annak magyarságtörténeti jelentőségéről és arról, hogyan fér meg napjainkban a magyarságeredet elméletben a finnugor és a türk vonal.
A magyarság eredete nagyon sok gyökerű. A modern kori kutatások ugyan részben igazolják nyelvészeti szempontból a finnugor elméletet, ugyanakkor mára bizonyított tény, hogy a honfoglaláskor több törzs érkezett a Kárpát-medencébe a keleti terület különböző részeiről.
-mondta a PestiSrácok.hu-nak Bernert Zsolt. Az antropológus kutató szerint a modern kori kutatások és eredmények, bizonyítékok, közelítették a szakemberek álláspontját és új dimenziókat nyitottak.
Nekünk magyaroknak is kiemelten fontos ez a belső ázsiai lelet. A rovásírás a közelmúltig élő hagyatéka a magyarságnak, a honfoglalás korában, az avarkorban a Kárpát-medencéhez is hozzá tartozott. A kettőnek a betűkészlete pedig nagyon sok hasonlóságot mutat az ótürk rovásírással. Mindez alapján azt lehet mondani, hogy a magyarság és a türk nép közös hagyatéka a sztyeppei rovás
-mondta a PestiSrácok.hu-nak Bíró András antropológus, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke.
Az eddigi legrégebbi ótürk összefüggő szövegeket tartalmazó rovásírás a belső-ázsiai Orhon-völgyből került elő és a türk kaganátus szellemi hagyatékához tartozik. Ehhez képest a most talált lelet még régebbi. A kutatók azt feltételezik, hogy Bilge és Kültegin kagán apjának a sírfelirata. Ha ez bebizonyosodik, akkor ez lesz minden idők legrégebbi egybefüggő rovásírásos szövege.
A kiállítás január 31-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS