A német sajtó már keleti veszedelemként ír Orbán Viktorról
Angela Merkel német kancellárt védi, Magyarországot és szövetséges partnereit pedig keményen és durván bírálja a német sajtó a visegrádi országok kormányfőinek mostani találkozója után - derül ki a PestiSrácok.hu külföldi hírösszefoglalójából. A Handelsblatt című német üzleti lap például ma odáig ment, hogy keleti veszedelemnek nevezi hazánkat, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát, amely kvartett a lap szerint iszlámellenes is. A Handelsblatt megdöbbentő módon oda lyukad ki mai kommentárjában, hogy az EU jövője éppen a V4-ek miatt nem volt még soha ilyen bizonytalan. A V4-es csúcs után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma leszögezte, a bevándorlást illetően Közép-Európa képviseli az ésszerű álláspontot. A lengyel külügyminiszter-helyettes eközben éppen Angela Merkelt tette helyre.
Ahogy az várható volt, az Angela Merkel német kancellárral szimpatizáló német sajtó újra nekiesett Magyarországnak és a visegrádi szövetségnek, miután pénteken a V4-ek kormányfői megbeszélést folytattak a migrációról, az unió jövőjéről és arról, valójában mely útra is kellene mihamarabb rálépnie Európának. A német sajtó összességében Angela Merkel oldalára állt és durván bírálta a V4-eket.
A Handelsblatt című német üzleti lap például mai kommentárjában keleti veszedelemnek nevezi hazánkat, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát, amely kvartett a lap szerint iszlámellenes is. Az írás szerzője, Hans-Peter Siebenhaar kiemelte: Angela Merkel német kancellárnak előző heti prágai és varsói látogatásán "keserűen meg kellett tapasztalnia", hogy az EU egységéből nem sok maradt, és "a keleti iszlámellenes kvartett" nem akar menekülteket befogadni egy uniós elosztási képlet alapján. Még az osztrák, a szlovén, a horvát és a bolgár kormányfővel, "politikailag látszólag egyszerűbb partnerekkel" folytatott hét végi megbeszéléseken is észrevehetőek voltak a különbségek.
A Handelsblatt szerint Németországnak és Merkelnek vezető szerepet kell vállalnia, hogy biztosítsa az európai integráció folytatását. Ám miközben "elkeseredetten keresi a közös pontokat, azt tapasztalja, hogy Németország és az unió keleti tagországai között ismét felépült az ellentétes érdekek fala", és úgy tűnik, egyre nehezebben lehet áthatolni ezen a falon. A Handelsblatt szerzője hangsúlyozta: Németország túlságosan sokáig elhanyagolta a keleti tagállamokat, s a menekültügyben Merkel által egy éve egyedül meghozott döntés azt jelenti nekik, hogy az igazán fontos kérdésekben nem konzultálnak velük megfelelően és kevéssé veszik figyelembe érdekeiket. Ezért Angela Merkelt "új veszedelem fenyegeti Keletről" a következő uniós csúcson. Hozzátette: a V4-ek csoportja már régen egy "hangos jobboldali populista frakcióvá vált" a brit kiválás után az EU-ban maradó 27 tagállam körében, és Berlin "sokáig alábecsülte ezt a veszélyes folyamatot".
A Handelsblatt a kommentár végére hagyta legdurvább megjegyzését, miszerint a V4-csoport elsősorban "bankjegykiadó automatának nézi az EU-t", és "nem feltétlenül" tekinti értékközösségnek, amelyben a szolidaritás, az emberiesség és a liberalizmus is a politikai cselekvést meghatározó tényezők között van. "Ezért nem volt még soha annyira bizonytalan az EU jövője, mint ma" - írta a Handelsblatt kommentátora.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung is, amely még szombaton írt Magyarországra és a V4-ekre utalva arról, hogy "Merkel elveszítette keletet". Berthold Kohler kommentárjában azt emelte ki, hogy Németország és a kelet-közép-európai országok kapcsolatát most már nem a múlt, hanem inkább a jövő terheli, mert a térségben élők nem sokkal kisebb kételkedéssel szemlélik a mind mélyebben integrált EU-ra vonatkozó terveket, mint az angolok. A brüsszeli "+bürokrata-uralom+" és a Brezsnyev-doktrina közötti párhuzam ugyan mértéktelen túlzás, mégis mutatja, mennyire elterjedt Európa keleti felén az az érzés, hogy ők "politikailag idegenek" az EU-ban, és semmi nem erősíti jobban ezt az érzést, mint Angela Merkel menekültpolitikája és elképzelése a menekültek elosztásáról olyan országokba, amelyek ezt egyáltalán nem akarják - tette hozzá a szerző. Németország ezzel elvesztette a keleti szomszédjait támogató, érdekeikért az EU-ban közbenjáró országként szerzett tekintélyét, amelyet Helmut Kohl szerzett meg és Angela Merkel sokáig megőrzött - vélekedett Berthold Kohler, aki szerint Németország befolyásának csökkenése az EU keleti felén "része annak a nagy árnak, amelyet Merkelnek meg kellett fizetnie befogadási politikájáért".
A Spiegel is foglalkozott a visegrádi országok csúcstalálkozójával, megemlítve, hogy a kelet-európai vezetőknek továbbra is szilárd véleményük van a menekültválsággal kapcsolatban. A lap azt is kiemelte: „Magyarország miniszterelnöke, Orbán bővíteni kívánja országának határán a kerítést.”
A bírálatokra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált, a tárcavezető az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában nyomatékosította, Közép-Európa foglalja el az ésszerű pozíciót Európa jövője szempontjából a bevándorlás kérdésében. Kifejtette: Európa középső részén más a megítélése a bevándorlásnak, mint egyes nyugat-európai országokban, mert itt közel vagyunk a nyugat-balkáni útvonalhoz. Úgy vélte, Közép-Európa képviseli az ésszerű álláspontot a bevándorlást illetően. Ebből is látszik, hogy ez a racionális álláspont - tette hozzá. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország álláspontja világos, a magyarok biztonsága az első számú szempont, és mivel bebizonyosodott, hogy a bevándorlási hullám veszélyt hoz Európára, ettől a veszélytől akarják megvédeni az országot. A kényszerbetelepítés is veszélyt jelent, így ezt el akarják kerülni - fűzte hozzá. A külügyminiszter kitért rá: a második világháború óta nem kellett Európának annyi súlyos kihívással szembenéznie, mint most, ezért "ha valamikor, akkor most az Európai Uniónak egységet és erőt kell felmutatnia".
Az ügyben a lengyel külügyminiszter-helyettes is megszólalt, ő Angela Merkelt tette helyre. Konrad Szymanski ma úgy nyilatkozott a lengyel közszolgálati rádiónak, hogy az európai konszenzustól való távolodást jelentheti Angela Merkel német kancellárnak a menekültelosztási kvótát elutasító országokat bíráló nyilatkozata. Szymanski egy kérdésre válaszolva kitért Merkel vasárnapi, az ARD televíziónak adott nyilatkozatára, amelyben a német kancellár élesen bírálta azokat az európai országokat, amelyek elzárkóznak muszlim menekültek befogadásától, egyúttal kiállt a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszer mellett is. A lengyel politikus úgy értékelte: amennyiben Merkel vasárnapi sajtónyilatkozata politikai lépéseket vonna maga után, "távolabbra kerülnénk az egyetértéstől ebben az Európai Unió számára kulcsfontosságú kérdésben".
A menekültkvótákat elutasító országok esetleges pénzügyi megbüntetése "az európai politikai konfliktushoz vezető legegyenesebb forgatókönyv lenne", s tovább mélyítené a brit népszavazás után az EU-n belül kialakult válságot - mondta Szymanski. A külügyminiszter-helyettes világosnak és konstruktívnak minősítette a visegrádi négyek álláspontját a migrációs válság kezelését illetően. Mint emlékeztetett, a V4-ek számára elfogadhatatlan az uniós szinten központilag irányított menekültelosztási mechanizmus, mert ez a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik. "A visegrádi országok meggyőződése az, hogy a migrációs politikát nem lehet a közvélemény ellenére folytatni" - jegyezte meg, utalva a többek között Hollandiában és Németországban is megnyilvánuló bevándorlásellenes hangulatra. Szerinte az uniós kompromisszum a migráció ügyében abban állhat, hogy a tagállamok közösen védik a külső uniós határt, közösen vállalkoznak "akár nagyon ambiciózus lépésekre" a fejlesztési, humanitárius politikában, és a migráció megfékezése érdekében ennek forrásait kezelik a migránsokat kibocsátó harmadik országokkal együttműködve.
Forrás: Spiegel, Frankfurter Allgemeine Zeitung, MTI
Fotó: MTI/DPA/REUTERS/AFP
