Nógrádi: Végzetesen megromlott Németország és Törökország viszonya
Olyan mértékben megromlott Németország és Törökország viszonya, nagyobb összefüggésben Törökország és az Európai Unió viszonya, hogy a németek szükségesnek találták, hogy a közszolgálati televízióban (ARD), főműsoridőben egy órán át vitatkozzon Angela Merkel német kancellár abszolút bizalmasa, Peter Altmeier kancelláriaminiszter az egyébként Németországban felnőtt török ifjúsági-és sportminiszter, Akif Cagatay Kiliccsel. A vasárnap esti vita legfontosabb megállapításairól Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő beszélt a PestiSrácok.hu-nak.
Jelenleg mindkét ország Európa vezető hatalmának számít 80 milliós lakosságával és a NATO legfontosabb európai tagja. Török és német adatok szerint is nagyjából 3 millió török él Németországban, jelentős részük kettős állampolgár, míg Törökországban 80 ezer német él. A két ország közötti elmérgesedett viszony tavaly júniusban kezdődött, amikor többek között Angela Merkel német kancellár, Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke és a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier sem vett részt azon a szavazáson, amelyen a német szövetségi parlament (Bundestag) gyakorlatilag egyhangúlag minősítette népirtásnak az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve történt örményellenes mészárlásokat. A szavazásból országos botrány lett, a török kormány beszólt Németországnak, mert az egykori Oszmán Birodalom utódállama szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására. Angela Merkel erre úgy reagált, kérdezzék meg a németországi török szervezetek véleményét a kérdésről, melyek egytől-egyig a török álláspont és Recep Tayyip Erdogan mellett foglaltak állást a német kancellárral szemben. Ez is bizonyítja az integrációk problematikáját Németországban – teszi hozzá Nógrádi György.
A vasárnap esti vitában szóba került az is, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő nácinak nevezte Németországot, mert nem engedélyezték a török kormány kampányrendezvényeit. Mire a török ifjúsági-és sportminiszter korrekt módon helyre igazította a kijelentést, ami úgy hangzott: Németország náci módszereket alkalmaz. Az is előjött a vitában, hogy az elmúlt napokban a svédek, a dánok és az osztrákok is elítélték a török politikát, míg a franciák a holland-török ellentétek elsimítása mellett foglaltak állást egyfajta közvetítői szerepben. Ugyanakkor Nógrádi hozzáteszi, nem igazán érti, ebben a helyzetben mit lehet közvetíteni, de a holland országgyűlési választások után vélhetően tisztább lesz a kép.
A hétvégéi incidens, hogy a holland hatóságok vízágyút vetettek be a török tüntetők ellen, azért történhetett meg, mert a Marokkóban született arab származású polgármester szükségállapotot hirdetett a Rotterdamban. Ahmed Aboutaleb elítéli Törökország Európával szemben folytatott politikáját.
A vasárnapi tévévitában a török sportminiszter közölte, hogy egy hónappal a tavaly július 15-én kezdődött török katonai puccs után a német sajtó már Erdogan ellen volt, mire Altmeier azt válaszolta: ő sem szereti a német sajtónak azt a részét - név szerint említette a Der Spiegelt - amelyik ilyen hangvételű cikkeket írt, de hozzátette, Németországban sajtószabadság van.
Akif Cagatay Kilic török miniszter szóvá tette azt is, hogy míg a török ellenzék képviselői fölléphetnek az Európai Unió tagállamaiban, addig a török kormány tagjai nem, továbbá, hogy iszlám ellenesség van az EU-ban. Nógrádi ennek kapcsán úgy fogalmazott, a volt török miniszterelnök, Ahmet Davutoğlu által még 2001-ben írt Stratégiai mélység című könyvében azt írja a török nemzettudatra hatott a Szovjetunió bomlási folyamata és a balkáni háború, amelyben rendkívül elvtelenül gyilkolták le a muzulmánokat miközben a keresztény Európa semmit nem tett. Ez erősítette meg a török nemzettudatot és a külpolitikát.
Németország elítélte a török puccsot - ezt kiemelte mindkét fél - de sok embert letartóztattak és elbocsájtottak utána - mondta Peter Altmeier. Mire a török miniszter úgy reagált, a 3 millió török hivatalnok mindössze 3 százalékát bocsájtották el, míg Németország újra egyesítésénél jóval több embert rúgtak ki 90 ezernél (az NDK néphadseregéből - 172 ezer főből - mindössze 3 ezer főt, csupa tiszthelyettest vett át az NSZK hadserege) - tette hozzá.
A műsorban elhangzott, hogy a török kormány elvárja Németországtól, hogy felszámolja a gülenista iskolákat, mert Erdogan szerint azok a törökországi puccskísérlettel összefüggésbe hozható terrorista szervezethez kötődő, annak szellemi és pénzügyi támogatást nyújtó intézmények, illetve szervezetek. A német kancelláriaminiszter szerint azonban ezek az iskolák (összesen 24) nem terrorista iskolák. Közölte azt is, hogy jelenleg 127 újságíró van börtönben, aminek kapcsán megoszlottak a vélemények. A török miniszter azt mondta, 5 ezer török terrorista él Németországban, aktáikat átadták a németeknek, akik nem csináltak semmit. Altmeier szerint ezeket a kérdéseket a két ország igazságügy minisztereinek kell rendeznie, és vállalta a két miniszter találkozójának megszervezését.
Mivel 5 millió török él hazájától távol, hatalmas tétje van a következő hetek eseményeinek, ugyanis április 16-án tartják az alkotmánymódosításról szóló népszavazást Törökországban - teszi hozzá Nógrádi György. A módosítással kiszélesedhet a mindenkori államfő jogköre. Ő lesz a végrehajtó hatalom feje, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.
Címlapfotó: Wolfgang Borrs (DAP)
