A muszlim többségű ENSZ helyett a Hungary Helps segíti otthonukban az üldözött keresztényeket

“Tény, hogy a vallása miatt elnyomott öt emberből négy keresztény, és tény, hogy csak 2015-ben minden ötödik percben meggyilkoltak egy keresztényt” – jelentette ki még októberben Orbán Viktor a keresztényüldözéssel kapcsolatban rendezett budapesti konferencián, hozzátéve, hogy Európa közömbös némasága a legveszélyesebb. Érthetetlen, hogy ez a lesújtó adat milyen kevés publicitást kap a vallási és etnikai kisebbségek, és a lassan megszámlálhatatlan nemi irányultságú emberek elnyomásától hangos európai és világsajtóban. Sőt, ahogyan arról Azbej Tristan, az üldözött keresztényekért felelős államtitkárság vezetője korábban portálunknak nyilatkozott, a kereszténység a liberális politikai körökben éppenhogy a vallási elnyomás, a mások életébe való beleszólás és az erőszakos terjeszkedés szinonimájaként jelenik meg. Mint fogalmazott, a liberális ideológiába nem fér bele, az a valóság miszerint a kereszténység a leginkább üldözött vallás a világon. Ennek köszönhető, hogy mára – ahogyan arra Szijjártó Péter külügyminiszter a fent említett konferencián is utalt – Európában annak elfogadtatása zajlik, hogy a keresztényellenesség a diszkrimináció még elfogadható formájává váljon.

Ami az arab országoknak kínos, az az ENSZ-nek is

Óhatatlanul felmerül a kérdés, ilyen ellenséges ideológiai és ebből kifolyólag politikai közegben hogyan remélhetnének segítséget az üldözött keresztények Európától vagy az olyan világszervezetektől, mint az ENSZ. Utóbbival kapcsolatban megírtuk, mivel tagállamainak jó része muzulmán, egyfajta szolidaritástól vezérelve a nemzetközi szervezet sosem hozhatna olyan határozatot, amely kimondja a keresztényüldözés tényét, és lépéseket is tenne ellene. Ellenben, ha a muszlim világot olyan elvi sérelem éri, mint amelyet Donald Trump amerikai elnök követett el azzal, hogy elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, az ENSZ látványosan kiáll az arab világ mellett. Elég volt csak Egyiptomnak hivatalosan tiltakoznia a világszervezetnél, hogy még karácsony előtt megszülessen az USA-t elítélő határozat (Harminckét tagország, köztük a szlovákokat kivéve a V4-ek tartózkodtak). Az amerikai reakció, ahogyan várható is volt, az ENSZ-támogatások megvonásával és amerikai csapatkivonásokkal fenyegette meg az USA-ellen szavazó országokat. Megjegyzendő, hogy Donald Trump már választási kampányában is utalt arra, hogy csökkentené az ENSZ-nek nyújtott amerikai anyagi támogatást, miközben más országokat arra ösztönzött, hogy emeljék saját hozzájárulásukat a nemzetközi világszervezet működésében. Az Izraelnek nyújtott diplomáciai gesztus mögött tehát súlyos gazdasági érdekek húzódtak meg, az egész botrány kitűnő ürügyéül szolgált a Trump-adminisztrációnak, hogy a költségcsökkentő intézkedéseit megvalósíthassa.

Ahogy újabban a Trump által tematizált világsajtó, úgy az ENSZ is láthatóan egészen más típusú problémák iránt érzékeny, mint a lassan több éve zajló vallásalapú népirtás kérdése. Öröm az ürömben, hogy időközben egy keresztény-, és zsidóüldözéssel kapcsolatos washingtoni konferencia alkalmával a magyar álláspont egészen Donald Trump előszobájáig, pontosabban az alelnök Mike Pence-ig jutott. Az eseményt némileg árnyalja, hogy a magyar küldöttség látogatása egybeesett Mike Pence azon bejelentésével, amelyen az USA új, különutas, a nagy humanitárius világszervezeteket megkerülő segélyprogramja körvonalazódott, némileg az ENSZ-nek címezve egy újabb fricskát. Mindenesetre az új amerikai elképzelések egybecsengtek a magyar küldöttség által megfogalmazott állásponttal, miszerint az üldözött keresztények, de általában a rászorulók számára is a leghatékonyabb és minden fél számára a legelőnyösebb, ha az otthonmaradásban és az újrakezdésben segítik őket. A Fehér Házban az alelnök hivatalában folytatott tárgyalások alkalmával az alelnök kabinetigazgatója méltatta is a magyar elképzeléseket, és tapasztalatcserét kezdeményezett a támogatáspolitikáról és a vallásdiplomáciai kapcsolatrendszerünkről.

Mintha nem is lennének

Továbbra is nyitott kérdés azonban, mire elég az USA részéről megfogalmazott elismerő álláspont annak fényében, hogy a Hungary Helps magyar küldöttségének Közel-Keleten tett misszióinak tapasztalatai meglehetősen egybehangzóak. Mint megírtuk, az iraki, szíriai, libanoni vagy nigériai missziók alapvető tanúsága az, hogy az üldözött keresztények a támogatások mellett leginkább amiatt hálásak, hogy egyáltalán képviselik az ügyüket nemzetközi szinten is, azaz a Hungary Helps programon keresztül a nyugati világba is elhallatszik segélykiáltásuk. Beszédes, hogy a legutóbbi Nigériában tett látogatás során a kadunai érsek azt állította a magyar küldöttségnek, évek óta a ők voltak az elsők, akik hozzájuk ellátogattak Európából, vagy a Nyugatról, a segélyszervezetek ugyanis inkább azokra a menekülttáborokra koncentrálnak, amelyek a biztonságos területen vannak. Összességében tehát hiába jeleskedik a Hungary Helps program jelentős eredményekkel, ez valójában csak tűzoltásra elég, ha nem zárkózik föl mellé a nemzetközi közösség, nem áll ki az üldözöttekért a keresztény gyökerű Európa, és nem mondja ki világosan és határozottan az ENSZ, valamint a hágai Nemzetközi Bíróság, hogy évek óta vallási alapú népirtás zajlik világszerte a keresztények ellen.

Az ENSZ diplomatái nagyvonalúan elengedték a kérdést

Hogy jelenleg milyen hangulat uralkodik az ENSZ berkein belül a keresztényüldözéssel kapcsolatban, elég felidézni azt a véleményt, amelyet Trócsányi László igazságügy miniszter fogalmazott meg novemberi, washingtoni látogatásakor. Mint elmondta, Louise Arbour, az ENSZ migárciós különmegbízottja a tárgyalások során kijelentette, a világszervezet nem kívánja befolyásolni a gazdasági okok miatt megindult migrációt. Ehelyett egyfajta mobilitási ajánlási csomagot készítenek elő 2018-ra, amelyben a gazdasági migránsokkal kapcsolatos magatartási elvárásokat fogalmaznak meg. Trócsányi László arról is beszélt, tapasztalatai szerint „túl sok a beszéd, és kevés a tett", az egyes országok nem nagyon segítenek ott, ahol ínség, éhínség, nyomorúság pusztít, s ahonnan ezért kelnek útra a migránsok. Hozzátette, hogy „belenyugvás van az ENSZ-ben, és nem azzal foglalkoznak, hogyan oldják meg a helyzetet, sokan vallják ugyanis, hogy úgyis klímaváltozás van, és nyugodjunk bele, hogy ez migrációs válságot is hoz". A miniszter ugyanakkor reménykeltőnek nevezte, hogy az ENSZ-ben is figyelmet kelt a Hungary Helps program, és megjegyezte „az igazi szereplő az, akinek van véleménye és aktívan cselekszik”. És hogy mit várhatnak jelenleg az üldözött keresztények az Európai Uniótól, arra élesen rámutat Szijjártó Péter külügyminiszter megjegyzése, aki szerint az unió külügyminisztereinek fórumán „megszeppentek” a kollégái, amikor nyíltan beszélni mert közel-keleti keresztény közösségek sorsáról, ahelyett, hogy vallási közösséget, vagy kisebbséget emlegetett volna.

Szakítani a píszível

Láthattuk, a Hungary Helps program az idei évben több sikeres projektet indított el a Közel-Keleten és Afrikában. A segélyprogram eredményességét jól példázza, hogy a kötelező kvóta bevezetésével járó anyagi teherhez képest jóval kevesebb pénzből hazánk felépített egy lerombolt keresztény kisvárost, azaz többet ér a támogatás a Közel-Keleten, mintha ugyanazt a forrást mondjuk Németországban költenék humanitárius célokra. Miközben a magyar küldöttség rendszeresen látogatja a válság-sújtotta régiókat, arról igyekszik meggyőzni a nyugati illetékeseket, hogy mindkét fél számára jobb, ha az üldözöttek a szülőföldjükön tudnak maradni. Ennél ugyanakkor talán még nagyobb kihívás a jövőre nézve a Hungary Helps számára mind az Unióban, mind az ENSZ-ben az üldözött keresztényekre irányuló figyelem kiharcolása, és a végső szakítás a politikailag és ideológiailag leszabályozott beszédmóddal. Remélhetőleg 2018-ban egyre magasabb szintekig elér majd az üldözött kereszténység ügye.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; fotó: jimmylarche.com