Pesti Srácok

Von der Leyen szerint már Németország sem szuverén állam többé!

Von der Leyen szerint már Németország sem szuverén állam többé!

Az Európai Unió Bíróságának határozatai kötelezőek minden nemzeti bíróságra nézve - mondta az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint tulajdonképpen az uniós jogrendszer tartalmazza a tagországok jogrendszereit, hiszen az Unió vezetői az Unió bíróságai segítségével értelmezik az Uniót megalapozó szerződéseket. És mindannyiunk őszinte meglepetésére úgy, hogy szerintük minden uniós hatáskör. Például uniós hatáskör az, hogy mi uniós hatáskör. Szép példája ez annak, hogy Isten nem mindig ad észt a hivatalhoz.

Von der Leyennek, ha képes lenne ilyesmire, döntenie kellene arról, hogy mi szeretne lenni, egy erős Európai Unió erős vezetője 5, esetleg 10 évig, vagy egy egyébként általa szétvert együttműködés istencsászára a saját képzeletében. Láthatólag az utóbbit választotta. Mi Magyarországon egyszer már kiélveztük a lopakodó alkotmányozás örömeit, hála Sólyom Lászlónak és bűntársainak. A jogi szövegek lényege az, hogy értelmezési keretük a bennük használt kifejezések, fogalmak definiálásától, azok terjedelmétől függ. Jogász körökben manapság pedig úgy változtatják (fejlesztik!) a fogalmakat, hogy elég egy "tanulmány" (sic!) a Transzszexuális Jurátus című folyóirat aktuális számában egy újabb alapvető emberi jogról, amit elfogad valamelyik Soros-féle NGO, és az gyakorlatilag máris benne van az európai jogban, sőt az Európai Unió jogában is.

Sőt, mindenféle uniós bürokraták azt azonnal elkezdik keresni a tagországok alkotmányában és jogrendszerében aztán, ha nem találják akkor patáliát csapnak és jön egy másik Soros-féle NGO, amelyik fellármázza az összes többit. Az a vita, amely a német alkotmánybíróság döntése alapján robbant ki, persze álvita. Mindenki tudja, aki nem teljesen vak, hogy az EU az elmúlt bő tíz évben egyre gyorsuló ütemben próbálja magához vonni a nemzeti szuverenitás minden elemét. Ezt eddig csak a később csatlakozott közép-európai országoknál erőltették látványosan, de az olasz és a görög szuverenitás csorbítása is érzékelhető volt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2020. február 12-én.
MTI/EPA/Patrick Seeger
PestiSracok facebook image

Az innen Magyarországról nem volt élesen látható, hogy német jogászköröknek is lassan kényelmetlenné válik az, Brüsszelből mondják meg nekik mi is van a német jogban. Az üléspont határozza meg az álláspontot - tartja a mondás -, Von der Leyen német kormánytag korában bizonyosan lelkesen tett pikírt megjegyzéseket a brüsszeli hülyékre, Merkel vezér és kancellár társaságában. Most azonban, vérbeli nőként hirtelen észrevette azt, hogy a csipkedési sorrendben Merkel elé került és ilyenkor a politikusnők sosem felejtik el a régi barinőjüket emlékeztetni arra, hogy el van kenődve a sminkjük.

Az Európai Bizottság elnökének munkaköri leírásában jelenleg az szerepel az első helyen, egy mondatban azzal, hogy az Európai Birodalom formális és tartalmi kiépítése az elsődleges feladata, hogy a tagállami szuverenitások teljes begyűjtése és azok uniós hatáskörbe kodifikálása az élete célja. Ez mondjuk egy németnek eleve a génjeiben van, bármikor le tudja skiccelni azt a szolgálai utat, amelyet igénybe kell venni ahhoz, hogy ő nagy kegyesen megadhassa az engedélyt az alsódabasi óvoda konyhájában egy új merőkanál beszerzésére.

Von der Leyen szerint, még Németország sem szuverén állam többé neki teljesen elég, ha ő szuverén, ezzel minden istencsászár így szokott lenni egyébként. Az az igazság, hogy tulajdonképpen felesleges erről többet beszélni. Nekem személy szerint Von der Leyen nem főnököm, sem uralkodónak, sem a magyar szuverenitás birtokosának nem ismerem el. Csak annak, ami, egy felkapaszkodott gyenge kis senkinek (a Merkel-kormány egy bukott miniszterének), akit azért támogattunk, mert ő tűnt a többi érdekesség között a legkevésbé veszélyesnek. És elég, ha minden normális ember és állam így tesz és az államok a saját jogrendszerüket használják és nem az Unióét.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) fogadja Nancy Pelosit, az amerikai képviselőház demokrata párti elnökét Brüsszelben 2020. február 17-én.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az Európai Unió, mint együttműködési kísérlet megbukott, ezt mi itt Közép-Európában már pontosan tudjuk. Az egész struktúrája egy központosítási hatalomszerzési kísérlet szolgálatában áll, amelyet ráadásul olyan politikusok gründolnak, akik még a saját országuk politikájában is túl hülyének bizonyultak és a sóhivatalnak szánt Brüsszelbe szorultak. A gazdasági együttműködés helyes és természetes, a védelmi és a külpolitikai is, persze ezekben teljesített a leggyengébben ez a csodálatos szervezet mostanában, de semmilyen hatalmat nem szabad átadunk ennek a bandának többé. Teljesen felesleges az Európai Parlament, az uniós bürokrácia 95 százaléka, és az Európai Bizottság hatalmát is el kell venni, pontosabban azt a hitet kell kiverni belőlük, hogy ők bármelyik szuverén ország belügyeibe belepofázhatnak.

Von der Leyen, mint az Európai Bizottság elnöke az Unió szuverén országainak az alkalmazottja és az utasításokat az európai vezetők közösségétől kapja. Egy beosztott bürokrata, aki azt csinálja, amire parancsot kap. Uniós jog meg nincs. És, ha van, bármelyik magyar vagy lengyel vagy portugál bíróság felülírhatja, ha ellentétes a nemzeti joggal. Mert így kívánja minden szuverén ország alapvető nemzeti érdeke.

Teljesen mindegy, hogy Von der Leyen kit képvisel, sem neki, sem a bürokráciájának nincs semmi hatalma Európa egyetlen országában sem. Egyrészt mert senki semmi hatalmat nem adott át neki, másrészt amit ő és az elődei megszereztek valahogy, azt most, hogy kiderült a lopás, visszavesszük. Mert mi komolyan vesszük a német alkotmánybíróságot. A német állampolgárságú Von der Leyennel ellentétben.

Vezető kép:MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.