Pesti Srácok

Itt a német abszolút állam – Az ellenállókat összeesküvő-hívőként vagy náciként kezelik (PS-elemzés)

Itt a német abszolút állam – Az ellenállókat összeesküvő-hívőként vagy náciként kezelik (PS-elemzés)

Németországban gond van, komoly gond. Kialakult az abszolút állam, amely kíméletlenül leszámol az ellenfeleivel. A sajtó pedig a klímahiszti és Fukusima óta egyre drasztikusabb képeket akar. A szerkesztőségekben már nem tényfeltáró újságírók, hanem vízióval és küldetéstudattal rendelkező emberek ülnek, saját ügyekkel, és politikát akarnak csinálni. A zöldek, akik a szabadságjogok védelmezőiként adták el magukat, boldogan vesznek részt az abszolút államban. Aki pedig tiltakozni próbál, azt az összeesküvés-elméletesekkel és a nácikkal állítják egy sorba. Elemzés.

Bár a német médiavilág főárama tántoríthatatlanul kormánypárti, azaz migrációpárti, nemzetállam-ellenes és már a középjobbot is fasisztának látja, azért a német nyelvű internet peremvidékén lehet még önálló és kritikus gondolatokkal találkozni. A Globkult.de oldalon Sigfried H. Seidl az abszolút államról írt a koronavírus-járvány kapcsán. Különösen érdekesek gondolatai most, amikor a magyar rendkívüli jogrendet másodszor is (és most Soros György érveivel is) valami demokráciaellenes puccsnak akarják láttatni Nyugaton.

November 18-án ugyanis új „népességvédelmi törvényt” fogadtak el – a harmadikat –, ami felhatalmazza a hatóságokat, hogy kijárási és érintkezési korlátozásokat vezessen be mind a magán-, mind a nyilvános térben. Ezzel az eddigi rendeleti kormányzásnak akarnak véget vetni.

Már a magánélet sem szabad, ha az állam így dönt. Amikor az állam beavatkozik az alap- és szabadságjogokba, akkor nem a polgárnál van a bizonyítási kényszer, hogy rámutasson ennek jogellenességére, hanem az államnak kell a jogalapot felmutatnia. Ez a Nyugat 250 éves szabadságharcának a vívmánya – mutat rá a szerző.

PestiSracok facebook image

Bár azt állították, hogy a törvénnyel az eddigi ad hoc rendeletek helyett végre az alkotmányosságnak megfelelő törvényt hoznak, valójában csak a bíróságok száját akarják befogni vele.

Régebben ugyanis a bíróságok több hatósági rendelkezést és általános intézkedést hatálytalanítottak már csak formai okokból is. Sok jogász azzal magyarázza a mélyebb, anyagi jogi vizsgálatok elmaradását, hogy a média nyomása megbénítja a bíróságok tény- és jogérzékét.

Pedig volna ok a bíróságok aktivitására. Portugáliában például egy bíróság nem riadt vissza annak boncolgatásától, mennyire érvényesek a PCR-tesztek, illetve kiértékelésük, és tulajdonképpen kicsoda miért illetékes.

Mi van tehát abban az országban, amelynek a vezetője a „Nyugat új vezetője” szerepében tetszeleg? – teszi fel a kérdést Seidl. A válasz lesújtó. 2020 márciusa óta senki még csak meg sem kísérelte a „fertőzés”, „megbetegedés”, „terjedés” vagy „az egészségügy túlterhelése” megindoklása mögötti elvont számokat akár csak felszínesen megvizsgálni. Naponta kapunk még több számot, még több statisztikát, pedig ezek nem könnyítik meg a döntéseket.

Látjuk a térképeket a számokkal, pedig a korona-statisztikák az EU minden országában különböznek. A szigorúbb szabadságkorlátozások ellenére miért többszöröse a fertőzöttek száma Franciaországban a németországinak? Nincs erre válasz.

2020 márciusa óta a kormány intézkedéseit soha nem vizsgálják utólag sem. Augusztus végén hatalmas, több százezres tüntetés volt Berlinben, olyan emberek részéről, akiket „koronatagadóknak” csúfolnak. A rendőrség feloszlatta azzal az indokkal, hogy nem viseltek maszkot. Ugyan miért nem lángoltak fel a fertőzések, miután hazautaztak a résztvevők? Nyilván senki nem fertőződött meg a tüntetésen.

Még inkább alkotmányellenes az ok, hogy miért is álltak olyan szorosan egymás mellett az emberek: a bejelentett felvonulás útját a rendőrség útzárral torlaszolta el, ettől feltorlódtak az emberek, és órákig tartott, amíg a tömeg szét tudott oszlani.

Nagyon vitatható a média és a politikusok viselkedése egy másik ügyben is: 2020 nyara óta Fehéroroszországban százezrek tüntetnek Lukasenka elnök ellen. Bár ott sem viselnek maszkot, ezt „népfelkelésként”, „demokratikus mozgalomként” üdvözlik.

Hogyan jutottunk idáig? Részben a politikusok háborús retorikájából már nem lehet visszalépni. Másrészt a modern politikusnak állandóan marketingelnie kell magát, tettre késznek, döntésképesnek és erősnek kell mutatkoznia.

A sajtó pedig a klímahiszti és Fukusima óta egyre drasztikusabb képeket akar. A szerkesztőségekben már nem tényfeltáró újságírók, hanem vízióval és küldetéstudattal rendelkező emberek ülnek, saját ügyekkel, és politikát akarnak csinálni.

A zöldek, akik a szabadságjogok védelmezőiként adták el magukat, boldogan vesznek részt az abszolút államban. Aki pedig tiltakozni próbál, azt az összeesküvés-elméletesekkel és a nácikkal állítják egy sorba.

Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.