Itt a német abszolút állam – Az ellenállókat összeesküvő-hívőként vagy náciként kezelik (PS-elemzés)

Németországban gond van, komoly gond. Kialakult az abszolút állam, amely kíméletlenül leszámol az ellenfeleivel. A sajtó pedig a klímahiszti és Fukusima óta egyre drasztikusabb képeket akar. A szerkesztőségekben már nem tényfeltáró újságírók, hanem vízióval és küldetéstudattal rendelkező emberek ülnek, saját ügyekkel, és politikát akarnak csinálni. A zöldek, akik a szabadságjogok védelmezőiként adták el magukat, boldogan vesznek részt az abszolút államban. Aki pedig tiltakozni próbál, azt az összeesküvés-elméletesekkel és a nácikkal állítják egy sorba. Elemzés.
Bár a német médiavilág főárama tántoríthatatlanul kormánypárti, azaz migrációpárti, nemzetállam-ellenes és már a középjobbot is fasisztának látja, azért a német nyelvű internet peremvidékén lehet még önálló és kritikus gondolatokkal találkozni. A Globkult.de oldalon Sigfried H. Seidl az abszolút államról írt a koronavírus-járvány kapcsán. Különösen érdekesek gondolatai most, amikor a magyar rendkívüli jogrendet másodszor is (és most Soros György érveivel is) valami demokráciaellenes puccsnak akarják láttatni Nyugaton.
November 18-án ugyanis új „népességvédelmi törvényt” fogadtak el – a harmadikat –, ami felhatalmazza a hatóságokat, hogy kijárási és érintkezési korlátozásokat vezessen be mind a magán-, mind a nyilvános térben. Ezzel az eddigi rendeleti kormányzásnak akarnak véget vetni.
Már a magánélet sem szabad, ha az állam így dönt. Amikor az állam beavatkozik az alap- és szabadságjogokba, akkor nem a polgárnál van a bizonyítási kényszer, hogy rámutasson ennek jogellenességére, hanem az államnak kell a jogalapot felmutatnia. Ez a Nyugat 250 éves szabadságharcának a vívmánya – mutat rá a szerző.

Bár azt állították, hogy a törvénnyel az eddigi ad hoc rendeletek helyett végre az alkotmányosságnak megfelelő törvényt hoznak, valójában csak a bíróságok száját akarják befogni vele.
Régebben ugyanis a bíróságok több hatósági rendelkezést és általános intézkedést hatálytalanítottak már csak formai okokból is. Sok jogász azzal magyarázza a mélyebb, anyagi jogi vizsgálatok elmaradását, hogy a média nyomása megbénítja a bíróságok tény- és jogérzékét.
Pedig volna ok a bíróságok aktivitására. Portugáliában például egy bíróság nem riadt vissza annak boncolgatásától, mennyire érvényesek a PCR-tesztek, illetve kiértékelésük, és tulajdonképpen kicsoda miért illetékes.