Az izraeli hadsereg betört Gázavárosba

Joe Biden elnök azt mondta, kedden nem volt alkalma beszélni Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Felkérte azonban az izraeli vezetőt, hogy fontolja meg a humanitárius tűzszünetet, amikor a két vezető hétfőn beszélt. „Ma nem volt alkalmam beszélni vele. A múltkor – tegnap – kértem tőle egy fegyverszünetet. Még mindig várom a válaszát” – mondta Biden újságíróknak. Kedden a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, John Kirby kijelentette, hogy az adminisztráció támogatja „a harcok átmeneti jellegű, meghatározott célú szüneteltetését”. ​

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint a CIA az izraeli hírszerzéssel együttműködve több száz túsz kimentésére készül a Hamásztól. Bill Burns, a CIA igazgatója megvitatta a túszok szabadon bocsátását Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnökével kedden a CIA igazgatójának izraeli látogatásának részeként – mondta Daniel Hagari, az IDF szóvivője újságíróknak. Izrael Burns első állomása, mivel a régió több országába utazik, hogy találkozzon a titkosszolgálat munkatársaival. Burns és Halevi találkozóján hírszerzési anyagokat, hadműveleti tervezést, valamint a túszok kiszabadítását segítő egyéb erőfeszítéseket mutattak be. „Minden túsznak megvan a saját titkosszolgálati aktája, amelyet folyamatosan figyelnek” – mondta Hagari kedden újságíróknak. „Az ISA-val (Izraeli Biztonsági Ügynökséggel), a Moszaddal közösen teszünk erőfeszítéseket, minden nap együtt értékeljük a helyzetet, hogy meglássuk, mit kell módosítanunk, változtatnunk és terveznünk ahhoz, hogy teljesíthessük feladatunkat ” – mondta Hagari.

Az izraeli hadsereg (IDF) harcosai a Nahal dandárból azonosították a mecsetben rejtőzködő Hamász egyik csapatát és a légierő segítségével likvidálták őket – írja az Izraeli Légierő X-oldalán. Ezen kívül a Hamász erői több pontról, köztük a közelben lévő kórházból is tankelhárító rakétákat lőttek ki az IDF csapatára. Az Izraeli Védelmi Erőket egy harci helikopter fedezte, amely végzett a Hamász embereivel.

Egy hónappal ezelőtt az élet teljesen megszűnt az izraeli Kfar Aza kibucban. Október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet fegyveresei sorra mészárolták itt le a családokat, több mint ötven ember esett áldozatul, többeket pedig Gázába hurcoltak. A terroristák nem válogattak, brutális módon végeztek férfiakkal, nőkkel, gyermekekkel, csecsemőkkel és az idősekkel is. A túlélők pedig, amint tudták, elhagyták a települést, és azóta sem tértek vissza.

Joe Biden amerikai elnök újságírókkal közölte egy sajtótájákoztatón, hogy valóban egy gázai humanitárius tűzszünetet kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöktől – írja a The Times of Israel. A két vezető kedden telefonon egyeztetett, és Biden szerint ekkor hangzott el a kérés. Az már nem derült ki a közléséből, hogy mit válaszolt erre a felvetésre Netanjahu.

A Fehér Ház közölte: Joe Biden elnök nem ért egyet azzal az izraeli tervvel, amelynek értelmében huzamosabb ideig megszállnák a Gázai övezetet. A The Guardian szerint a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby emlékeztetett arra, hogy Benjamin Netanjahu elnök kedden azt mondta az ABC News-nak: Izraelnek „határozatlan időre” felelősséget kell vállalnia biztonsági szempontból az övezetért – vagyis megszállhatná azt az izraeli állam biztonságpolitikai érdekeire hivatkozva. Gáza izraeli erők által történő újbóli megszállása nem a helyes döntés – mondta erről Kirby, majd azt is hozzátette: Izrael és az Egyesült Államok szövetségesek ugyan, de nem értenek egyet minden egyes kérdésben.

Rakétatámadás érte hajnalban és reggel Kissufim kibucot, ahol már hajnalban megszólaltak a szirénák. A The Times of Israel szerint károkról vagy sérültekről nem érkezett jelentés sem most, sem hajnalban. A lap azt írta, hogy ezek voltak az egyetlen rakétatámadások azóta, hogy kedd este egy kisebb rakétaeső zúdult Izrael középső részére.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy az éjjel egy légicsapásban megölték Muhsin Abu Zinát, aki a Hamász fegyvergyártásért felelős felső vezetője volt, és ezen belül is a „stratégiai fegyverekért és rakétákért” felelt. A hadsereg szerint Abu Zina lényegében a Hamász ipari és fegyverkezési részlegének a vezetője volt. A likvidálása mellett arról is beszámoltak, hogy egy másik éjjeli akcióban a Hamász tankelhárító rakétás osztagát is lebombázták, több tagjukat megölték.

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke kedden beszélt Isaac Herzog izraeli elnökkel, és a Fehér Ház közleménye szerint megismételte, hogy támogatja Izrael jogát a terrorizmus elleni küzdelemre, és hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordít a túszok szabadon bocsátására. Kiemelte, hogy segélyeket kell eljuttatni a gázai civileknek, és a szélsőséges telepeseket felelősségre kell vonni a ciszjordániai erőszakos cselekményekért. Harris „hangsúlyozta annak fontosságát, hogy most megteremtsük a tartós és fenntartható béke és biztonság feltételeit, amely egyenlő mértékű biztonságot, jólétet és szabadságot biztosít az izraeliek és a palesztinok számára” − írta meg a The Washington Post.

Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős minisztere és a szűk hadikabinet tagja az MSNBC amerikai televíziónak azt mondta: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy korábbi interjújában nem a Gázai övezet megszállásáról, hanem csak annak terrorellenes biztonsági felügyeletéről beszélt a háború után – írja az MTI. Dermer szerint Netanjahu azt tervezi, hogy Izrael a háború után biztonsági ellenőrzést fog gyakorolni a Gázai övezet felett, miközben az övezet irányításáért más, talán a palesztinok, de nem a Hamász felel majd. Indoklása szerint Izrael azért hatol be a Gázai övezetbe, hogy felszámolja a Hamász terrorista infrastruktúráját, és nem engedheti meg, hogy azt fél év vagy egy év múlva akár egy másik szervezet újjáépítse. Szerinte erre – és nem az övezet megszállására – gondolt Netanjahu, amikor az övezet feletti határozatlan idejű izraeli ellenőrzésről beszélt. Dermer szerint a palesztinok gondoskodhatnak majd a mindennapos rendfenntartásról, a rendőrségről, viszont a terrorellenes erőket, az esetleges bombagyártó műhelyeket felderítő titkosszolgálatot Izraelnek kell felügyelnie. Úgy vélte, hogy Ciszjordániában is Izraelnek kell elvégeznie ezt, noha nem volt célja, hogy katonái behatoljanak a palesztin városokba. Mint mondta: Izrael visszavonult az 1948-as vonalakhoz, és nem volt jelen az utóbbi tizenhét évben Gázában, felszámolta a gázai telepeket, de egy terrorista államot kapott, és ezt nem akarják megismételni. Miután a Hamászt elmozdítják, Izrael meghatározatlan időre ellenőrizni fogja a biztonsági ügyeket, de nem világos, hogy lesznek-e olyan palesztin erők, amelyek a gázai nép érdekében készek újjáépíteni az övezetet – mondta.

„A Hamász vezetői halott emberek”, ez csak idő kérdése − mondta az izraeli hadsereg egyik szóvivője. Jonathan Conricus az ausztráliai Sky Newsnak adott interjújában „sétáló halottaknak” nevezte a Hamász vezetését Gázán belül és kívül − közölte a The Guardian. Úgy fogalmazott, hogy az utasítás egyértelműen az, hogy meg kell ölni vagy el kell fogni […] a Hamász összes vezetőjét. Azokat, akik megtervezték, elősegítették és végrehajtották az október 7-i mészárlást Izraelben. Ezt világosan megmondtuk. Mindegyikük halott ember. És csak idő kérdése, hogy ezeket a Hamász-vezetőket Izrael elfogja vagy megölje, Gázán belül vagy kívül.

A képviselőház kedden megszavazta Rashida Tlaib, Michigan állam demokrata képviselője ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt, megbüntetve ezzel a kongresszus egyetlen palesztin származású tagját az Izrael és a Hamász közötti gázai háborúval kapcsolatos megjegyzései miatt − közölte a The Washington Post. A képviselőház kedden késő este 234:188 arányban fogadta el a Richard McCormick republikánus képviselő által előterjesztett határozatot, amely azzal vádolta Tlaibot, hogy „hamis narratívákat terjesztett” a Hamász októberi, Izrael elleni támadásáról, és hogy Izrael állam elpusztítására szólított fel.

Miközben az izraeli hadsereg egyre erősebb szorításban tartja Gáza városát, az ENSZ szerint kedden akár 15 ezer ember is menekülhetett dél felé, ami háromszorosa az előző nap becsült számnak − írja a The Wall Street Journal. A többség, köztük gyerekek, idősek és fogyatékkal élők, gyalog érkezett minimális holmival − közölte az ENSZ. A távozók közül néhányan arról számoltak be, hogy izraeli ellenőrző pontokon kellett áthaladniuk, hogy délre jussanak, és az ENSZ szerint szemtanúi voltak az izraeli erők letartóztatásainak. Az izraeli hadsereg szóvivője azt mondta, hogy megvédik a civileket a Hamász támadásaitól, és lehetővé teszik számukra az evakuálást, amiért már három hete könyörgünk nekik. Hozzátette: nem tud arról, hogy a menekülőket feltartóztatták volna.

A Scotland Yard főparancsnoka szerint nem lenne törvényes alapja a szombatra - vagyis az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulójára - tervezett londoni palesztinpárti tüntetések betiltásának. A Scotland Yard a szombatra tervezett újabb palesztinpárti tüntetések elhalasztását kérte a szervezőktől, aznap ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően a háborúk áldozatairól emlékeznek meg Nagy-Britanniában, a szervezők azonban visszautasították a kérést. A rendőrségre ugyanakkor egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormány részéről a szombati tüntetés betiltása miatt. Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka a BBC közszolgálati rádió szerdai hírműsorában kijelentette: a jelenleg érvényes brit törvények alapján a rendőrség csak akkor kérhet kormányzati felhatalmazást egy tüntetés betiltására, ha a demonstráció súlyos mértékű rendbontás kockázatával jár, \"ennek jogi küszöbe azonban rendkívül magas\", és a Scotland Yardnak kell bizonyítania, hogy \"másképp nem tudná kezelni a helyzetet\". Suella Braverman belügyminiszter minapi nyilatkozata szerint a szombati emléknapra tervezett tüntetés egyértelműen a súlyos rendbontás kockázatával jár. A Scotland Yard főparancsnoka azonban a szerdai BBC-interjúban ezt gyakorlatilag cáfolta. (MTI)

Az amerikai képviselőház egy ritkán alkalmazott eljárásban elítélte Izrael-ellenes megnyilvánulásai miatt a demokrata párti Rashida Tlaib képviselőt kedden késő este. A demokrata párt radikális baloldali szárnyához sorolt politikus elleni indítványt 234 képviselő szavazta meg, ami azt jelenti, hogy 22 demokrata párti alsóházi tag is párttársa ellen voksolt. A határozatot beterjesztő Rich McCormick republikánus képviselő a vitában azzal vádolta az eljárás alá került Rashida Tlaibot, hogy nyilatkozataiban egy ország és polgárainak eltörlését támogatja. A palesztin származású politikus azzal vádolta kritikusait, hogy el akarják hallgattatni, és úgy érvelt, hogy Izrael kormányának bírálatát antiszemitizmusnak bélyegezni \"veszélyes precedens\". Rashida Tlaib az elmúlt hetekben többször szólalt fel palesztinpárti tüntetéseken, és a közösségi médiában posztot tett közzé, amely a Hamász által is használt és Izrael létezéshez való jogának közvetett tagadásaként értelmezett \"A folyótól a tengerig\" szlogent tartalmazta a palesztinok területi követeléséről. A politikussal szemben elfogadott határozat, hivatalos nevén censure, formális, így jogkövetkezménnyel nem jár a képviselői státuszra vonatkozóan, ugyanakkor a kizárás mögött a második legsúlyosabb szankció a Kongresszus eljárási szabályai szerint. A képviselőház történetében eddig összesen 26 alkalommal alkalmazták, a modern időkben, 1966 óta pedig mindössze kilencszer. (MTI)

Október 7-én érte Izraelt a Hamász rakétatámadása, az azóta eltelt idő alatt pedig rengeteg civil áldozat vesztette életét a konfliktusban. Az egy hónappal ezelőtt történtekről tettek közzé videót az X-en, a bejegyzésben azt írták: \"Sajnos családjaink lemészárolt képei örökre bevésődnek az elménkbe. Ne nézd el. Az áldozatokért. Az emberiségért.\" Forrás: X

Az izraeli csapatok harci kutyákat vetnek be a Hamász alagútjainak kiürítésére - erről ír a Daily Mail. A portál videót is közölt a részletekről.

Az izraeli műszaki alakulatok a Hamász elleni háborúban az iszlamista szervezet Gázai övezeti alagútrendszerének százharminc ágát semmisítették meg eddig - közölte szerdán a hadsereg szóvivője. Daniel Hagari X-fiókjában hozzátette, hogy a szárazföldi hadművelet október 28-i kezdete óta a hadsereg a Hamász alagútrendszerének megsemmisítésére és a fegyveresek kiűzésére összpontosít, de nehezíti a dolgát, hogy a Hamász nagy víz-, élelem- és oxigénkészlet felhalmozásával hosszabb tartózkodásra is alkalmassá tette az alagútrendszert. Az izraeli csapatok az övezet északi részén elfoglaltak egy Hamász-kiképzőtábort, és ott is találtak alagútlejáratokat, amelyeket megsemmisítettek. A Gázai övezeti egészségügyi minisztérium közölte, hogy a háború október 7-i kezdete óta annak következményeként 10 569 ember, köztük 4324 kiskorú és 2823 nő vesztette életét az övezetben. Az izraeli legfelsőbb bíróság elutasította a rendőrség azon határozata ellen benyújtott petíciókat, amely betiltotta a gázai háború elleni demonstrációkat. A bíróság ezt azzal indokolta, hogy demonstráció esetén a rendőrség kénytelen volna nagy létszámban kivonulni ezek biztosítására, vagyis más, esetleges fontos feladatoktól elvonni erőket. A vörös félhold segélyszervezet közlése szerint összecsapások voltak az Izrael által megszállt Ciszjordániában az izraeli biztonsági erők és palesztinok között Betlehemben, és ezekben kilenc palesztin megsebesült, további 17 pedig könnygáz belélegzése miatt szorult orvosi segítségre. Szemtanúk elmondása szerint az izraeli biztonságiak jelentős számban vonultak be a városba egy olyan palesztin letartóztatása céljából, aki nemrég szabadult ki a börtönből. Emiatt több helyen is összecsapás tört ki a városban. A palesztinok állítása szerint a katonák éles lőszert is bevetettek a könnygáz mellett. A szóvivő arról is beszámolt, hogy Libanonból kilőttek két páncéltörő rakétát a határ menti Stula és Petah izraeli településekre, valamint tűzpárbajban két katona könnyebben megsebesült Dovev falunál. Az izraeli csapatok válaszul tüzérséggel lőttek vissza, és támadták a Hezbollah síita fegyveres mozgalom libanoni hadállásait. (MTI)

A Scotland Yard főparancsnoka szerint nem lenne törvényes alapja a szombatra - az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulójának emléknapjára - tervezett palesztinpárti tüntetések betiltásának. Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a szombati demonstrációk sértik a háborúk áldozatainak emlékét, de a békés tüntetésekhez mindenkinek joga van. A Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen eddig négy egymást követő szombaton vonultak tüntetők tízezrei London és több más brit nagyváros utcáira. Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, és a legutóbbi izraeli adatok szerint 240 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak. A Scotland Yard a szombatra tervezett újabb palesztinpárti tüntetések elhalasztását kérte a szervezőktől. Aznap ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően országszerte jelképes néma főhajtással emlékeznek meg a háborúk áldozatairól, másnap pedig III. Károly király, Rishi Sunak miniszterelnök és számos más vezető közéleti személyiség koszorút helyez el a háborúk katonaáldozatainak londoni emlékműve, a Cenotaph tövében, a brit fegyveres erők több ezer veteránjának jelenlétében. A tüntetések szervezői azonban visszautasították a szombati palesztinpárti tüntetések elhalasztására irányuló rendőrségi kérést, azzal az indokkal, hogy a londoni tüntetés csaknem két órával a hagyományosan délelőtt 11 órakor tartott jelképes megemlékezés után kezdődik, és a menet útvonala az eddigi demonstrációktól eltérően ezúttal messze elkerüli a londoni kormányzati negyed közepén álló Cenotaph környékét. A rendőrségre az utóbbi napokban egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormány részéről a szombati tüntetés betiltása végett. Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka a BBC közszolgálati rádió szerdai hírműsorában azonban kijelentette: a jelenleg érvényes brit törvények alapján a rendőrség csak akkor kérhet kormányzati felhatalmazást egy tüntetés betiltására, ha a demonstráció súlyos mértékű rendbontás kockázatával jár, \"ennek jogi küszöbe azonban rendkívül magas\", és a Scotland Yardnak kell bizonyítania, hogy \"másképp nem tudná kezelni a helyzetet\". Suella Braverman belügyminiszter minapi nyilatkozata szerint a szombati emléknapra tervezett tüntetés egyértelműen súlyos rendbontás kockázatával jár. A Scotland Yard főparancsnoka azonban a szerdai BBC-interjúban ezt gyakorlatilag cáfolta. Rowley úgy fogalmazott, hogy \"itt még nem tartunk\", a betiltás egyébként is csak a legvégső eszköz lehet, \"amelyet évtizedenként egyszer alkalmazunk\". Rishi Sunak szerdán találkozott Sir Mark Rowley-val, és a megbeszélés utáni nyilatkozatában leszögezte: a szombati londoni tüntetés nem csupán a háborús áldozatokkal szembeni tiszteletlenség, de \"sérti az azokkal szemben érzett, szívből jövő hálánkat is, akik oly sokat áldoztak azért, hogy ma szabadságban és békében élhessünk\". A brit miniszterelnök leszögezte ugyanakkor, hogy e szabadság része a békés tüntetéshez, a tiltakozó megmozdulásokhoz fűződő jog is. Sunak szerint továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy akik a társadalom megosztására törekszenek, a szombati demonstrációt megpróbálják kihasználni e céljuk elérésére. A Scotland Yard főparancsnoka azonban a szerdai megbeszélésen kötelezettséget vállalt arra, hogy a rendőrség álláspontját folyamatos felülvizsgálat alatt tartja a tiltakozó megmozdulások természetéről szóló, mindenkori legfrissebb információk alapján - fogalmazott a brit kormányfő szerda esti nyilatkozatában. (MTI)

A Hamász október 7-i támadása segített meghiúsítani Izrael közel-keleti kapcsolatainak normalizálását - jelentette ki a palesztin iszlamista szervezet libanoni irodavezetője, a politikai bizottság tagja a dpa hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatában. Oszama Hamdán hangoztatta azt is, hogy \"ellenállási mozgalomként\" harcukat addig folytatják, \"amíg az izraeli megszállás tart\". A tisztségviselő azt mondta, hogy október eleji izraeli behatolása során a Hamász csak katonákat szándékozott foglyul ejteni, a polgári személyeket szerinte mások ejtették túszul. Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében kötött megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalásban állt Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael Gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szüneteltetni akarja az egyeztetéseket. Korábban Izrael csak Egyiptommal és Jordániával tartott fenn diplomáciai kapcsolatot. (MTI)

Jelentősen csökkentette működését szerdán az egyik nagy gázavárosi kórház az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború és a Gázai övezet izraeli blokádja miatt fellépett üzemanyaghiány következtében. Az Al-Kudsz kórházban le kellett állítani a műtéteket, a röntgenvizsgálatokat és a mágneses képalkotó vizsgálatokat (MRI) - közölte a palesztin vöröskereszt az X mikroblogportálon. A humanitárius szervezet szerint ki kellett kapcsolni a központi áramfejlesztőt is, csak egy kisebbet használnak. Naponta mindössze két órán át van áram a kórház három épületében, amit arra tud felhasználni az ott tartózkodó mintegy 14 ezer menekült, hogy főz és feltölti a mobiltelefonját. A Hamász vezette egészségügy-minisztérium szóvivője, Asraf al-Kudra szerint 120 egészségügyi intézményt ért találat az izraeli hadjárat során, 18 kórház és 40 rendelőintézet működésképtelen (MTI).

Háromnapos humanitárius fegyverszünet ügyében közvetít Katar az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti gázai övezeti konfliktusban tizenkét túsz, közöttük hat amerikai elengedéséért cserébe - közölte szerdán egy palesztin tisztségviselő a Hamásztól származó információra hivatkozva. Dohában már korábban közölték: Katar a közvetítést az Egyesült Államokkal egyeztetve folytatja. Ejlon Lévi izraeli kormányszóvivő az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva nem kívánta kommentálni a tárgyalásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat. Október 7-én egy átfogó műveletben a Hamász fegyveresei több mint 240 embert ejtettek túszul Izraelben. A túszok között több külföldi, így tíz amerikai is van. Izrael értésre adta, hogy a túszok elengedése előtt nem egyezik bele humanitárius tűzszünetbe. Katar, ahol a Hamász politikai irodát működtet, és amely többmillió dollárnyi pénzügyi segítséget nyújtott már Gázának, októberben már sikeresen közvetített négy túsz - egy amerikai nő és a lánya, valamint két izraeli nő - elengedésében. Vasárnap Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnök közölte, hogy \"az Izrael okozta nehézségek ellenére\" folytatja a közvetítést. (MTI)

Ez *néhány* a Hamász terroristáinál talált fegyverek közül, akik több mint 1400 embert mészároltak le október 7-én - írta az X-en az izraeli diplomácia. A videón 1493 kézigránát és robbanóanyag 760 RPG 427 robbanószer 375 lőfegyver 106 rakéta látható. Forrás: X

Az IDF harcosai a 7. dandár harci csoportjából átvették az irányítást a Hamász terrorszervezet katonai fellegvára felett a Gázai övezet északi részén. Az előőrsön páncéltörő rakéták különféle fegyverek és hírszerzési anyagok voltak elrejtve. (X)

Ahmed Sziam, a Hamász al-Furqan-dandárjában lévő Nasszer al-Radwan század parancsnoka, aki jelenleg ezer gázai lakost tart túszként a gázai Rantisi kórházban, és megakadályozza, hogy délre meneküljenek.