Üvöltő Közel-Kelet – Izrael válaszolt az iráni rakétákra (Videók)
Újabb lépéseket tettek a nagyhatalmak a geopolitikai sakktáblán, és látszólag elfelejtették, hogy van még egy bástyájuk Ukrajnában is. Izrael és Irán között egyre fokozódik a feszültség, a felek már rakétákat küldtek egymás felé, ami természetesen a köztük elterülő államoknak sem tetszik. A sivatag tehát sikolt a félelemtől, miközben Teherán, immár sokadszor, nukleáris doktrínájának átírásán dolgozik.
Lassan egy hete történt, hogy Irán rakétaözönnel válaszolt arra, hogy állításuk szerint Izrael megölte egy diplomatájukat egy támadásban. Egy éjszaka alatt több száz drónt és ballisztikus rakétát indítottak el, amelyeknek csupán töredéke ért célt. Izraeli források szerint a fegyverek mindössze egy százaléka jutott át a vaskupolán. Ebben valószínűleg nagyban közrejátszott, hogy Teherán előre bejelentette, hogy támadni fog. Amint erre Kiss Rajmund kollégánk kérdésére rávilágított (bővebben ITT), ez is arra utal, hogy az iráni támadás inkább a belpolitikának szólt: megmutatták, hogy ők igenis készek a konfliktusra, és a "kormány a helyén van". Meg kell hagyni, a bemutató tényleg látványosra sikerült, ha hatásosra nem is:
És bár a fenti drónok megakadtak a vaskupolán, a bemutató arra is jó volt, hogy bebizonyítsák, a Hajbar ballisztikus rakéták át tudnak rajta hatolni:
A látvány és a rakétabemutató azonban nem minden, ami a hétvégi események mögött van, és úgy tűnik, valami sokkal keserűbbet alapozott meg. Korábbi cikkünkben (ITT) már sakkhasonlattal vázoltuk a Közel-Kelet jelenlegi helyzetét, és a nagyhatalmak proxyháborúkba burkolt játszadozását. Az iráni támadást követően azonban az egyik játékos, az USA furcsa lépésre szánta el magát, és felszólította Izraelt, hogy ne viszonozza a rakétacsapást.
Ennek a kérésnek több ok is állhat a hátterében. Egyrészt az Egyesült Államok talán észhez térhetett, megijedt az eszkalációtól, és belegondolt abba, hogy mit szólnak majd az arab államok, ha izraeli rakéták száguldoznak a fejük felett Irán felé. Ismerve azonban az amerikai külpolitika képességeit, ez talán a kevésbé valószínű megoldás.
Valószínűbb, hogy a Biden és Netanjáhú közötti feszültség miatt szólítottak óvatosságra, hiszen arcvesztés nélkül nem hátrálhatnak ki Izrael mögül, de a demokrata kormányzat inkább Ukrajnára figyelne a sivatagi szövetséges helyett. Izrael azonban látszólag nem fogadta meg a tanácsot, és az éjjel rakéták özönlöttek Iszfahán felé:
Látszólag, írjuk, hiszen Tel-Aviv nem vállalt felelősséget a támadásért, azonban nem kell Izrael-ellenesnek lennünk ahhoz, hogy feltételezzük: ők viszonozták a hétvégi csapást, és a célpontot sem véletlenül választották. Iszfahán ugyanis egy atomerőműnek ad otthont, ahol Irán a feltételezések szerint a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos fejlesztéseit végzi.
Az erőmű szerencsére nem sérült meg, azonban innen egy olyan eszkalációs lejtőn indultunk el, ahol csak Allah, Jahve és a Jóisten állíthatja meg a feleket. Pénteken kora reggel ugyanis arról is megjelentek a híradások, hogy Tel-Aviv katonai bázisok kialakítására kapott engedélyt Azerbajdzsántól, annak iráni határán. Ezek egyelőre csak pletykák, azonban ha mégis beigazolódnak, az egy elképesztő geopolitikai katyvaszt eredményezne.
Képzeljük el, hogy a muzulmán azeriek befogadják a szintén muzulmán irániak ellen harcolni készülő zsidókat, hogy fegyvereket kapjanak az ortodox örmények ellen, akik jelenleg azzal az Egyesült Államokkal akarnak szövetséget kötni, akik Izraelt támogatják, illetve a szintén ortodox ukránokat a szintén ortodox oroszok ellen. Közben Irán értelemszerűen közelebb kerül Oroszországhoz, illetve Örményországhoz, amennyiben ott ismét beköszönt a kormányváltás, azonban az oroszok egyelőre ott tartanak, hogy kivonják békefenntartóikat az örmény–azeri konfliktus térségéből.
Átláthatónak tűnik? Ha igen, akkor Ön, kedves olvasó jobb, mint a legtöbb geopolitikai szakértő. A helyzet kapcsán ugyanis jelenleg egy dolog biztos: el fog fajulni.
Forrás: YT, Fars Agency, DD Geopolitic; Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
