Nagy-Britanniában szellemi fogyatékosok oktatnak biztonságpolitikát és rémisztegetnek Putyinnal
És szellemi fogyatékos újságírók szólaltatják meg őket. Történt, hogy az Index beszámolt az atv.hu nyomán a hihetetlen magazinos hírről, mely szerint a brit Buckingham egyetem brit professzora, Anthony Glees elmagyarázta a Mirror című hitvány brit lapnak, hogy mik Putyin tervei. Anthony Gleest biztonságpolitikai tanszékvezetőként mutatták be, nincs okunk kételkedni a címében, annál inkább az egyetem és az újság színvonalában.
Anthony Glees ugyanis két tételben foglalta össze, mit tervez Putyin, miután legyőzte és felfalta Ukrajnát: megöli Zelenszkijt és visszaállítja Szovjetuniót, annak szatellitállam-rendszerével együtt. És itt rögtön megérkeztünk az cikk vicces részéhez, mert a rendkívül tájékozott professzor, aki biztonságpolitikai tanszéket vezet, felsorolta azokat az államokat, melyek szerinte a Szovjetunió kliensállamai voltak, de később beléptek a NATO-ba, ezért Putyin erősen szemez velük. Nos, jöjjön a felsorolás:
- Finnország, Svédország,Lengyelország, Csehország, Magyarország, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Albánia,Horvátország, Montenegró, Nyugat-Macedónia.
Aki esetleg nem lenne brit professzor, nem vezetne biztonságpolitikai tanszéket a Buckingham egyetemen, feltűnhet néhány érdekes ország is a listában. (Vastag kiemelés – PS.) Korrepetáljunk tehát, ha már a professzor, az újságíró, a szerkesztő, a magyar nyelvű szemlék készítői láthatóan rászorulnak. Észtország, Lettország és Litvánia nem szatellit állama volt Szovjetuniónak, hanem a része, tagköztársaságként. Finnország és Svédország egyáltalán nem volt semmilyen tartozéka Szovjetuniónak, független és semleges ország szerepét töltötték be a hidegháborúban. Sem a szovjet, sem a nyugati blokknak nem volt tagjai. Csehország és Szlovákia akkoriban Csehszlovákia néven futott, de az legalább tényleg szovjet kliens volt. Ugyanez a legkevésbé sem volt igaz Romániára, amelyik saját utat követő kommunista diktatúra volt, ahogy Szlovénia, Horvátország és Montenegró is Jugoszlávia néven. Erről valószínűleg nem hallott a brit professzor, csak felsorolt néhány újabb NATO-tagországot, ami hirtelen eszébe jutott. Albánia szintén nem volt szovjet szatellit, olyannyira nem, hogy még fékezett habzású lövöldözésbe is torkollott a ‘61-es szakítás Szovjetunióval. Szóval Albánia csak az egészen brit professzorok és az egészen buta újságírók (pl. szabadeurópa.hu) szerint volt a szovjet blokk része.
Az 1961-es, egy szovjet tengerész életét követelő "incidensről" akár a Wikipédián is lehet olvasni. A kikötői lövöldözés következtében a Hruscsov vezette Szovjetunió megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az Enver Hodzsa vezette Albániával, cserébe az albán kormány lefoglalta az összes nem mozdítható szovjet tulajdont a környéken. Meg amit nem tudtak időben kimenekíteni, ezért rozsdásodott egészen sokáig a Pashaliman haditengerészeti támaszponton két Whiskey osztályú szovjet tengeralattjáró. Majd egyszer a brit biztonságpolitika professzora is tanulmányozhatja a történteket.
Ami viszont egészen különös, és nem magyarázható a britséggel sem, az Nyugat-Macedónia a felsorolásban. Nyugat-Macedónia ugyan tényleg létezik, egyike Görögország 13 közigazgatási régiójának. De sem nem állam, sem nem ország, pláne nem volt soha Szovjetunió barátja, szövetségese, kliense, és mint ilyen, a szovjet blokkba sem igen tartozott. A költő valószínűleg Észak-Macedóniára gondolt, Jugoszlávia korábbi alkatrészére, csak hát buta, műveletlen és brit. Milyen szerencse, hogy tanszékvezető a Buckingham egyetemen, továbbá szívesen tájékoztatja a világ közvéleményét kiváló meglátásairól és Putyin terveiről. Ha valakire érdemes hallgatni, az Anthony Glees professzor.
Pláne, ha a Mirrornak nyilatkozik.
Lényegtelen apróság, és érhető, hogy egy biztonságpolitikát oktató professzornak nincs ideje összeadni számokat, de a Putyin által megkívánt országok a lélekszáma majdnem megegyezik Oroszországéval, 122 millióan lakják. Katonai erejük is összemérhető, mínusz atomütőerő. És ugye mindannyian NATO-tagok, így a nyugati országokat és az USA-t is hozzá kell számolni. Teljesen kizárt tehát, hogy Putyin egy ilyen vállalkozásra adná a fejét. Nem mellesleg, ha már Putyin a Szovjetuniót szeretne tényleg visszaállítani, akkor nem errefelé mozogna, akad pár ország, amit alacsonyabb kockázat mellett támadhatna meg első körben. Ilyen Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán.
Nem lennénk meglepve, ha a Mirror a jövő héten Anthony Glees kollégájával, Dr. Anatómiaprofesszor von Oxforddal beszélgetne, aki megtanítaná az érdeklődő brit olvasóknak, hogy az ember belső szervei a szív, a tüdő, a máj, a zúza és az úszóhólyag.
