Kiszorítaná Európából Brüsszel a kínai webes óriásáruházakat
Nem akármilyen javaslattal állt elő az Európai Bizottság: eltörölné az unión kívülről érkező olcsó termékek vámmentességét, hogy ezzel szorítsa ki a Temu és a Shein kínai webáruházakat Európából. Igen ám, de még a jelenleg hatályban lévő uniós szabályt sem tartatja be, amit már nyugat-európai országok kérnek számon. Ráadásul, ha a bizottság valóban komolyan gondolná a javaslatát, azoknak a lengyeleknek kellene ezt végrehajtaniuk, akiknek viszont égetően fontos lenne a kínai kapcsolat a mesterségesintelligencia-fejlesztés reménye miatt. Íme a patthelyzet, aminek a megoldása erősen kérdéses.
Az Európai Bizottság szerdán intézkedéscsomagot javasolt az e-kereskedelem tisztességtelen versenyének visszaszorítására. A The Guardian szerint ez elsősorban a Temu és a Shein kínai áruházak termékeit érinti, amelyekre az EU-ban hatályos „de minimis” szabály, vagyis a 150 eurónál kisebb értékű, az unión kívülről érkező termékek vám alóli kizárása vonatkozik.
Ez a szabály tavaly azért jött létre, hogy a fogyasztóknak, illetve a vámhatóságoknak ne kelljen minden apró küldeménnyel foglalkozniuk. Ezt a de minimis szabályt azonban ma már tömegesen alkalmazzák az e-kereskedelemben, könnyen kijátszható, és gyakorlatilag a kínai áruházak is úgy viselkedhettek, mintha bármi közük lenne az Európai Unióhoz, vagy annak valamely tagállamához.
Tavaly mintegy 4,6 milliárd kis értékű, azaz 150 euró alatti csomag került az EU piacára, ami napi 12 millió csomagnak felel meg. Ez kétszer annyi, mint 2023-ban, és háromszor annyi, mint 2022-ben, és ezen áruk közül sok legfeljebb az említett de minimis szabálynak felel meg, a többi európai jogszabályoknak azonban nem.
Hol az uniós kereskedők és gazdák védelme?
Ráadásul jelenleg úgy áll a helyzet, hogy miközben az Európai Unió bizonyos esetekben indokolatlanul szigorú termékszabványokat ír elő az európai eladóknak, áruházaknak, jogi kiskapukat hagy az EU-n kívüli termékek behozatalánál. Amely a tisztességtelen gyakorlat és a hamisított áruk online piactereken történő értékesítése miatt sorozatosan fenyegeti az európai eladókat.
Utóbbiak persze nemcsak az online áruházak okán aggódhatnak. Ha belegondolunk, hogy ugyanez a helyzet játszódik le a dél-amerikai termékek esetében is a Mercosur-országokkal kötött paktum következtében – amelyről ITT írtunk részletesen –, ráadásul az olcsó és silányabb minőségű, vagyis érezhetően hamisított ukrán és kínai mézek kiszűrését úgy akarták megoldani, hogy valamivel látványosabban tüntetik majd fel a méz származási országát a termékek címkéjén. Eddig mindössze ezzel léptek fel a nem uniós országokból származó hamisított méz behozatala ellen.
"Varsó, hiába várod..."
Azonban térjünk vissza arra a javaslatra, amely eltörölné a 150 eurós „de minimis” küszöböt, érintve ezzel a kínai export unióra gyakorolt hatását. A bizottsági javaslat elfogadása esetén azt az Európai Tanács elnökségének kell elviekben végrehajtani, amelyet jelenleg a Donald Tusk-féle Lengyelország tölt be. Maga az elnökség egyébként prioritásként kezeli az ügyet, elmondásuk alapján. Igaz, Varsó közlése azt vetíti előre, hogy hosszú procedúrára kell számítanunk.
"A vámunió reformja, beleértve a de minimis 150 eurós küszöb eltörlését is, a Tanács lengyel elnökség alatti munkájának tárgya lesz. A cél egy olyan közös tanácsi álláspont (általános megközelítés) elfogadása a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) 2025. júniusi ülésén, amely lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését az Európai Parlamenttel"
– mondta Ignacy Niemczycki, a Miniszterelnöki Kancellária államtitkára a Rzeczpospolita tudósítása szerint.
Ez mind szép és jó, csakhogy Varsó most lépéskényszerbe került. Ugyanis hiába udvarolt nagy elánnal nemcsak Joe Bidennek, hanem a nemrég hivatalba lépett Donald Trumpnak, hogy elnyerje az Egyesült Államok kegyeit. Míg előbbi rendeletben vezetett be embargót Lengyelországgal szemben, korlátozva ezzel a chip-szállítást, és így az informatikai fejlesztéseket az országban, addig utóbbi ezen az embargón nem változtatott.
A lengyelek számára sokkhatású döntés azt eredményezte, hogy Varsónak szüksége lesz kacsintgatnia Kína felé a mesterséges intelligencia területén, és annak állami fejlesztése, a DeepSeek R1 felé, ha egyáltalán nem akar lemaradni sem gazdaságilag, sem katonailag az Európai Unióban. Erről ITT írtunk.
Vagyis felvetődik a kérdés: egy ilyen faramuci helyzetben képes lenne-e kockáztatni Varsó egy alternatív kínai befektetést az Európai Bizottság és annak javaslata kedvéért? A kérdés persze költői.
Ami a bizottságot illeti, úgynevezett „megkülönböztetésmentes” kezelési költség bevezetését javasolja az unióba közvetlenül a fogyasztónak behozott e-kereskedelmi termékekre.
Ezt az intézkedést egyébként már régóta be lehetett volna vezetni, hiszen nem sértett volna uniós szabályt.
Már a nyugati országoknak sem tetszik a nemtörődömség
Az unió gyakorlata szerint ugyanis a havonta több mint 45 millió felhasználóval rendelkező platformokat „online óriásplatformnak” (VLOP) minősíti – akárcsak a Temu-t vagy a Sheint. Ezeknek a VLOP-oknak – méretük, láthatóságuk és kapacitásaik miatt – speciális kötelezettségeik vannak. Például nekik már nagyon szigorúan ellenőrizni kell a rajtuk keresztül áramló termékeik jogszerűségét, így az európai minőségi és biztonsági szabványok teljesítését.
A baj csak az, hogy ezt az uniós szabályt általában nem teljesítik ezek a VLOP-ok, hiszen az Európai Bizottság egyszerűen nem is ellenőrizteti a betartatását, szemet hunyva az olcsó, többnyire hamisított kínai termékek behozatala felett.
Egyes országok – így Lengyelország, Németország, Ausztria, Dánia, Franciaország és Hollandia – már hónapokkal ezelőtt felszólították a Bizottságot, hogy szigorúan hajtsa végre ezeket a rendelkezéseket a kínai platformok tekintetében. Ennek érdekében mindenekelőtt azt javasolták, hogy Brüsszel kezdje el összegyűjteni és digitalizálni a kínai VLOP-k által elkövetett jogsértésekre vonatkozó, a tagállamokban elérhető összes információt, hogy ezáltal könnyebben lehessen szankcionálni ezeket az áruházakat.
A BEUC, az EU fogyasztóvédelmi szövetsége is sürgős intézkedést sürget. A BEUC Dániából, Olaszországból és az Egyesült Királyságból származó tagjai teszteket végeztek, amelyek számos terméktípusra összpontosítottak, a kozmetikumoktól a gyermekjátékokig, és feltártak egy sor problémát. Ide tartoznak a gyermekjátékok és bébitermékek apró részei, amelyek túl könnyen leválnak, és fulladást okozhatnak, a kozmetikumok hiányzó vagy helytelen összetevői, vagy rendkívül veszélyes elektromos melegítők.
Ezen termékek közül sok nem felelt meg a vonatkozó előírásoknak, ezért nem lett volna szabad forgalomba hozni. Egyes mintákban a vizsgált termékek egyike sem felelt meg az előírásoknak.
Tavaly a Toy Industries of Europe csoport bejelentette, hogy 19 játékot vásárolt a Temu-n keresztül, és kifogásolta, hogy egyik sem felel meg az uniós szabványoknak. Közülük 18 komoly veszélyt jelent a gyerekekre.
"Egyértelmű és széles körben elterjedt probléma van a Temuval kapcsolatban, amelyet a hatóságoknak sürgősen kezelniük kell. Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy fejezze be a folyamatban lévő vizsgálatot, és tegyen elrettentő és hatékony lépéseket ellene, a fogyasztók és azon cégek érdekében, amelyek a helyes cselekedetre törekednek”
– mondta Agustín Reyna, a BEUC főigazgatója.
Nem véletlen, hogy Donald Trump egyik első ígérete az volt, hogy súlyosan megvámoltatja az Egyesült Államokba érkező kínai termékeket. Így további tíz százalékos vámköltséget róhat majd az országból származó termékekre, döntve ezzel a már említett „de minimis” szabály eltörléséről is.
