Amíg tart a háború, szóba se jöhet Ukrajna EU-csatlakozása
A háború végleges lezárásáig Ukrajna semmiképpen nem képes az uniós csatlakozási feltételek teljesítésére - állapította meg legfrissebb elemzésében a Tényellenőr. A kutatás szerint egy sor kritérium hiányzik az ukrán integrációhoz, amit alig három éve az Európai Bizottság jelölt ki az ország számára. A háború kitörése óta több területen inkább visszalépéseket tett az ország az uniós integráció terén, a Tényellenőr elemzése szerint a korrupció és az oligarchák túlhatalma jelenti a legnagyobb kockázatot. Orbán Viktor szintén az ukrán integráció kockázatairól beszélt és bejelentette, véleménynyilvánító népszavazáson dönthetnek a magyarok arról, hogy szeretnék-e Ukrajna uniós csatlakozását támogatni.
Ukrajna európai uniós csatlakozásának folyamata számos akadályba ütközik, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság és több uniós vezető is támogatja az ország integrációját. Az ország 2022-ben kapott tagjelölti státuszt, és az Európai Bizottság hét konkrét feltételt szabott a továbblépéshez, ám ezek teljesítése még várat magára. A korrupció elleni küzdelem és a jogállamisági reformok terén visszalépések tapasztalhatók, valamint a gazdasági helyzet is jelentős kihívásokat tartogat, tekintve a magas államadósságot és a háborús károkat.
A csatlakozási kritériumokat, az úgynevezett koppenhágai kritériumokat az Európai Tanács még 1993-ban állapította meg, és ezek közé tartozik a demokrácia, a jogállamiság, a kisebbségi jogok védelme, valamint egy működő piacgazdaság megléte. Az Európai Bizottság által megfogalmazott hét fő reformterület az alkotmánybírósági és bírósági reformokat, a korrupcióellenes intézkedéseket, az oligarchaellenes törvényeket, a pénzmosás elleni harcot, az uniós jog adaptálását és a kisebbségi jogok rendezését foglalja magában.
Az igazságügyi reformok kapcsán egy Reform Roadmap nevű tervezet készült, de szakértői jelentések szerint ez inkább felszínes változtatásokat tartalmaz, mintsem valódi reformokat. Emellett az ukrán kormány bizonyos intézkedései visszalépést jelentenek, például egy új törvény korlátozza az állami nyilvántartásokból származó információk nyilvánosságra hozatalát. A bírósági reform sem halad megfelelően, hiszen a legfelsőbb bíróság korrupciós botrányokba keveredett, és a kormány próbálja saját ellenőrzése alá vonni az igazságszolgáltatás átláthatóságát biztosító szerveket.
A kisebbségi jogok terén 2017-ben és 2019-ben olyan törvényeket fogadtak el Ukrajnában, amelyek jelentősen szűkítették az anyanyelvhasználati lehetőségeket az oktatásban és a közéletben. Bár 2023 végén Ukrajna bizonyos mértékben enyhített ezeken a szabályozásokon, a magyar és más kisebbségek helyzete továbbra sem tért vissza a 2015 előtti állapotokhoz. A Velencei Bizottság vizsgálata szerint az ukrán kisebbségi törvények több ponton is sértik az európai normákat, például a tudományos és filmes nyelvhasználat korlátozásával, valamint a nyilvános helyeken történő kizárólagos ukrán nyelvhasználat előírásával.
Az EU-csatlakozás jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy Ukrajna képes-e valódi reformokat végrehajtani. Ha nem, akkor vagy az EU politikai okokból figyelmen kívül hagyja ezeket a hiányosságokat, vagy Ukrajna hosszú időre megrekedhet a csatlakozási folyamatban, ahogyan a Nyugat-Balkán több országa is.
Forrás: Tényellenőr, Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
