Ha fele ilyen korrupt lenne Ukrajna, akkor is túl korrupt lenne az EU-nak

Ukrajna és az Európai Unió kapcsolata egy hosszú és rögös úton halad, ahol a legnagyobb akadály nem a háborús helyzet vagy az intézményi reformok bonyolultsága, hanem a minden rést betöltő, makacs korrupció - derül ki a Tényellenőr legfrissebb elemzéséből. Az Európai Számvevőszék 2021-es jelentése már akkor is egyértelművé tette: az ukrán állam magas szintű korrupciós gyakorlatai súlyos problémát jelentenek, s a helyzet azóta sem lett rózsásabb. Úgy tűnik, ha fele ilyen korrupt lenne Ukrajna, akkor is túl korrupt lenne az EU-nak, ahol bőröndben szállítják a katari eurót, és SMS-ben tömegrendelik a vakcinákat.
A Tényellenőr elemzése szerint a Transparency International és a Világbank felmérései sem hagynak sok illúziót: Ukrajna a kontinens egyik legkorruptabb országa, ahol a korrupciós érzékelési index igencsak sötét képet fest. Az ország visszalépett az antikorrupciós harcban, többek között egy olyan törvényjavaslattal, amely gyakorlatilag kiüresítené a bírósági reform garanciáit – egy olyan reformot, amely nélkül az uniós csatlakozás komolyan vehető esélyei minimálisra csökkennek.
Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy Ukrajna ambiciózus célokat tűzött ki maga elé: 2025-re öt-hat uniós csatlakozási tárgyalási klasztert szeretne megnyitni, és Zelenszkij elnök szerint az ország haladása alapján akár 2030 előtt is az EU teljes jogú tagjává válhat. Ursula von der Leyen is bizakodóan nyilatkozott erről, de kérdés, hogy az optimizmus megalapozott-e, vagy inkább az udvariasság kategóriájába sorolható.
A csatlakozási folyamat hivatalosan 2022-ben indult meg, amikor az EU hét mérföldkövet határozott meg Ukrajna számára. Ezek között szerepel a bírósági és alkotmánybírósági reform, a korrupcióellenes intézkedések, valamint az oligarchaellenes törvények elfogadása. A European Pravda azonban már másnap megkongatta a vészharangot: az ukrán állam valószínűleg képtelen lesz teljesíteni a feltételeket.

A korrupció elleni küzdelem különösen problémás. A Világbank adatai szerint az ukrán cégek háromszor nagyobb eséllyel találkoznak kenőpénz-fizetésre vonatkozó megkeresésekkel, mint az EU legkorruptabb államában, Olaszországban. A Transparency International 2024-es jelentése is árulkodó: Ukrajna bár javult valamennyit a Majdan óta, továbbra is a legkorruptabb európai államok közé tartozik.
Az ukrán igazságszolgáltatás függetlenségét is egyre nagyobb veszély fenyegeti. A bírósági reform egyik sarokköve, a közbizalmi tanács, amely eredetileg a bírák feddhetetlenségét lett volna hivatott ellenőrizni, a kormány fennhatósága alá kerülhet. Ez gyakorlatilag megnyitná az utat a politikailag kényelmes kinevezések előtt, ami nem éppen az átláthatóság és jogállamiság irányába mutat.
Ha valaki kételkedne abban, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége veszélyben van, elég csak a közelmúlt eseményeire tekinteni. 2023-ban Vszevolod Knyazev, Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának vezetője korrupciós hálózat fenntartása miatt került rács mögé. A bírói kar tisztaságát tovább árnyalja Mikola Csausz esete is, akit befőttesüvegekbe rejtett dollárkötegek buktattak le – klasszikus, mondhatni old-school korrupciós technika.
A védelmi minisztérium sem marad ki a botrányokból. Az elmúlt három évben kétszer is nemzetközi szintű korrupciós ügyekbe keveredett. Az egyik legnagyobb horderejű eset Rusztem Umjerov védelmi miniszterhez köthető, akinek döntése nyomán az átlátható közbeszerzéseket felügyelő vezetőt egy saját emberével helyettesítették – mert a dolgok "túl átláthatóak" voltak. De elődje, Olekszij Reznyikov sem maradt botrány nélkül: az ukrán hadseregnek beszerzett túlárazott élelmiszer miatt kellett távoznia.
És hogy a nyugati segélyekkel mi a helyzet? Nos, Zelenszkij elnök januárban azt állította, hogy a kapott 177 milliárd dollárból csak 75 milliárddal tud elszámolni. Februárban már 100 milliárdra módosította az összeget, ami nem javít a helyzet átláthatóságán. A hivatalos magyarázat szerint a pénz egy része amerikai fegyvergyártókhoz vándorolt, de az ukrán korrupciós mechanizmusokat ismerve más lehetőségek is szóba jöhetnek.
Mindent egybevetve, Ukrajna korrupciós helyzete továbbra is jelentős akadály az uniós csatlakozás előtt. Hiába az ambiciózus célok és az optimista nyilatkozatok, a valódi reformok elmaradása és a mindent átszövő korrupció aláássa az ország hitelességét. Az EU elvárásai világosak, de kérdés, hogy Ukrajna képes lesz-e levetkőzni a múlt árnyait, vagy marad a régi rutinoknál, ahol a befőttesüveg nem savanyúságot, hanem dollárkötegeket rejt.
Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka