Ha lenne az EU gazdasági kinyírásához kisokos, Ukrajna felvétele lenne az első pont
Hiánypótló munkát végez az Európai Bizottság, ugyanis olyan tervet dolgozott ki, amit senki sem akart, senki nem kért, és ami a legfontosabb, senki nem jár jól vele. Persze néhány bőröndös készpénzfutáron kívül, akik másodállásban különböző brüsszeli sóhivatalok funkcionáriusai. A Tényellenőrezért leellenőrizte, hogy valóban alkalmas-e Ukrajna az EU-csatlakozásra, és arra is megtalálták a választ, hogy pontosan mit hoznak az asztalhoz keleti szomszédaink.
Ukrajna uniós csatlakozási folyamata hosszú múltra tekint vissza, hiszen az ország már 1998-ban jelezte belépési szándékát. A 2022-es orosz inváziót követően hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét, amelyet az Európai Tanács 2022 júniusában a tagjelölti státusz megadásával ismert el. A tárgyalások megkezdésére 2023 novemberében tett ajánlást az Európai Bizottság.
Azt viszont nem mondhatnánk, hogy ettől bárki különösebben feldobódott volna, persze a brüsszeli és a kijevi vezetésen kívül. Egy 2023 végi felmérés szerint, amelyet nyolc uniós tagállamban végeztek, még a legelkötelezettebb támogatók, a dán válaszadók körében is mindössze 50 százalékos volt az elfogadottsága Ukrajna csatlakozásának. Az osztrák közvélemény 52 százaléka például kifejezetten ellenzi Ukrajna EU-tagságát.
Nem is szokványos, hogy ilyen gyorsan csatlakozzon egy ország. Az Európai Unió bővítési politikája korábban is hosszadalmas folyamatokat igényelt: Magyarország és Lengyelország esetében hat évig, Horvátországnál nyolc évig tartott a teljes jogú tagság elérése. Ezzel szemben Törökország és több balkáni ország évtizedek óta tagjelölt státuszban várakozik, ami felveti a kérdést, milyen üzenetet hordozna egy gyorsított ukrán felvétel.
A csatlakozás egyik legfőbb kihívása az ukrán mezőgazdaság helyzete. Az ország 41 millió hektárnyi, kiemelkedő minőségű termőfölddel rendelkezik, amely az EU jelenlegi mezőgazdasági területeinek harmadát teszi ki. Az ukrán mezőgazdasági termelés ugyanakkor számos tekintetben eltér az uniós normáktól: nem biztosított a megfelelő minőség-ellenőrzés, jelentős részben GMO-alapú termelés folyik, valamint olyan növényvédő szerek is használatban vannak, amelyek az EU-ban régóta tiltottak. Az uniós mezőgazdasági támogatási rendszerre is jelentős hatással lenne Ukrajna belépése, hiszen az unió költségvetésének egyik legnagyobb részét kitevő agrártámogatások elosztása radikálisan megváltozna.
A csatlakozás gazdasági vonatkozásai sem elhanyagolhatók. Az IMF 2024-es adatai szerint Ukrajna egy főre jutó nominális GDP-je még Albánia és Szerbia szintje alatt van, és Szerbia értékének csupán a fele. Emellett az EU minden idők legmagasabb államadósságát kezeli, miközben Ukrajnára 2025 elejéig összesen 252 milliárd dollárt fordított, beleértve a menekültellátást is. Magyarország esetében a külügyi elemzések szerint a következő öt évben a csatlakozási és újjáépítési költségek 48,1 milliárd eurót tehetnének ki, ami a 2023-as magyar költségvetés 68 százaléka.
A biztonsági helyzet szintén kérdéseket vet fel. Ukrajnában már a háború előtt is négyszer magasabb volt az emberölések aránya, mint Magyarországon, a szervezett bűnözés pedig az orosz után a második legnagyobb Európában. A hadsereg jelenleg 800 ezres, de a dezertálások száma jelentős, és az ország területén mintegy 500 ezer hektáron vannak elaknásított területek. Az uniós csatlakozással együtt járna a 42.7-es védelmi záradék alkalmazása, amely kötelezi az EU-tagállamokat, hogy katonai agresszió esetén segítséget nyújtsanak a megtámadott tagállamnak.
A csatlakozás mezőgazdasági vonatkozásait részletező 2024-es Strohschneider-tanulmány rámutatott a GMO-technológiák szükségességére, a húsfogyasztás csökkentésére, valamint az ukrán import fokozására. A tanulmány készítői között számos GMO-párti élelmiszeripari és agráróriás képviselője is helyet kapott, ám közép-kelet-európai mezőgazdasági szervezetek nem vettek részt a munkában. A dokumentumban nem szerepel Ukrajnára vonatkozó korlátozás, ami komoly piaci feszültségeket generálhat az uniós agrárszektorban.
Összességében Ukrajna uniós csatlakozása számos politikai, gazdasági és biztonsági kérdést vet fel, és komoly kihívásokat jelentene mind az ország, mind az Európai Unió számára. Az elhúzódó tárgyalási folyamat, a mezőgazdasági és gazdasági struktúrák közötti eltérések, valamint a közvélemény megosztottsága mind azt jelzik, hogy Ukrajna EU-tagsága hosszú és vitákkal terhelt folyamat lehet.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
