Kitoloncolná a bűnöző migránsokat Svédország, de félő, hogy túl későn
Nem akármilyen törvényt sikerült összerittyentenie a svédeknek a migránsok kitoloncolására. Az úgynevezett „nem megfelelő magatartás“ már elég ok lehet arra, hogy a meglévő tartózkodási helyét is elveszítse a bevándorló, de úgy tűnik, ha prostituáltként "keresi a kenyerét", az nem minősül bűntettnek. Mondjuk így is elég bűncselekményt követnek el Stockholmban és a többi nagyvárosban.
Sajátosan keményít be Svédország, tíz évvel a migrációs válság tetőzése után. Ugyanis a migrációellenes Svéd Demokraták és a liberális Ulf Kristersson miniszterelnök meg tudott abban állapodni, hogy a „külföldiek” életmódjára vonatkozó követelményeket szigorítani kell, amely meghatározza a tartózkodási engedélyeket a skandináv államban.
Éppen ezért a „kifogásolható életmódot folytató” migránsok nem kapnak jogot arra, hogy Svédországban maradjanak. Sőt, el is veszítheti a már beengedett bevándorló tartózkodási jogát, ha megszegi a szabályokat.
Az újonnan érkezők megfelelő magatartásának követelménye azt jelenti, hogy a pénzbüntetésnél súlyosabb büntetésre ítélt bevándorlónak azzal kell számolnia, hogy elveszíti tartózkodási jogát az országban.
De mi az a magatartásforma, amelyet Svédország már nem bír el? A bűnözői csoporthoz való tartozás, a rendszeres adócsalás, a segélycsalás és a segélyekkel való visszaélés már ide tartozik, akárcsak a „közrendet vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető beszéd” is.
Ugyanakkor a prostitúció a svédek szerint helyes magatartásnak számít, legalábbis nem említik az itt tartózkodást kizáró okaként.
Hogy pontosan mit jelent a „megfelelő magatartás hiánya”, azt azonban a fentiek ellenére is a bevándorlási bíróságoknak kell eldönteniük. Az erre vonatkozó törvény ugyanis nem rendelkezik az esetek részletes leírásáról.
Hasonlóan kidolgozott volt az a törvényjavaslat is, amely arra ösztönözheti a migránsokat, hogy visszatérjenek származási országukba. Nem is akárhogy. A távozóknak nyújtott pénzügyi támogatást radikálisan, tízezer koronáról 350 ezer koronára, azaz körülbelül 369 ezerről nagyjából 13 millió forintnyi összegre emelték fel személyenként. Azzal számolnak, hogy ilyen összeggel évente körülbelül hétszáz embernek kellene elhagynia Svédországot.
Csakhogy még 2021-ben is 700 ezer olyan munkaképes korú bevándorló élt a tízmilliós országban, aki önerőből nem akarta ellátni önmagát és a családját, ezért elsősorban segélyekből és járadékokból élt. Akkor az adómentes, 11 343 svéd koronáig (400 ezer forintig) terjedő öregségi támogatás több mint a fele szíriai, iraki és szomáliai migránsokhoz köthető. Azóta persze a migránsok száma is változott, az arányuk pedig szintén nőtt.
A kérdés adott: ha az egyébként is ingyenélő migránsnak egyszeri 13 milliót ajánl fel egy állam, miközben havi szinten pillanatok alatt „megkeresi” ezt az összeget, vajon elhagyja majd a „tejjel-mézzel folyó Kánaánt”? Legfeljebb csak akkor, ha ennyit sem képes kiszámolni.
Visszatérve a friss javaslatra, azt a kérdést is fel kell vetni, hogy hogyan jöhetett létre ez a megállapodás, ha a liberálisok eddig elzárkóztak a migránsok kiutasítása elől.
A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A Svéd Demokraták beleegyeztek, hogy a parlamentben együttműködnek a kisebbségi kormánnyal azzal a feltétellel, hogy az teljesíti az itt „paradigmaváltásként” leírt követelések egész sorát az úgynevezett „felelős” migrációs politika folytatásában. Természetesen az európai uniós jogszabályok minimális követelményeihez igazítva.
Kristerssonéknak pedig nincs sok választása, ugyanis kormányának kevesebb a támogatottsága, mint jobboldali ellenfelének, ezáltal kényszerpályán is mozognak.
Ami valljuk be, nem is csoda. Egy 2024 októberében készült felmérés alapján Svédországban az egyik legmagasabb a bandaháborúkkal összefüggő gyilkosságok aránya Európában. Ugyanis átlagosan napi egy lövöldözés történik a skandináv államban, a tettesek gyakran kiskorúak.
És mint kiderült, bűnözőt is lehet ott bérelni: egy ajtó berobbantása 3 ezer euróba kerül, bérgyilkost 80 ezer euróért lehet fogadni Malmőben, Stockholmban olcsóbb, ott 50 ezer euró a tarifa.
Vagyis Svédországban bizony van választék, bezzeg a bútorgyártó cégükkel csupán egy LMBTQ-kampányt sikerült Magyarországra hozni. Fáj a szívünk.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Jonas Ektsromer
