Ott volt, ott nem volt... - Meloni nem véletlenül NEM tisztelte meg jelenlétével a háborúpárti hajlandók koalíciójának kijevi összejövetelét
A különutas Meloni csak azért vett részt videókonferencián, hogy ne bontsa meg az európai egység látszatát – írja az Il Giornale vasárnapi cikkében. Bár a hajlandók háborúpárti koalíciója tüntető találkozót tartott szombaton Kijevben, érdemes odafigyelni azokra is, akik nem mentek el. Meloni valójában nagyon mást akar, mint Macron...
Mint vasárnapi vezércikkünkben megírtuk Volodimir Zelenszkij Kijevben fogadta a „hajlandók koalíciójának” legeltökéltebb képviselőit, Emmanuel Macron francia köztársasági elnököt, Keir Starmer brit miniszterelnököt, Friedrich Merz német kancellárt és Donald Tusk lengyel miniszterelnököt. Közös sajtótjákoztatójukból kiderült, hogy
a hírekkel ellentétben teljes érdek- és szándékazonosság van az atlanti világban. Ugyanazt akarják: tűzszünetet és békét, és ennek érdekében erőt fognak mutatni Putyinnak.
Ennek részeként akár békefenntartó katonai kontingensek küldését is valószínűsítették. Mint véleményposztunkban megírtuk,
pont ott tartunk, ahol két hónapja, fél éve, két éve. Csak tegnap az Oroszország felett aratott stratégiai győzelmet átkeresztelték tűzszünetre.
Ugyanakkor nem elhanyagolható az a kérdés sem: ki az, aki nem vett részt ezen a találkozón, és miért? Például az a Giorgia Meloni, aki az olasz beszámolók szerint bár egy videókonferencián bejelentkezett, az is jelzésértékkel bírt, hogy személyesen nem vett részt a megbeszéléseken.
Erősen indított az új pápa, mert első szava a béke volt
XIV. Leó pápa beiktatásának rögtön az első mondatával világossá tette: a Vatikán folytatja a Ferenc pápa által megkezdett békemissziót. Persze a katolikus egyházzal és kifejezetten a pápa valláson túlmutató személyével kapcsolatos alapvető elvárás a béke melletti kiállás. Békéből azonban többféle van, ezt a kijevi találkozó is bizonyította. Van ugyanis az úgynevezett igazságos béke, amely lényegében egyet jelent a háború folytatásával az utolsó ukrán feláldozásáig.
Az oroszok által megtámadott Ukrajna tekintetében teljesen természetes, ha olyan békét szeretnének, amely visszaállítja az ország korábban még Oroszország által is elismert határait. Egy reálisabb szempontrendszer ugyanakkor inkább elvárható lenne az európai vezetők részéről, ennek azonban nyomát sem látni.
A Vatikán természetesen nem foglal állást a béke konkrét részleteivel kapcsolatban. Annyi azonban megemlíthető, hogy maga Ferenc pápa sem képviselte elfogultan a nyugat-európai álláspontot. Különösen emlékezetes azon megjegyzése, miszerint
a konfliktus kirobbanásában szerepet játszott, hogy a NATO Oroszország kapujában csaholt.
A Vatikán békepártiságának megerősítése XIV. Leó pápa által természetes hatást gyakorol az olasz belpolitikára is. Az olaszok, minden ellentétes állítás ellenére odafigyelnek a pápa szavaira, jelentős erkölcsi kérdésekben ezért a kormányoknak sem tanácsos szembemenni a Vatikán által sugallt bizonyos világpolitikai kérdésekkel.
Törésvonal a szuverenista táboron belül
Ebben a helyzetben érthető, hogy Giorgia Meloni különutas politikát képvisel, legalábbis a nyugati hatalmakhoz viszonyítva. Az olasz miniszterelnök természetesen érzékeli a brüsszeli nyomást, és jobboldali koalíciós kormányának fenntartása érdekében igyekszik nem újabb támadási felületeket biztosítani sem az ellenséges sajtónak, sem Brüsszelnek. Ennek tulajdonítható az a szembenállás, amely az unió szuverenista erőit jelenleg megosztja, kifejezetten az orosz-ukrán háború mentén. Meloni platformja, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) jellemzően az ukrán álláspontot tették magukévá. Ennek is volt köszönhető, hogy a Fidesz és később a KDNP végül nem az ECR-hez csatlakozott a 2024-es EP választásokat követően, hanem Patrióták Európáért néven külön szövetséget hozott létre. A Patrióták az ECR-ral szemben a békepárti erőket fogták össze a szuverenista táboron belül.
Európának nem kellene csapatokat küldenie Ukrajnába...
Melonit politikáját más oldalról azonban a háborúpártiak közé sem lehet besorolni egyértelműen. Az Il Giornale éppen erre igyekszik rávilágítani az európai vezetők kijevi látogatása kapcsán. A portál már elöljáróban leszögezi, Meloni csak a repedések elleplezésének kedvéért jelentkezett be online a megbeszélésre, ám annál beszédesebb, hogy személyesen nem jelent meg az ukrán fővárosban. Az Il Giornale szerint Meloni különutasságát alapvetően meghatározza, hogy
bár igent mond Ukrajna katonai támogatására, ugyanakkor elutasítja, hogy olasz vagy más európai országok katonái részt vegyenek a konfliktusban.
Mint kiemelik, „nem ez az első alkalom, hogy Meloni szembehelyezkedik a hajlandók koalíciójával”, kifejezetten pedig Macron azon álláspontjával, hogy európai katonák vegyenek részt katonai misszióban Ukrajnában. Az Il Giornale szerint Meloni azért maradt személyében távol az ukrajnai csúcstalálkozótól, mivel
a Kijevben ülésező európai vezetők az ENSZ ernyőjén vagy a „békefenntartó” missziókon túl is javasolják csapatok Ukrajnába küldését.
Meloni szerint sem biztos, hogy a békéhez Ukrajnának be kell lépnie a NATO-ba
Meloni egy szilárdabb és kevésbé kockázatos megoldást szeretne, például a NATO 5. cikkely szerinti modelljének alkalmazását. Ráadásul, és itt egy újabb töréspont
akár Ukrajna NATO-ba való belépése nélkül is.
Az Il Giornale ugyanakkor kiemelte, Meloni lényegében távollétével védte meg az európai egységet.
Érzékletes példával élve hasonló dolog történt, mint mikor Orbán Viktort „kiküldték kávézni”, azaz jelenlétének hányában az uniós országok vezetői egységesen tudtak szavazni és állást foglalni az Ukrajnát érintő kérdésekben.
Vezetőkép: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök Giorgio Napolitano egykori olasz államfõ gyászszertartásán Rómában 2023. szeptember 26-án. Fotó: MTI/AP/LaPresse/Cecilia Fabiano
