A német bíróság szerint tulajdonképpen mindig törvénysértő a migránsok belépésének megakadályozása a határon
Berlin újabb győzelem a migránsoknak – a bíróság szerint nem lehet csak úgy visszaküldeni őket, hiába jöttek „biztonságos” uniós országból „A dublini eljárás lefolytatása nélkül nem lehet automatikusan visszafordítani senkit.” – áll a berlini közigazgatási bíróság ítéletében, amely precedenst teremthet a német határvédelem szigorítását célzó intézkedésekkel szemben. Újabb csapás érte a német határvédelmi politikát: a berlini közigazgatási bíróság úgy döntött, hogy jogsértő volt három szomáliai migráns visszautasítása, akiket májusban küldtek vissza Lengyelországba – azelőtt, hogy bármilyen menekültügyi eljárás megindult volna velük szemben.
Holocsi Attila Ákos cikke
A döntés precedensértékű lehet: a bíróság kimondta, hogy még akkor sem lehet automatikusan visszafordítani egy menedékkérőt, ha az egy biztonságos uniós országból, például Lengyelországból érkezett. A német hatóságok jogsértően jártak el, mert megkerülték a kötelező dublini menekültügyi eljárást.
Szomáliai migránsokat küldtek vissza – azonnal, eljárás nélkül
A konkrét esetben három szomáliai – két férfi és egy nő – érkezett vonattal Lengyelországból Németországba, ahol a frankfurti (Oder) pályaudvaron ellenőrizték őket a német szövetségi rendőrök. A migránsok már a helyszínen jelezték, hogy menekültkérelmet kívánnak benyújtani. A hatóságok azonban még aznap visszaküldték őket Lengyelországba, arra hivatkozva, hogy „biztonságos harmadik országból” érkeztek. Ez a migrációs jogban valóban ismert fogalom, de önmagában nem ad jogalapot a visszafordításra – ezt a bíróság most világosan kimondta.
„A visszaküldés előtt kötelező lett volna a menekültügyi felelősség megállapítása, és a visszavételi eljárás elindítása Lengyelország felé.”
Dobrindt határvédelmi szigorítását írta felül a bíróság
A döntés különösen érdekes annak fényében, hogy Alexander Dobrindt, a CSU politikusa, a szövetségi belügyminiszter, alig néhány órával hivatalba lépése után elrendelte a határellenőrzések fokozását, és lehetővé tette, hogy a szövetségi rendőrség azonnal visszafordítsa a menedékkérőket – bizonyos kivételekkel (pl. terhes nők, gyermekek). Ez az eset azonban rávilágított: a joggyakorlatban ez az intézkedés jogsértő lehet, ha nem kíséri megfelelő menekültügyi eljárás.
„A határon való visszafordítás nem mentesít a dublini szabályok betartása alól.”
A bírósági döntés megtámadhatatlan – elindulhat a lavina?
A bíróság gyorsított eljárásban döntött az ügyben, és a határozat jogerős és megtámadhatatlan. A migránsokat képviselő jogvédők győzelemként ünneplik az ítéletet, ami szerintük jogi precedenst teremthet más hasonló esetekre is. Kérdés, hogy a döntés milyen hatással lesz a német határőrizeti gyakorlatra – és általában a nyugat-európai államok mozgásterére, amikor szuverén módon próbálnának fellépni a kontrollálatlan migráció ellen.
Az uniós nyomás újabb akadály a határvédelemben
A német példa ismét megmutatja: a tagállamok szuverenitása és a közös uniós szabályok között egyre élesebb ellentét feszül. Miközben Brüsszel közös migrációs csomagot és kötelező elosztási mechanizmust szorgalmaz, a nemzeti kormányok gyakran úgy érzik, kötött kezekkel kellene védeniük saját határaikat.
Mi következik ebből Magyarország számára?
Bár hazánk világossá tette, hogy nem kér a kvótákból, és saját maga védi határait, a nyugat-európai jogi precedensek így is közvetett nyomást jelenthetnek. A német döntés rámutat: még ott sem egyértelmű a jogalkalmazás, ahol a migrációt többnyire nyílt kapukkal kezelik.
Vezető kép: Német rendőrök az osztrák határnál fekvő Walserbergben 2024. szeptember 16-án. Németország a mai naptól kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében. MTI/EPA/Szilágyi Anna
