Vissza fogják sírni a bankok a végtörlesztést

A napokban kiadott brutális banki veszteség-előrejelezések alapján akár csődök sorozatát is előidézhetné a devizahiteles csomag a magyar bankszektorban. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban számíthatunk az anyabankok segítségére, így csődsorozattól sem a felügyeletnek, sem a betéteseknek nem kell tartaniuk. A külföldi támogatás nélkül meglenne a baj: van olyan leánybank, amelynél a saját tőke felét is elviheti a devizahiteles csomag első felvonása. 1998 óta 1700 milliárd forintnyi tőkét pumpáltak a tulajdonosok a magyar bankszektorba, ez a szám a hamarosan várható veszteségek miatt jelentősen megugorhat – írja a témát körbejáró portfolio.hu.

Utoljára 2011 szeptembere és 2012 februárja között élt át akkora sokkot a magyar bankszektor, amekkorának most a küszöbén áll. Az akkori kedvezményes végtörlesztés 370 milliárd forint közvetlen banki veszteséget okozott a hitelezőknek, igaz, ennek közel 30%-át leírhatták a bankadójukból. Az MNB most a végtörlesztési sokk két-háromszorosára rúgó, 700-900 milliárd forintos veszteségre számít a teljes pénzügyi szektorban, és ez még csak a tisztességtelen szerződései feltételek (árfolyamrés és egyoldalú kamatmódosítások) elszámolását tartalmazza, az év végén várható forintosításét még nem. A nagyobb bankok közül az OTP-re (137-147 milliárd forint) és az Erstére (93 milliárd forint) vár a legnagyobb veszteség, ahogy az az elmúlt napok bejelentéseiből kiderült. Minden bank nem tette még közzé teljes veszteségbecslését, de az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a bankok becsléseinek összege inkább a MNB becslésének alsó széléhez áll közelebb. Mivel a pontos elszámolásról szóló törvény csak ősszel várható, a banki és jegybanki számítások eltérése alapján érheti még negatív meglepetés is a bankokat, például lehet, hogy végül a vártnál szigorúbb módon számoltatják velük újra a hiteleket.

Szinte mindegyik nagybank nagyobb veszteségre számít a saját háza táján, mint amekkorát a végtörlesztés során elszenvedett. A legnagyobb, 50% körüli tőkearányos veszteség az eddigi bejelentések alapján a két osztrák tulajdonú nagybanknál (Erste, Raiffeisen) várható, míg a hitelállományhoz képest az Erste és az OTP esetében tűnik a legnagyobbnak a potenciális veszteség.

Az óriási veszteségek elsősorban a tőkehelyzetet ingathatják meg egyes bankoknál, ami elvileg a stabilitási problémák legnagyobb forrása lehet. Gyakorlatilag azonban nem kell a bankok megingásától vagy csődjétől tartani:  a külföldi anyabankok a válság kezdete óta 880 milliárd forintnyi tőkeemeléssel segítették meg leánybankjukat, és ahol erre szükség lesz, ott ezúttal is hasonló támogatás várható. Az OTP-nél, a Budapest Banknál és az UniCreditnél ráadásul eddig sem került sor tőkeemelésre a válság eleje óta, hisz a belső tőkeképzés (szinte folyamatos nyereségesség) miatt nem volt szükség rá.

Akárhogy is reagálnak erre, illetve az egyszeri sokkra a külföldi tulajdonú bankok tulajdonosai, egy biztosnak tűnik: hosszú időbe telik majd, mire a bankszektor és a hitelpiac kiheveri ezt a devizahiteles sokkot. Külföldről egyre kevesebb erőforrás (tőke, finanszírozás, innováció) érkezhet a magyar bankszektorba, nagyon úgy tűnik azonban, hogy a hazai szereplők (külföldi vevőjelöltekről nem is beszélve) még nem eléggé felkészültek arra, hogy az így keletkező űrt betöltsék.

portfolio.hu