Pesti Srácok

Visszadobta Áder a takarékszövetkezeti törvényt

Visszadobta Áder a takarékszövetkezeti törvényt

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. Az államfő több ponton sem ért egyet a törvényben foglaltakkal.

A múlt kedden beterjesztett és kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt jogszabálytervezetet csütörtökön fogadta el az Országgyűlés, 214 igen és 42 nem szavazattal. A múlt csütörtökön elfogadott jogszabály célja a preambulum szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.

Áder János köztársasági elnök leszögezi, hogy a törvénnyel nem ért egyet, a jogbiztonság elvére és a "normavilágosság követelményére figyelemmel" a törvény szövege pontosításra szorul a jogrendszerbe való beilleszkedés érdekében.

PestiSracok facebook image

Az elnök szükségesnek tartja az Integrációs Szervezet és a Takarékbank, illetve a tagok közötti viszony szabályainak újratárgyalását a tulajdonkorlátozás szükségességének és arányosságának szempontjából.

A köztársasági elnök annak megfontolására szólította fel az Országgyűlést, hogy az abban foglaltak összhangban vannak-e az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről szóló 2006/48-as irányelvével. Annak vizsgálatát is ajánlja az elnök, hogy a törvény rendelkezései indokoltak és arányosak-e és egyáltalán megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek. A részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében az államfő vizsgálandónak tartja a törvényben meghatározott szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozást.

Az elnök felülvizsgálni javasolja a jogorvoslati lehetőségek korlátait és vizsgálandónak tartja a kormánybiztosnak a törvénybe foglalt jogkörét is.

Lemondott a TakarékBank elnöke

Lemondott posztjáról tegnap Csicsáky Péter, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója. A bankár azonnali, július 2-i hatállyal kezdeményezte munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését, amit a hitelintézet felügyelőbizottsága el is fogadott. Az elnök-vezérigazgatói munkakörhöz nevesített feladatok és funkciók ellátásával Szabó Levente vezérigazgató-helyettest bízták meg.

Csicsáky csaknem két évtizede dolgozott már a Takarékbanknál, a vezérigazgatói posztot 2001-től töltötte be. Távozását hivatalosan nem indokolták meg, de szoros összefüggésben lehet a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény elfogadásával. A jogszabály egyik legvitatottabb része, hogy annak értelmében az állam többségi tulajdonba kerülne a TakarékBankban a Magyar Postán keresztül, amely 655 millió forintos tőkeemeléssel szerezne részesedést a hitelintézetből. A jelenlegi többségi tulajdonos takarékok nem sokat tehetnek ez ellen, az MFB ugyanis a jogszabály szerint vételi joggal rendelkezik a közgyűlésen a tőkeemelés ellen szavazó, vagy a szavazáson tartózkodó részvényesek tulajdonhányadára.

A másik sokak számára megrökönyödést kiváltó pont a kötelező integráció volt. A jogszabály szerint az intézményvédelmi alapot az MFB hozza létre egymilliárd forintos tőkével, amelybe minden szövetkezeti formában működő hitelintézetnek kötelező belépnie, és részvényessé is kell válniuk a TakarékBankban. Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek kilépnek, vagy kizárják őket az integrációból, elveszíthetik a működési engedélyüket.

Az elfogadott törvényt először Demján Sándor bírálta Orbán Viktornak küldött levelében. A milliárdos szerint elfogadhatatlan, hogy az állam a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztatja, a takarékszövetkezetek többségi pozícióját megszüntetik.

Az is elfogadhatatlan az üzletember szerint, hogy a törvény szerint állami beavatkozáshoz szükséges válsághelyzet áll fenn, ha a 90 napon túli lejárt hitelek aránya eléri a 10 százalékot, miközben ez jelenleg a bankrendszer egészében jóval magasabb arány.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) véleménye szerint a törvényjavaslat sérti az alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit is. A takarékok is megdöbbentek az elfogadott törvény láttán, közleményükben hétfőn azt írták, a jogszabály elfogadását semmilyen egyeztetés nem előzte meg. Még a benyújtást megelőző napon tartott szakmai egyeztetésen sem kötötte az orrukra a kormány, hogy milyen jogszabály benyújtására készül.

MTI / vg.hu

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?