Huth Gergely: az új magyar országgyűlés tegyen valamit a bírói maffiarendszer felszámolásáért!

Továbbra is mintha balra lejtene a bíróságokon a pálya: míg a PS történetének legnagyobb összegű bírságát kapta, addig az ellenzékiekkel mintha óvatosabban bánna a tisztelt bíróság. Vérlázító ítéletek, kettős mérce – nagyjából így lehetne jellemezni a magyar igazságszolgáltatást, ha jobboldali újságírókról van szó. Bencsik Andrást, a Magyar Demokrata főszerkesztőjét például elsőfokon 10 hónapos letöltendő szabadságvesztésre ítélték hamis vád miatt, amit a szabaddemokrata országgyűlési képviselő Mécs Imre ellen terjesztett, majd a nemzetközi felháborodásnak köszönhetően másodfokú eljárásban “csak” felfüggesztett kapott egy cikk közlése miatt. A sor korántsem teljes, több órányi anyag készülhetne arról, miként félemlítik meg, mocskolják be és járatják le azokat a médiamunkásokat és közszereplőket az ellenzékiek, akiknek már a létezése is fáj számukra…

Megdöbbentő, milyen módszereket alkalmaznak és milyen ítéletek születnek velük szemben ma, Magyarországon, a 21. században. Önök szerint felülírhatja a bírói stíluselemzés az alkotmányban garantált szólásszabadságot? Önök szerint létezik független igazságszolgáltatás? És önök szerint is van annak némi diszkrét bája, hogy ötmillió forintos sérelemdíjat kér Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester a róla készült szexvideó közlése miatt? Bizony, jól olvasták.

Az Ügy legutóbbi adása izgalmas csemegéket tartogat, melyben több neves ügyvéd, így Csóka Velmira és Kovátsits László is elmondja eddigi tapasztalatait a bírói ítéletekről, de az is témaként szerepel, milyen módon lehetne ennek gátat vetni. Főszerkesztőnk, Huth Gergely pedig arról fejtette ki véleményét, hogy a PS történetének rekordösszegű bírságát rótta ki ránk a Fővárosi Törvényszék sokat kritizált bírája, Bérczes Renáta a Majtényi László maoista, szélsőbaloldali múltját és állambiztonsági aktáit taglaló cikksorozatunk miatt. A nem jogerős, elképesztő indokolással ellátott döntés szerint 4,8 millió forintot és a perköltséget kell megfizetnünk a baloldal 2017-es államfőjelöltjének, a magyarországi Soros-hálózat egyik vezéralakjának, azaz Majtényi Lászlónak és feleségének, mert Mező Gábor A hálózat című rovatában olyan következtetéseket vont le a kommunista titkosszolgálat irataiból, amiket nem kellett volna – a bíróság szerint. Ugyanez a bíró – számos vitatott ítélete mellett – egy ízben megállapította, hogy Majtényi harcostársának, a „fütyülős” Juhász Péternek joga van Rogán Antalt bűnözőnek nevezni, akkor is, ha ezt semmiféle bizonyíték nem támasztja alá. Nekünk tehát következtetnünk sem szabad, a liberálisok ellenben kedvükre hazudozhatnak is.

A bírónő indokolása szerint a rovat szerzője, Mező Gábor „hozzáköltött” a megismert állambiztonsági és belügyi iratokhoz. A perben Majtényiék mindent bevetettek, ismert történészek írtak számukra kedvező háttéranyagokat – köztük természetesen a jól ismert Ungváry Krisztián –, amelyekben próbálták hitelteleníteni, szétszedni a megjelent cikkeket. A „hozzáköltéses” indokolás önmagában érdekes, hiszen bár a Hálózat rovat cikkei állambiztonsági iratokon és egyéb dokumentumokon, például régi újságcikkeken alapulnak, természetesen nem ettől unikálisak, hanem az összefüggések, az esetleges hálózati kapcsolatok, a kommunista-posztkommunista rendszer sokszor szinte láthatatlan szövedékének bemutatása miatt. Tehát a „hozzáköltés”, helyesen a következtetések levonása a sorozat lényege.

Ötmilliós sérelemdíjat követel Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester a róla készült szexvideó közzétetele miatt

Wittinghoff Tamás ötmillió forintra perelt egy magánszemélyt amiatt, hogy közzétette azt a videót, melyen ő látható szexuális szolgáltatás igénybevétele közben. A pert elvesztette, de ő nem adta fel. Újabb keresetet adott be, amivel kapcsolatban dr. Csóka Velmira ügyvéd fejtette ki véleményét. A szakember úgy fogalmazott: a budaörsi polgármester jogi értelemben nem is szenvedett sérelmet, az általa kért sérelemdíj összege pedig kiugróan magas. 

Nincsenek könnyű helyzetben a jogászok, ügyvédek, hiszen egymásnak teljesen ellentmondó ítéletekkel találkoznak ugyanazon perekben. Vajon meg tud-e valósulni az objektivitás, van-e különbség a véleménynyilvánítás és a tényállítás között? Egyebek mellett erről kérdeztük dr. Kovátsits Lászlót. Az ismert ügyvéd elmondta: fontos, hogy a közvélemény megfelelő, tényszerű információkhoz jusson. Azonban az élőbeszédben nehéz megkülönböztetni, hogy tényeket közöl vagy véleményt fogalmaz meg valaki. Viszont igen egyszerű lenne a helyzet, ha élnénk a magyar nyelv által biztosított lehetőségekkel.

Egy tényről hogyan állíthat valaki véleményt? 

-tette fel kérdésként a jogi szakember, hozzátéve: egyszerű lenne, ha akkor, amikor valaki véleményt fogalmaz meg, akkor egészen egyszerű lenne, ha hozzátenné a nyilatkozó, hogy ez az ő véleménye, nem tényszerű kijelentés. Például azt mondaná: “véleményem szerint”, “én úgy gondolom…” Így kizárható lenne, hogy olyan bírói ítéletek születnének, mint például akkor, amikor amikor egy tényállítást véleményként értelmeznek…minden jogalap nélkül.

A magam részéről üdvözölném azokat a konkrét helyzeteket, ha számon lehetne kérni azt, a véleményét mondja vagy tényállítást fogalmaz meg. 

Kovátsits László hozzátette: korábban az egyik jogszabályban az szerepelt, hogy a fő cél az, hogy kiderüljön az objektív igazság, ma ez már nincs így.

Kettős mérce, elképesztő ítéletek a jobboldaliak ellen: akár két év letöltendő börtönbüntetés is kiróható egy újságíróra

Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője, a PestiTV programigazgatója az Ügyben igen markáns véleményt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy még mindig a rendszerváltás előtti törvények vannak érvényben. Szavai szerint “kifejezetten elítélendő, hogy két év börtönbüntetésre ítélhetnek egy újságírót, még akkor is, ha azt nem kell letöltenie”. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője saját bőrén tapasztalta meg, hogy egy cikk közzététele miatt milyen érzés letöltendő börtönbüntetést kapni…

Huth Gergely hangsúlyozta: abszurd helyzetekben állnak a jobboldali újságírók, a PestiSrácok.hu kollégáit is rendszeresen citálják bíróság elé, esetleg letartóztatják, Szarvas Szilvesztert például még körözték is…

Azt gondolom, hogy rendet kell tenni ezen a területen! Fontos követelésünk, hogy tegyen valamit az Országgyűlés a bírói maffiahálózat felszámolásáért! Nyomatékosítom, nem arról van szó, hogy a legtöbb bíró valamiféle bűnös hálózat része lenne, sőt, bármelyik állampolgár ha bírósághoz fordul, akkor nagy eséllyel jól felkészült bíró ítélkezik ügyében. Azonban a kényes politikai ügyek hogyhogy nem valamiért mindig olyanokhoz kerülnek, akik nem a jobboldal barátai. Mindezt a belső működés teszi lehetővé.

-vélekedett Huth Gergely. Hozzátette:

Azt kell látni, hogy valószínűleg azért került egy belső hálózat útján juthatott egy módszeresen elfogult bírónőhöz például a Majtényi László által indított kereset, amit portálunkkal szemben adott be, mert a magyar bírói rendszerben egymás között osztják ki az ügyeket, ezzel mutyiznak. A bírói kollégiumon belül megbeszélik, ki melyik ügyet szeretné vállalni, ki kit szeretne elítélni. Szerintem a jobboldali újságírókkal szemben indított pereket szinte mindig elveszítjük akkor, ha mérlegelésre ad lehetőséget a bíróság. Persze ebben azért van már némi változás, de még mindig elenyésző: csak néha-néha születik számunkra kedvező ítélet.

Az ismert médiaszakember ellenpéldaként az osztrák gyakorlatot hozta fel, ahol ABC sorrendben szignálják ki az ügyeket, véleménye szerint ez jó irány lehetne az itthoni bíróságokon is.

Mi azt szeretnénk, ha a sajtójog egész rendszerét felülvizsgálná az új magyar országgyűlés, ezen belül az újságírást törölné a büntető törvénykönyv és a bírói ügykiosztási rendszert a törvények finomításával megváltoztatnák. 

-tette hozzá a PestiSrácok.hu főszerkesztője.

További pikáns részleteket Az Ügy legújabb adásából ismerhetnek meg, tartsanak velünk a PestiTV-n!