A Bel- és Igazságügyi Tanács múlt heti ülésén többségi szavazással döntve hivatalos felhatalmazást adott a svéd elnökség számára, hogy támogassa a kötelező bevándorlási kvóták bevezetését az Európai Unióban. A kötelező elosztási rendszer mellett az is a megállapodás részét képezi, hogy minden elutasított bevándorló után 20 ezer euró összeg megfizetésére kötelesek a tagállamok. Borsos fejkvótát számol fel tehát Brüsszel azért, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitásukat gyakorolva visszautasíthassák a migránsok befogadását, pedig az külön ellentételezés nélkül is a jogukban áll. Petri Bernadett jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja, a XXI. Század Intézet kutatója a kötelező bevándorlási kvóta jogállamsértő gyakorlatát vizsgálta, európai uniós és Magyar szemszögből.
Az Európai Tanács februárban még elkötelezett volt amellett, hogy minden tagállam egyetértésére törekedve kell kialakítani az új migrációs szabályozást. Az a döntés, amely az egyetértés elvével leszámolva egyes tagállamok akarata ellen olyan kérdésben határoz, amely a tagországok alkotmányos önazonosságát megkérdőjelezi és önrendelkezési jogukat korlátozza, súlyos mértékben ellentétes a jogállamiság elvével. Az Európai Unió migrációs politikájának látványos kudarca, a dublini reform csődje a legjobb példaként szolgál arra, hogy a teljeskörű egyetértés hiánya ellenére erőltetett uniós intézkedés az európai együttműködés legnagyobb ellensége. Az Európai Unió a bevándorlás kérdésének rendezésével kapcsolatban 2015 óta, tehát immáron nyolc esztendeje nem képes érdemi előrelépést tenni. A von der Leyen-Bizottság migrációs csomagjának három évvel ezelőtti bemutatása óta a tagállamok között nem alakult ki egyetértés a főbb kérdésekben. Mindez egyértelműen rámutat arra, hogy az uniós bevándorláspolitika évek óta ugyanazokat a hibákat ismétli és továbbra is tévúton jár.
Az önkéntes szolidaritás zsákutcája
Az elmúlt esztendők során számos megközelítés merült fel a bevándorlók elosztásával kapcsolatban. A kötelező kvótákra épülő közös menekültügyi rendszert 2015-ben mutatta be az Európai Bizottság. Az akkori javaslat szerint menekültenként 250 ezer eurós szolidaritási hozzájárulást kellett volna fizetniük azokat a tagállamoknak, amelyek nem vállalják a migránsok áthelyezését. A Dublin-rendszer reformja kapcsán kialakult patthelyzetet követően a kötelező kvóták ötlete hivatalos formájában évekre eltűnt a nyilvánosság elől, de lappangó állapotban továbbra is jelen volt, időről időre felmerülve egy-egy bizottsági egyeztetésen vagy európai parlamenti határozatban. A legutóbbi kezdeményezés, Emmanuel Macron francia elnök tavalyi régi-új ötlete az önkéntes szolidaritási elosztásról, csúfos kudarcba fulladt. A Macron által javasolt program szerint az unió által frontországként elismert tagállamokból (Ciprus, Görögország, Málta, Olaszország, Spanyolország) évente tízezer főt kellett volna maguk között önkéntes alapon szétosztaniuk a résztvevő tagországoknak. Az önkéntes elosztási mechanizmus azt is lehetővé tette, hogy azok a tagállamok, amelyek részt akarnak venni a szolidaritási kezdeményezésben, de nem akarnak migránsokat befogadni, anyagilag támogathatják a többieket. Elméletben tizenhárom uniós ország támogatta Macron ötletét, végül azonban összesen csak hat tagállam vett át bevándorlókat, a belgák és a hollandok pedig pénzt ajánlottak fel. Ennek eredményeként az első hat hónapban 200 körül volt az áttelepítettek száma, a program fennállásának egy éve alatt pedig a vállalt tízezer migráns töredékét, alig ezer főt fogadtak be a résztvevő országok. A kötelező elosztási rendszerben optimista kalkulációk szerinti is harmincszor annyi bevándorlót kellene egy év alatt allokálni a tagállamoknak, mint amennyire az erre vállalkozó európai országok az elmúlt esztendőben önkéntesen képesek voltak. Macron önkéntes szolidaritási kezdeményezése nyilvánvalóan kirakatmegoldás volt, amely elsősorban a tavaly júniusban zárult francia soros elnökség menekültügyekben is hatékonyságot mutató problémamegoldó képességét volt hivatott demonstrálni.
Az eredmények fényében a gyakorlat oldaláról is teljesen irreális a kötelező migrációs elosztási mechanizmus tagállamokra erőltetése. Azoknak a tagállamoknak, akik be akarják fogadni a frontországokból érkező migránsokat, kiváló lehetőségük nyílt erre az önkéntes elosztás keretében, de a legtöbben nem kértek belőle. Ez ma az európai egység brüsszeli értelmezése: huszonhét tagország számára kötelezővé tenni egy olyan elosztási rendszert, amit tizenhárom ország vállalt, és abból is csak hat teljesít önként.
Egység nélkül nincs szolidaritás
Elsősorban az európai szintű politikai erőviszonyok átrendeződésétől való félelem állt annak hátterében, hogy 2022 szeptemberében a Parlament és a Tanács öt soros elnöksége – sorrendben: Franciaország, Csehország, Svédország, Spanyolország, Belgium – megállapodott: a több éve húzódó uniós migrációs politikát még a jövő júniusban sorra kerülő európai választások előtt rendezik.
Az öt tagállam elköteleződését mérsékelt lelkesedés követte a Tanácsban, részben ez vezetett oda, hogy a 2023 februárjában sorra került EU- csúcstalálkozón az uniós kormányok állam- és kormányfői arról döntöttek, hogy a migrációs paktum kérdéskörében teljes konszenzusra fognak törekedni. Ezen elköteleződésüket pedig úgynevezett tanácsi következtetésekbe foglalták, ami ugyan jogi értelemben nem bír kötőerővel, de az uniós tagállamok vezetőinek egyetértését jelképezi.
A kvótákról szóló múlt heti megállapodást elutasító országok, tehát Magyarország és Lengyelország, illetve a tartózkodó tagállamok (Bulgária, Litvánia, Málta, Szlovákia) miniszterelnökei a júniusi Európai Tanács ülésen joggal kérhetik napirendre vételét annak a kérdésnek, hogy mi vezetett ahhoz, hogy az EU korábbi döntését felülírva nem próbál meg konszenzust kialakítani egy olyan húsbavágó kérdésben, mint az uniós migrációs rendszer reformja? Egység nélkül nincs szolidaritás” – fogalmazott Bartosz Grodeckij lengyel belügyminiszter-helyettes a múlt heti döntés kapcsán. „Annak a menekültügyi rendszernek, amely a migránsok befogadására kényszerít, és elutasítás esetén magas büntetést ír elő, semmi köze a szolidaritáshoz” – tette hozzá.
Grodecki azzal is érvelt, hogy az EU most 20 ezer euró megfizetését kéri az országoktól minden egyes áthelyezésért, amelyet elutasítanak, míg az ukrán menekültek esetében személyenként körülbelül 200 eurónak megfelelő összeget biztosított az őket befogadó országoknak, mint amilyen Lengyelország és Magyarország is.
Miközben a határvédelmi költségek uniós finanszírozása szintén tagállamok közötti szolidaritási kérdés, e téren szemmel láthatóan ez alkalommal sem történt előrelépés. Ráadásul, bár Magyarország az európai döntések szerint nem frontország, majdnem egyharmadát kell, hogy biztosítsa a teljes európai uniós határeljárási kapacitásnak. Ha az EU szerint a szolidaritás elvéből levezethető a kvóták szerinti befogadás vagy annak hiányában a pénzügyi szankció, a határvédelem vagy a határeljárások költségeinek megosztása esetében is alkalmaznia kellene ezt az elvet!
Bevándorlás kontra alkotmányos önazonosság
A szuverén nemzetállamok önkéntes és komplex együttműködésének, tehát az Európai Unió működésének egyedülálló és egyetlen módja az egyes érdekek és álláspontok összehangolása. Csak ezáltal biztosítható, hogy a tagállamok magukra érvényesnek tekintsék az EU által meghozott döntéseket. Napjainkban, ha az egyes vélemények egyeztetése nem lehetséges, az unió vezetői egyszerűen megkerülik ezt a folyamatot és ezáltal a tagállamokat.
A Bel- és Igazságügyi Tanács múlt heti ülésén hozott kvótadöntés tipikus példája a jogállamiság elvével való visszaélésnek, mégpedig az Európai Unió részéről.
A bevándorlással kapcsolatos kérdések a tagállamok szuverenitásának legmélyebb szintjét érintik: a nemzeti önrendelkezést és az alkotmányos önazonosságot. A Szerződések (EUSZ 4. §[2]) előírják, hogy az uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását és az azzal összefüggő önálló döntési jogát. A bevándorlás márpedig Magyarország nemzeti identitását, alkotmányos önazonosságát lényegében befolyásoló kérdés. A magyar Alkotmánybíróság 2021-es határozatában (32/2021. [XII. 20.] AB határozat) kimondta, hogy Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonosság részét képezi. „Amennyiben […] közös hatáskörgyakorlása az Európai Unióval olyan következményekre vezet, amelyek felvetik a Magyarország államterületén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam – intézményvédelmi kötelezettségének keretében – gondoskodni köteles e jog védelméről” – fogalmaz az Alkotmánybíróság határozata.
A tömeges migrációt az uniós intézmények egyoldalúan, politikai érdekektől vezérelve, az individuális emberi jogok mögé bújva kezelik, miközben a bevándorlás következtében közösségek válnak érintetté. A tagállam nemzeti identitásának meghatározása értelemszerűen az adott állam és az azt alkotó politikai közösség legalapvetőbb, elvitathatatlan joga. A nemzeti identitás végső forrása ugyanis az állampolgár, akinek joga van ahhoz, hogy beleszólhasson a hazáját, közösségének alapvető jellemzőit érintő politikai döntésekbe, ahogyan tette a 2016-os népszavazás során, kivételesen erős felhatalmazást biztosítva a magyar kormány bevándorláspolitikájához.
A kötelező bevándorlási kvóta a Szerződések értelmében jogszerűtlen, mert a tagállamok alkotmányos identitásával szemben áll. A tagállami szuverenitás gyakorlása nem köthető feltételhez vagy olyan pénzügyi ellentételezéshez, mint a bevándorlók befogadásának kiváltására szabott fejkvóta. A kötelező elosztási rendszerre épülő, tagállamokra erőltetett európai uniós migrációs politika rámutat, hogy az EU kész hátat fordítani a jogállamiság elemi elveinek, ha saját érdekeiről van szó. Az uniós intézmények jogállamisági vizsgálatát megfelelő mechanizmusok útján mielőbb érvényesíteni kell. Saját alkotmányos identitása és nemzeti önrendelkezése védelmében is lényeges, hogy Magyarország soros uniós elnöksége alatt kérje számon az EU intézmények működésén a jogállamiság elveit és javasoljon eszközöket ennek hatékony érvényesítésére.
(XXI. Század Intézet / Kiemelt kép: MTI/EPA/EFE/Adriel Perdomo)
Pórász Ármin
2023-06-13 at 19:14
A brüsszeliták a törököktől tanultak: Fizettek, vagy rátok szabadítjuk a migránsokat.
hivő
2023-06-13 at 16:49
id.Ezelőtt a háboruban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett,elvett.
Most nem ugy van.A világot
Értekezlet igazgatja.
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és-helybehagyja. Arany J.
triacus
2023-06-13 at 13:57
@Kétes:
Bezony hogy van “relokációs” kvóta:
“There will be a minimum annual number for relocations from member states where most persons enter the EU to member states less exposed to such arrivals. This number is set at 30 000, while the minimum annual number for financial contributions will be fixed at €20 000 per relocation. These figures can be increased where necessary and situations where no need for solidarity is foreseen in a given year will also be taken into account.”
https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2023/06/08/migration-policy-council-reaches-agreement-on-key-asylum-and-migration-laws/
Kétes
2023-06-13 at 13:48
Ha valóban lesz migránskvóta és/vagy fejpénz, akkor (ha muszáj lesz) a fejpénz felét oda kell adni a migránsnak, hogy ne maradjon Magyarországon. A visszatelepítést ugy nem tiltja semmi. A pénzt bukjuk ugyan, de csak a felét annak amit ki tudja kinek kellene fizetnünk az EU direktíva szerint. És akkor megint viccelődhetnek a libsik a forgóajtós magyar történetével!
Feketemacska
2023-06-13 at 13:25
Az EU-s TAGORSZÁGOK ÁLTAL ALÁÍRT SZERZŐDÉSEKNEK AZ EU RÉSZÉRŐL TÖRTÉNT (történő) TÖBBSZÖRÖS, EGYOLDALÚ MEGSZEGÉSE szerintem EGYOLDALÚ SZERZŐDÉS-MÓDOSÍTÁSNAK MINŐSÜL. HA A MÁSIK FÉL (felek) EZT NEM FOGADJA EL, AKKOR vagy MARAD AZ EREDETI SZERZŐDÉS és annak PONTOS BETARTÁSA, vagy a szerződés megszegése miatt AZ EREDETI SZERZŐDÉS SEMMISNEK TEKINTENDŐ, TEHÁT NINCS JOGALAPJA AZ EU-NAK AZ ÁLTALA MEGSZEGETT SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉT KÖVETELNI A MÁSIK (,vagy TÖBBI) ÉRINTETT FÉLTŐL !!! TEHÁT ILYEN TÉNYÁLLÁS MELLETT NEM VAGYUNK KÖTELESEK SEMMIT SEM BETARTANI A MÁR NEM LÉTEZŐ, A MÁSIK FÉL HIBÁJÁBÓL MEGSEMMISÜLT SZERZŐDÉSBŐL !!! AMÍG KI NEM FIZETIK A SZERZŐDÉS FENNÁLLÁSA ALATT NEKÜNK JÁRÓ PÉNZÖSSZEGET, ADDIG NEMKÍVÁNATOS EGYEDEKNEK (persona non grata) KELL TEKINTENÜNK a SZERZŐDÉSSZEGŐ FÉL és ANNAK ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ EGYEDEIT és KI KELL ŐKET UTASÍTANI AZ ORSZÁGUNK TERÜLETÉRŐL, mert HAZÁNK ÉRDEKEI ELLEN TEVÉKENYKEDNEK !!! Ha ezek az egyedek netán KETTŐS, vagy MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK, akkor a KETTŐS ÁLLAMPOLGÁROKAT MEG KELL FOSZTANI -ÉRDEMTELENSÉG MIATT- A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGUKTÓL IS a KIUTASÍTÁS ELŐTT, ha pedig “csak” MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGGAL RENDELKEZNEK, akkor ÁLLAMELLENES CSELEKEDET,ill. ÁLLAMREND MEGDÖNTÉSE MIATT LE KELL TARTÓZTATNI ŐKET !!! Ugyan ez vonatkozik az államellenes tevékenységet folytató bírákra, ítészekre, vádlókra, stb…-re is !!!
Hajózni muszáj
2023-06-13 at 12:41
Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikk
(1) Az 5. cikkel összhangban minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad.
(2) Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint NEMZETI IDENTITÁSÁT, amely ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZE azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és A NEMZETI BIZTONSÁG VÉDELMÉT. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok KIZÁRÓLAGOS feladata marad.
Orientál
2023-06-13 at 11:57
D Balliberális zöld dk-s Dobrevék momentumos Cseh Katalinék együtt a volt mszp-s Ujhelyi és jobbikos Gyöngyösi elvtársaitokkal együtt eu-s jogszabályokat áthágva megsértve nyakunkra hozzátok a lusta élősködő gazdasági migránsaitokat ,AKIKET MAJD A SVÉDEK FINNEK NYUGATIAK ÉS A DÉLIEK KIVÁLOGATNAK HAZÁNK SZÁMÁRA ,EZEK PONT AZOK LESZNEK AKIK CSAK ÉLŐSKÖDNEK ÉS SZÉLSŐSÉGES MUSZLIMOK. Mert akik migránsok náluk már munkát vállaltak na azokat nem fogják ideküldeni hazánkba hogy itt legyenek szívesek dolgozni.
Orientál
2023-06-13 at 11:48
Svédeket is fel kell jelenteni mert a gazdasági migránsaiktól megakarják vonják ,elakarják venni a szabad lakhely megválasztási jogukat. Merkelékkel együtt az ilyeneket eljárás alá kell vonni akik propagandájukkal meghívták a megránsokat az EU-ba.
K
2023-06-13 at 11:47
Gyakorlatilag az Európai Unió antihumánusan a bevándorlókkal is a bolondját járatja, mert becsalogatja őket, gyalogoltatja őket, neki irányítja őket államhatároknak, mint például a magyar államhatároknak, és a bevándorlók éheznek, fáznak, és elpusztulnak például akkor amikor a Földközi Tengeren elsüllyed egy hajó.
Mindezt a gonoszságot az Európai Unió műveli a bevándorlókkal.
Pál József
2023-06-13 at 11:28
Ezzel a migráns szétosztással, csak a még fel nem derített folyamatban lévő, vagy a következő korrupciós ügyekről tereli el a figyelmet, mint ahogyan az Ukrán- Orosz háború is ezt szolgálja, mert az UNIO nem akarta elfogadni az adó emelését! Most a többszörösét kell kifizetni az energia hordozókra,- élelmiszerre! A szankciók, Európa teljes kirablását,- eladosítását,- népesség csökkentését eredményezi, amit a migráns áradattal álcáz, egyúttal az USA költségvetési hiányát mérsékeli!
Katalin Levai
2023-06-13 at 11:22
Ugye nem gondolja komolyan azt hogy azok a bevándorĺók hajlandóak lennének az akkumulátor gyárban bármit is dolgozni?! Ezek semmit sem akarnak dolgozni, csak a segélyeket felmarkolni, s abból relatív jól megélni. Ezt csinálják már nyugaton, Németországban biztos.
Nem szabad engedni! Ha valaki saját magától jön Magyarországra, az valószìnüleg dolgozni is fog. De akit ide kényszerítenek, azt biztosan nem lehet semmire sem használni. Más a kultúrájuk, nyelvük, szokásaik.
Egyedüli helyes megoldás amit a Hungary helps!programm biztosít!
K
2023-06-13 at 11:15
Nyugat-Európában csökken a lakosság, mert nem tud szaporodni homoszexuális életmódja vagy az abortuszok miatt.
Ők úgy látják hogy a bevándorlás a megoldás, de ezt nem kell rákényszeríteni más országokra.
Az Európai Unió hibrid háború keretein belül becsalogatja a bevándorlókat, és neki irányítja őket a magyar határnak.
Ez egy hibrid katonai támadás Magyarország ellen.
Ki kell lépni az Európai Unióból, HUXIT.
K
2023-06-13 at 11:10
Az Európai Unió diktátumokon keresztül diktál és parancsol.
A homoszexuális Európai Unió agressziót alkalmaz a keresztény alkotmányú Magyarországgal szemben.
Csak a HUXIT a megoldás, a többi mellébeszélés.
TalEle
2023-06-13 at 10:59
100 év alatt nem sokat változott Európa! Mint egykoron Trianonban, most a nagy nyugat-európai országok döntenének Magyarországot érintő sorsfordító kérdésekben! Valahol Orbánék f@szsága is, hogy a sokadik kétharmad után sem foglalták törvénybe a magyar Alkotmány/Alaptörvény primátusát az EU-s joggal szemben! Így lehetséges, aztán, hogy különböző jogi trükkökkel Brüsszel bármit ránk tud kényszeríteni! Félő, hogy a következő, hasonló „trükkjük” a gender lobby beengedése az iskolákba, óvodákba lesz!… Ennél sz@rabb az EU és Magyarország viszonya már aligha lehetne: az EU Bizottság elnöke a hoholokat bíztatgatja, hogy nyugodttan robbantsák csak fel a Magyarországra vezető kőolajvezetéket, EU-s források úgysem jönnek, amíg konzervatív kormány van hatalmon, úgy, hogy bátran deklarálni lehetne – mint ahogy a németek tették – a magyar Alaptörvény elsőbbségét az EU-s f@szságokkal szemben… Amúgy, ha fizetésre kerülne sor a hazai „dollár baloldalnak” és a f@szopó sorosista NGO-knak nyújtott külföldi támogatások brutális megadóztatásából, valamint a nyugat-európai multik külön adójából fedezni lehetne a 8 millió forint/kop „védelmi pénzt”…