A török-kurd konfliktus októberi kiéleződése miatt kiemelt figyelmet kap Recep Tayyip Erdoğan budapesti látogatása: a hazai balliberális oldal élesen kritizálja a török elnököt, tiltakozást is szerveznek ellene. Ez az ellenzéki magatartás leginkább az aktuálpolitikai helyezkedésüknek tudható be, amely szembe megy a magyar érdekekkel. Hazánk számára ugyanis a legfontosabb szempont, hogy Törökország továbbra is betartsa az EU-val kötött megállapodását és ne engedje tovább a területén tartózkodó több millió bevándorlót. A nyilvános üzengetések ellenére szemmel láthatóan az EU vezetése is tisztában van mindezzel, hiszen október végén nagyjából 218 milliárd forintot utaltak át Törökországnak a területén tartózkodó migránsok ellátására. Tovább tetézi a problémát, hogy a Szíriával határos Libanon gyakorlatilag az összeomlás szélére került.
2016-ban az Európai Unió és Törökország által megkötött migrációs megállapodásnak köszönhetően jelentősen csökkent az Európára nehezedő migrációs nyomás. A megállapodást azután kötötték meg a felek, hogy 2015-ben és 2016-ban közel 2,5 millió ember nyújtott be menekültkérelmet valamelyik európai uniós tagországban. Törökország a megállapodás értelmében visszaengedi területére azokat a bevándorlókat, akik nem kapnak beutazási engedélyt, cserébe az EU minden egyes ilyen személy után egy szíriai menekült átvételét ígérte, emellett hozzájárul a Törökországban felgyülemlett több millió ember ellátásához. Az egyezség hatására 2017-ben már csak 650 ezer új menedékkérelmet nyújtottak be, ami nagyjából megfelel a válság előtti szintnek, mindez nagyrészt Törökországnak köszönhető.
Az EU-török paktum ugyanakkor nagyon törékeny: ha újra megnő a bevándorlási nyomás a Közel-Keletről, vagy ha válságba kerül az unió és Törökország kapcsolata, akkor könnyen felborulhat az a kényes egyensúly, ami az elmúlt három évben kialakult.
Szemmel láthatóan ezzel az Európai Unió vezetése is tisztában van, hiszen a nyilvánosság előtti éles üzengetések ellenére október végén újabb 663 millió eurót – nagyjából 218 milliárd forintot – utalt át az Európai Bizottság a Törökország területén tartózkodó migránsok ellátására. Így a 2016-ban ígért hatmilliárd euróból már 2,6 milliárd eurót utaltak át ténylegesen, további 5,8 milliárdot pedig elkülönítettek erre a célra. Ez is arra utal, hogy az Európai Uniónak kiemelt fontosságú, hogy Törökország továbbra is betartsa a megállapodást, hiszen ellenkező esetben beláthatatlan következményei lennének egy újabb milliós migránsáradatnak.
Tovább tetézi a problémát, hogy a Szíriával határos Libanon gyakorlatilag az összeomlás szélére került, így még inkább fontossá vált, hogy a térség egyik legstabilabb nagyhatalmának számító Törökországgal jó kapcsolatot ápoljon az unió, így Magyarország is. Libanonban ugyanis a 2011-es arab tavasz óta – amely négy elnököt döntött meg akkor – nem látott tiltakozáshullám tört ki októberben, a miniszterelnök lemondása pedig ugyan átmenetileg csillapította a kedélyeket, de súlyos bizonytalanság várható a gazdasági válság és eladósodás sújtotta országban.
A helyzet rendkívül rossz: Libanon sokkal kilátástalanabb helyzetben van, mint a polgárháború után, a ’80-as években. Ezáltal potenciálisan egy újabb migránshullám kiindulópontja lehet az ország, amit csak a törökök tudnak megakadályozni.
A magyar külpolitika 2010 óta világos álláspontot képvisel: igyekszik nem beavatkozni olyan konfliktusokba, amelyekre nincsen érdemi ráhatása, illetve minden nagyhatalommal igyekszik kiegyensúlyozott, jó kapcsolatra törekedni.
Így amellett, hogy nincsen értelme Törökországgal felesleges, nyílt konfliktusokba belemenni, a NATO keretein belüli kell megoldást találni, hiszen mindenki számára egyértelmű, hogy főként az Egyesült Államokon múlik a helyzet rendeződése.
Szintén árnyalja a képet, hogy a török-kurd konfliktus már hosszú évtizedek óta megoldatlan, a Törökországból érkező kurdokkal mindig is feszült volt a törökök viszonya Nyugat-Európában, miközben a kurdok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kivívják a nyugatiak szimpátiáját. Szem előtt kell tartani azt is, hogy Szíriában nagyon sok tagja van a Kurdisztáni Munkáspártnak, akik amellett, hogy függetlenségi harcosok, a terrorszervezetek világranglistáján is szerepelnek.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS