Záhony helyzetben! – Ne szépítsük, hazánknak is szüksége van az ukrán gabonára

Nem is feltételeztük – miért is tettük volna –, hogy a harmadik világ milyen mértékben függött az ukrán gabonától, most azonban, amikor a nemzetközi szervezetek éhínséget, újabb migrációs hullámot feltételeznek az orosz–ukrán háború miatt, a valós globális piacokra is jobban ráismerünk. Hasonlóképpen érintette váratlanul az elhanyagolt záhonyi vasúti határátkelőhelyet, hogy egyik pillanatról a másikra százezer tonnás igény jelentkezett az ukrán gabona szállítására. És miközben attól tartottunk, az önző nyugat-európai országok képesek lesznek az új útvonalakat megjárt ukrán gabonára rátenni a kezüket, az aszály rámutatott arra, hogy nekünk is szükségünk lehet az importra…

Portálunk is több alkalommal foglalkozott az orosz–ukrán háború egyik talán kevésbé várt negatív hatására, amelyet a világélelmezési és segélyszervezetek rendszeresen fogalmaznak meg. Ezeknek a jelzéseknek a lényege, hogy a közel-keleti és afrikai térség akár súlyos élelmezési válság elé is nézhet, mivel egyes országok túlságosan kiszolgáltatottá váltak az Ukrajnából érkező gabonaimportnak. Ennek fényében nem is indokolatlan kritikák is megfogalmazódtak, amelyek óvtak attól, hogy Európa nyugati fele esetleges mohóságában nehogy rátegye a kezét a szétzilálódott ellátási lánc nyomán fellépő káoszban az elhibázott szankcióknak köszönhetően mindinkább értékessé és olcsóvá váló ukrán gabonára. Ugyanakkor sajnos nem szabad elfeledkezünk arról, milyen súlyos aszály sújtotta idén nemcsak Európát, de Magyarországot is.

A Hungrail vasúti konferencián nem véletlenül kapott külön panelt Záhony kérdése, mivel a vasúti határátkelőn keresztül az elmúlt időszakban gyakorlatilag a nulláról több százezer tonnára növekedett az Ukrajnából származó gabona mértéke. A panelbeszélgetés alapvető kérdése az volt, hogyan lehet képes hazánk részt venni az ukrán gabona hatékonyabb továbbításában, ugyanakkor az Agrárminisztérium beszámolója szerint kifejezetten hazánk számára is fontos ez az új útvonal.

Élelmiszerválságtól tartanak a harmadik világban az orosz–ukrán háború miatt

Nincs tehervagon, nincs mozdonyvezető, nincs átrakodó-kapacitás – gyakorlatilag ezekkel a problémákkal kellett egyik pillanatról a másikra megküzdenie a különben sem túlfejlesztett záhonyi vasúti határátkelőnek, amikor az orosz–ukrán háború miatt kialakult helyzetben felértékelődött a vasúti gabonaszállítás fontossága. Csak az arány érzékeltetése kedvéért idézzük fel, hogy a korábbi sajtóhírek szerint az előző évi termésből legalább 20 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában, amelyre a világ másik fele számított. Talán kevésbé ismert, de a jelenleg háborúzó két fél, Oroszország és Ukrajna nagyságrendileg 50–50 millió tonna gabonával volt jelen a világpiacon, amely a világ gabonatermelésének 11–13 százalékát jelenti. Érdemes az arányokra odafigyelni, amikor a következőkben a hazai viszonyokat taglaljuk.

A Hungrail vasútszakmai konferencián kedden külön panelbeszélgetésben foglalkoztak Záhony kérdésével, hiszen Oroszország a tengeri kijárat elzárásával gyakorlatilag elzárta a gabonaforrástól a világ többi országát, amelynek új utakat kellett keresni, többek között hazánkon keresztül. Nem elhanyagolható körülmény, hogy Európától eltérően Ukrajna orosz mintára szélesebb nyomtávú vasúti kocsikat használ, amely korábban a teherforgalmat visszavető körülményként jelentkezett, a háború azonban felülírta ezt a problémát.

A háború Záhonyt is sokkolta

A konferencia szekciójának bevezető előadásában Kovács Imre, a RailCargo igazgatósági elnöke vázolta fel azt a nem várt sokkhelyzetet, hogy a korábbi teherforgalom – amelyben a gabona elenyésző módon jelentkezett – hirtelen százezer tonnás nagyságrendre szökött fel, és az igények kielégítésére konkrét átcsoportosításokra volt szükség, például Horvátországból. Mint a helyzetet jellemezve hozzátette, jelenleg 2100 vasúti kocsi jár a vonalon, ebből csak 600 a gabonaszállító vagon. Kovács Imre hozzátette: bár pontos aránybecslésekkel nem számolhat, de feltételezéseik szerint 2–4 millió tonna forgalmi többlettel kell számolniuk éves szinten. Mint ugyanakkor hangsúlyozta, ez nemcsak üzleti kérdés a cég számára, hanem egyfajta morális elvárás, ezen felül a RailCargo tevékeny részt vállal a humanitárius segítségvállalásban, a segélyszállítmányok fuvarozásában, sőt, munkatársaik tolmácsként is részt vesznek a menekültek segítésében.

Nemcsak a spanyol disznó eszi az ukrán kukoricát

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztéséért felelős államtitkára a jelenlegi helyzetet vázolva tovább árnyalta a problémát, kifejtve: miközben ismert, hogy a tavalyi termésből mintegy 20 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában, az ukrán mezőgazdasági miniszter brüsszeli látogatása során arról számolt be, hogy a tengeri útvonalon 1,5 millió tonna gabona jutott csak át, miközben számtalan ország számára nélkülözhetetlen az import, és ez mind a szállítás függvénye. Feldman Zsolt felszólalásában arról is beszélt: nemcsak a magyar, de a lengyel, szlovák, román és moldáv vasúttársaságok is azt érzékelték, hogy a korábbi tengeri szállítás ellehetetlenülésével felértékelődött a vasúti teherforgalom. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem szabad elfeledkezni, hogy az idei évben történelmi aszály tombolt Európában, amelynek köszönhetően megnövekedett az importéhség, azaz a szolidaritás mellett a gazdasági igények is felerősödtek Európa irányából az ukrán gabonára. Az államtitkár példaként említette, hogy nemcsak Spanyolország építette az elmúlt időszakban sertéságazatát az ukrán gabonára, de Olaszország is jelentős vásárló.

Mint megjegyezte, Magyarország alapvetően ugyan gabonaexportáló ország, ugyanakkor, ha csak az augusztusi jelentéseket vesszük alapul, hazánk termőföldjeinek 80 százalékát súlyos vagy kritikus arányban érintette az idei aszály, ez pedig azt jelenti, hogy az exportőri pozíció importőri pozícióba fordult át. Feldman Zsolt kifejtette: hazánk a korábbi időszakban 3–4 millió tonna kukoricaexporttal számolt, a megtermelt 7–9 millió tonna helyett azonban az idei aszálynak köszönhetően, ha Magyarország nem is exportál kukoricát, akkor is exportra szorul, értelemszerűen az ukrán kukoricára. Az államtitkár kitért arra, hogy bár az elmúlt időszakban Záhony nem állt a vasúti infrastruktúrális fejlesztések középpontjában, a gabonaexport havi szinten mára elérte a havi 170 ezer tonnát. A dinamikus emelkedés kapcsán hozzátette: a havi 200 ezer tonna elérése képes lehet kielégíteni a piacot, amelyhez a kormány 12 milliárdos fejlesztése is hozzájárulhat.

Vezetőkép: MTI/Vajda János