Pesti Srácok

Kiállítással és konferenciával emlékeznek Farkas Ferencre az OSZK-ban

Kamarakiállítással és konferenciával emlékeznek a 20. századi magyar zenetörténet kiemelkedő alakjára, a 110 éve született Farkas Ferenc zeneszerzőre (1905-2000) az Országos Széchényi Könyvtárban.

MTI

A könyvtár VI. emeleti zeneműtárában csütörtökön megnyíló kiállítás Farkas Ferenc szerzői hagyatékának legizgalmasabb dokumentumaiból válogat. A példás rendben megőrzött hagyaték idén került a nemzeti könyvtárba a komponista fia, Farkas András karmester ajándékaként. A szélesebb nyilvánosság most ismerheti meg először e gazdag gyűjtemény néhány kiemelkedő dokumentumát.

PestiSracok facebook image

A tárlat megnyitójaként csütörtökön délelőtt a nagyközönség előtt is nyitva álló félnapos konferenciát rendeznek, amely hat előadáson keresztül hívja fel a figyelmet a Farkas-életmű néhány izgalmas vonására. A témák között szerepel Farkas tanári tevékenysége, zenei "polihisztorsága" és hatékony "menedzser-szemlélete"; ismertebb kompozíciói közül pedig szó esik a máig népszerű Gyümölcskosár-ciklusról (Weöres Sándor verseire), az 1950-ben Kossuth-díjjal jutalmazott Csinom Palkóról és a Márai Sándor darabja nyomán komponált, Egy úr Velencéből című kései operáról - olvasható a könyvtár közleményében.

Farkas Ferenc önmagát ahhoz az "elveszett nemzedékhez" sorolta, amelynek életpályáját derékba törte a II. világháború és az azt követő évtizedek politikai bezártsága. Óriási életműve, kompozícióinak számtalan külföldi bemutatója és legendás tanári tevékenysége azonban cáfolni látszik ezt a csalódott önképet: a hosszú élete során többször is gyökeres változásokat hozó történelmi viharokkal dacolva végső soron rendkívül sikeres pályát futott be.

A zeneszerző számos kompozíciója konkrét megrendelésre született, így például jó néhány híres film - Emberek a havason, Gyöngyvirágtól lombhullásig, Két félidő a pokolban, Egri csillagok - zenéje fűződik a nevéhez. Farkas azonban hasonló felkérés nélkül komponált műveivel kapcsolatban is szívesen emlegette Szerb Antal "feladatművészet" kifejezését, arra emlékeztetve, hogy az alkotóművész számára a végső cél sosem lehet a puszta önkifejezés. "Feladatművész" a mottója a mostani kiállításnak és konferenciának is.

"Én azt a célt tűztem magam elé, hogy felélesszem a régi magyar zenét, valamint emléket állítsak költőknek és nagy egyéniségeknek. Kis magyar pantheonomnak nevezem több mint száz dalomat és kórusművemet, ahol a magyar költők versei élednek újjá" - fogalmazta meg élete végén egy interjúban. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.