Pesti Srácok

Kiállítással és konferenciával emlékeznek Farkas Ferencre az OSZK-ban

Kamarakiállítással és konferenciával emlékeznek a 20. századi magyar zenetörténet kiemelkedő alakjára, a 110 éve született Farkas Ferenc zeneszerzőre (1905-2000) az Országos Széchényi Könyvtárban.

MTI

A könyvtár VI. emeleti zeneműtárában csütörtökön megnyíló kiállítás Farkas Ferenc szerzői hagyatékának legizgalmasabb dokumentumaiból válogat. A példás rendben megőrzött hagyaték idén került a nemzeti könyvtárba a komponista fia, Farkas András karmester ajándékaként. A szélesebb nyilvánosság most ismerheti meg először e gazdag gyűjtemény néhány kiemelkedő dokumentumát.

PestiSracok facebook image

A tárlat megnyitójaként csütörtökön délelőtt a nagyközönség előtt is nyitva álló félnapos konferenciát rendeznek, amely hat előadáson keresztül hívja fel a figyelmet a Farkas-életmű néhány izgalmas vonására. A témák között szerepel Farkas tanári tevékenysége, zenei "polihisztorsága" és hatékony "menedzser-szemlélete"; ismertebb kompozíciói közül pedig szó esik a máig népszerű Gyümölcskosár-ciklusról (Weöres Sándor verseire), az 1950-ben Kossuth-díjjal jutalmazott Csinom Palkóról és a Márai Sándor darabja nyomán komponált, Egy úr Velencéből című kései operáról - olvasható a könyvtár közleményében.

Farkas Ferenc önmagát ahhoz az "elveszett nemzedékhez" sorolta, amelynek életpályáját derékba törte a II. világháború és az azt követő évtizedek politikai bezártsága. Óriási életműve, kompozícióinak számtalan külföldi bemutatója és legendás tanári tevékenysége azonban cáfolni látszik ezt a csalódott önképet: a hosszú élete során többször is gyökeres változásokat hozó történelmi viharokkal dacolva végső soron rendkívül sikeres pályát futott be.

A zeneszerző számos kompozíciója konkrét megrendelésre született, így például jó néhány híres film - Emberek a havason, Gyöngyvirágtól lombhullásig, Két félidő a pokolban, Egri csillagok - zenéje fűződik a nevéhez. Farkas azonban hasonló felkérés nélkül komponált műveivel kapcsolatban is szívesen emlegette Szerb Antal "feladatművészet" kifejezését, arra emlékeztetve, hogy az alkotóművész számára a végső cél sosem lehet a puszta önkifejezés. "Feladatművész" a mottója a mostani kiállításnak és konferenciának is.

"Én azt a célt tűztem magam elé, hogy felélesszem a régi magyar zenét, valamint emléket állítsak költőknek és nagy egyéniségeknek. Kis magyar pantheonomnak nevezem több mint száz dalomat és kórusművemet, ahol a magyar költők versei élednek újjá" - fogalmazta meg élete végén egy interjúban. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Ajánljuk még

Huth Gergely: az ország jobbik részétől kérdezem, eltűrjük mi ezt?

Magyar ugar május 5.
Portálunk főszerkesztője reagált arra a példátlan megfélemlítési hullámra, amit a még meg sem alakult új kormány mögötti politikai hatalom indított. Huth Gergely bejegyzésében azt firtatja, hogyan történhetett meg, hogy eljutottunk oda, hogy hatósági intézkedések nélkül kényszerítenek embereket arra, hogy lemondjanak magánvagyonukról pusztán azért, hogy kielégítsék a leendő miniszterelnök bosszúvágyát.

A szerkesztett tartalom felelőssége és az érettségi

Magyar ugar május 5.
Tegnap történt, a Facebookon én is megemlékeztem róla, egy érettségiző lány, akit az Index interjúvolt meg, valami olyasmit mondott (az Index címadása alapján is), hogy a nehéz magyar érettségi a vesztes kormány bosszúja a fiatalokon. Ha valaki odakattint és megnézi a tegnapi posztomat, láthatja, nem az érettségi első napján átesett interjúalanyt bíráltam, hanem az újság címadásán háborodtam fel.