Pesti Srácok

Kéz-Mű-Remek: 500 alkotó a Népművészeti Nemzeti Szalonon

Csaknem 500 népi kézműves mester és iparművész mintegy 3500 munkáját vonultatja fel az anyaország és Erdély számos tájegységéből a Műcsarnokban Kéz-Mű-Remek címmel szombaton nyíló Népművészeti Nemzeti Szalon.

MTI

A népművészetet bemutató kiállítás a Nemzeti Szalonok sorában az ötödik állomás az építészeti, képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti szalonok után - idézte fel a csütörtöki sajtóbejáráson a Műcsarnok művészeti igazgatója.

PestiSracok facebook image

Szegő György hangsúlyozta: a mai, "poszthumán" korban, a robotizáció hajnalán óriási jelentősége van ennek a kézműves tradíciókat felmutató tárlatnak. Mint emlékeztetett, a Műcsarnok eddig még nem rendezett népművészeti tárgyú kiállítást, a kurátorokat ezért rendhagyó módon pályázati úton választották ki.

Beszprémy Katalin vezető kurátor és Fülemile Ágnes szakmai és művészeti koncepcióért felelős kurátor elmondták: a kiállítás az elmúlt öt év legkiválóbb teljesítményeit vonultatja fel, azzal a céllal, hogy megmutassa: a népművészet a 21. században is élhető és szerethető.

A kiinduló pontot a hetvenes évek úgynevezett nomád nemzedéke és táncházmozgalma jelentették: a néptánc és a népzene ugyanis ekkor kerültek le a színpadról, a kézműves tárgyak alkotói pedig elkezdtek nagyobb figyelmet fordítani a funkcióra, a kortárs használhatóságra. Ugyanakkor ebben az időszakban még számos idős kézműves mester élt, akik első kézből tudták továbbadni az évszázados tradíciókat - számoltak be a kurátorok. Elmondásuk szerint a hetvenes évektől kezdve Magyarország népművészeti "nagyhatalommá" vált, és az alkotók mai nemzedéke technikailag, átgondoltságban még tökéletesebb tárgyakat készít, mint az elődök.

A népművészeti alkotók három nagy csoportra bonthatók: vannak, akik hűen követik a hagyományokat, mások a tradíciókra támaszkodva szabadabban gondolnak tovább egy-egy motívumot, formát, míg a harmadik csoport alkotói már a népművészet és az iparművészet határán mozognak - a kiállítás mindhárom megközelítést vizsgálja. Több rétegű ugyanakkor a népművészet fogalma is, amely a paraszti tárgyalkotás mellett magában foglalja a kézműipari tradíciókat, valamint a késő reneszánsz, barokk "magaskultúra" formáinak továbbélését is a néphagyományban - emlékeztettek a kurátorok.

A tárlat első terme a hetvenes évek népművészeti újjászületését idézi meg egyik oldalon a nomád nemzedék mestereinek tárgyaival, ezekkel szemben pedig a táncházmozgalom népviseleteivel, valamint számos archív fotóval.

A híres néprajzi tájak továbbélő hagyományát egy erdélyi és egy anyaországi egység mutatja be. A berendezett kalotaszegi ház mellett széki, székelyföldi és bukovinai szobák kaptak helyett, míg a matyóföldi ház mellett Kalocsa, Sárköz és Palócföld népművészetét ismerhetik meg a látogatók.

Külön termek tekintik át az otthon, majd a házból kilépő ember világát, tárgykultúráját lakásberendezéseken, illetve öltözeteken, viseletkiegészítőkön keresztül. A szakrális terek egységébe egy 47 táblás kazettás mennyezet is készült, míg a közterek, jelképek termébe egy kisebb faragott kapu is helyet kapott, a kiállításba szánt, nagyméretű székelykaput azonban végül a Műcsarnok épülete mögött helyezték el.

A közönség megismerkedhet több kézműves dinasztiával, betekintést nyerhet a tárgyrekonstrukciók készítésébe, a népi hangszerek világába, de a tárlat még a népi építészetbe is bevezetőt nyújt.

A látogatók nemcsak megtekinthetik, de ki is próbálhatják a népművészet számos fortélyát, különleges hangszereket szólaltathatnak meg és a kísérőprogramok során közös táncban, éneklésben is részt vehetnek a kiállítás augusztus 20-i zárásáig.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.