Pesti Srácok

Több mint kétszeresére nőtt a tigrisek száma Indiában másfél évtized alatt

Másfél évtized alatt több mint kétszeresére nőtt és csaknem elérte a háromezret a tigrisek száma Indiában, amely ezzel "a világ egyik legbiztonságosabb és legnagyobb élőhelyévé" vált a veszélyeztetett nagymacskák számára - jelentette be hétfőn Narendra Modi indiai miniszterelnök, ismertetve a legutóbbi - négyévente tartott - tigrisszámlálás eredményét.

MTI

Indiában 14-15 éve mindössze 1400 tigris élt, számuk 2014-re 2226-ra emelkedett, a 2018-as felmérés során pedig már 2967 csíkos bundájú ragadozót számoltak össze, ami "történelmi eredmény" a miniszterelnök szerint. A globális tigrispopuláció háromnegyede immár Indiában él - jegyezte meg Modi.

PestiSracok facebook image

A tigris India nemzeti állatának számít, a helyi természetvédelmi törvény pedig veszélyeztetett fajként tartja számon. Narendra Modi hangoztatta, hogy India négy évvel a határidő előtt teljesítette a Szentpéterváron 2010-ben tartott első globális tigris-csúcstalálkozó célkitűzését, a tigrisek számának megkétszerezését 2022-re.

India már az 1970-es években elindította saját tigrisvédelmi akciótervét, amelynek részeként bűncselekménnyé nyilvánította a tigrisek megölését és védett területeket jelölt ki a faj számára. A tigrisrezervátumok száma tavaly 860-ra emelkedett a 2014-es 692-ről. A múlt évi tigris-népszámlálás minden korábbinál kiterjedtebb és alaposabb volt - reagált a kormány bejelentésére Belinda Wright, az újdelhi központú Indiai Természetvédelmi Társaság (WPSI) alapítója. A tigrisek megmentése szempontjából az egyik legfőbb kihívást jelenleg az állat és ember közti konfliktus okozza a túlnépesedett ázsiai országban - mutatott rá a természetvédő aktivista. A kormány adatai szerint Indiában minden nap megöl egy embert tigris vagy elefánt.

Ajánljuk még

Az ellenzék kedvenc egyháza éveken át lophatta meg saját, szerencsétlen sorsú munkavállalóit – Megszólalt a PS-nek egy károsult

Exkluzív 2022 szeptember 13.
Kilátástalan helyzetbe került – méghozzá abszolút önhibáján kívül – egy fővárosi asszony, aki közel kilenc éven át dolgozott Iványi Gábor egyházának egyik intézményénél. A Dankó utcai hajléktalanszállón takarított; a sors fintora, hogy most ő maga is az utcára kerülhet. Miután súlyos egészségkárosodást szenvedett, leszázalékolták és orvosi javaslatra nem érintkezhet vegyszerekkel, így addigi munkáját sem folytathatta. Munkáltatója, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Fűtött Utca nevű intézménye öt hónapja közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. Utána jött az igazi feketeleves: amikor a rokkantsági ellátás hivatalos ügyeit intézte volna, kiderült, hogy hosszú éveken át becsaphatták: a nő ugyanis úgy tudta, hogy be van jelentve, hivatalosan foglalkoztatják, ennek megfelelően kapta meg a kilépő papírját is. Ezzel szemben, bár az elmúlt közel kilenc évben folyamatosan dolgozott, az utóbbi öt évben mindössze 59 napra volt bejelentve. Az asszonynak felbecsülhetetlen károkat okoztak: jelenleg nem jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, nincs egészségbiztosítása, és bár 60 éves, az öregségi nyugdíjhoz a 40 év kötelező letöltött szolgálati időből évei fognak hiányozni, úgy, hogy egyébként az utóbbi közel egy évtizedben végig ugyanott dolgozott. Ráadásul nem is akárhol: egy olyan szociális feladatokat ellátó egyháznál, amelynek vezetői az elesettek támogatását választották valaha életfeladatuknak.

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.