Évről évre turisták százezrei zarándokolnak el a Balaton talán leghíresebb műemlékéhez, a világörökség részéhez tartozó szigligeti várhoz. S valóban ez országunk egyik leggyönyörűbb épített emléke. Ki gondolta volna, hogy harcászati szempontból azonban jelentősebb a sokáig ismeretlenségbe burkolózó szigligeti Óvár, amely alig pár száz méterre található a „nagy testvértől”?! Legalábbis erre a következtetésre jutott a területen végzett legkomolyabb régészeti ásatás.
Az Óvár legendája
A szigligeti Óvárhoz is kötődik legenda. Eszerint egy somogyi úr éveken keresztül próbálta felépíteni a falait, azonban amit egyik nap felépített, az másnapra leomlott. Minden reggel Fonyódról kelt át, hogy folytassa a munkát és csodálkozva vagy inkább szörnyülködve vette észre a pusztulást. Hosszú időn keresztül próbálkozott, hogy felépítse a kastélyt – ahogy ő nevezte –, aztán egy idő után feladta. A balatoni emberek szerint ekkor így sóhajtott fel:
Ó vár, ó vár, te engem kifosztottál!
És elkeseredve visszaevezett a déli partra. Azután már nem látták többet dolgozni a hegy tetején. Bár mondtak olyat is, hogy még pár napig szemlélte ladikjából a leomlott falakat, de az Óvár sohasem épült már fel.
Ezért nem épülhetett a szigligeti vár a Balaton partjára?
Minden legendának van valamilyen alapja. Egyes történeti források szerint egy befejezetlen várról van szó. 1214-től 1231-ig Atyusz bán, a terület tulajdonosa nádori feladatokat látott el II. András királynak, az ő hű embere volt. 1232-től azonban már nincs adat arról, hogy itt lett volna ezen a területen; nagy a valószínűsége annak, hogy a bán és az uralkodó között valamilyen konfliktus támadt és a király megvonta tőle a bizalmat. Ezért a vár egy bizonyos pontig elkészült, de építése félbemaradt.
II. András idején vált gyakorlattá, hogy több királyi birtokot elidegenítettek, és felesége, Gertrúd befolyása eredményeként a Meráni család tagjainak adományoztak, főként német családoknak. Ez magyarázat lehet arra, hogy Atyusz bán miért akart várat építeni. Minden bizonnyal azért, hogy a zűrzavaros időkben biztosítsa hatalmát a területen a német betolakodókkal szemben.
Az uralkodóval való viszály ellenére a terület az Atyusz nemzetség kezén maradt, a földet nem kobozták el tőlük. Ezzel magyarázható, hogy amikor a tatárjárást követően beindult a nagy várépítési hullám Magyarországon, a IV. Béla által megbízott pannonhalmi bencések nem tudtak ide, közvetlenül a vízpartra építkezni, hanem csak pár száz méterrel följebb. Érdekes, hogy ezen elmélet szerint a korabeli politikai helyzet okozta, hogy a ma jelképnek számító szigligeti vár nem épülhetett fel egy stratégiailag jobb helyen, hiszen közvetlenül a Balaton partjáról jobban szemmel lehetett tartani a tavon zajló eseményeket. Erre pedig mindenképp szükség lett volna, hiszen köztudott, hogy a XV.–XVI. században igen élénk mozgás volt a Balatonon. A török hadak sajkáikkal folyamatos portyákat vezettek és rettegésben tartották a környéket.
Az Óvár később épült, mint a szigligeti vár?
1933-ban Dornyai Béla a Turisták Lapjában arról értekezett, hogy a szigligeti Óvár feltehetően római eredetű, alapjai ugyanis nagy egyezést mutatnak a rómaiakra jellemző építkezési stílussal. Dornyai arra az eredményre jutott – és innen a következtetés a római eredetre –, hogy az Óvár nagyon hasonlít mind Györök várára – amelynek helyén ma a jól ismert kápolna áll a Szentmihály-dombon –, mind pedig a tihanyi Csúcs-hegy egykori római erődjére.
Az eddig bemutatottakhoz képest merőben más következtetésre jutott Gere László történész, aki 2003-ban folytatott ásatásokat a szigligeti Óvár területén. Ő a XV. század derekára teszi az Óvár építését, ebből az időből származó korsókat, edényeket talált ugyanis a főfal mellett. Ugyanilyen és ugyanebből a korból származó tárgyi emlékeket ásott ki a nagy várnál is. Gere László ebből arra következtet, hogy az Óvárat a szigligeti nagy erődítményt birtokló Újlaki család építtette. Eszerint az Óvár valójában majd 200 évvel később épült, mint a bencések által 1241 után „felhúzott” szigligeti vár.
Ha ez így van, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon miért kellett várat építeni a meglévő vár mellé? Erre a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a Szigligeti Várból a déli, balatoni kilátás takarásban van. A tó medencéjét nyugat és kelet felé szemmel lehet tartani a nagy várból, a déli irányt azonban nem. Márpedig ez harcászati szempontból ebben az időben kulcsfontosságú volt a meg-megélénkülő török portyák miatt. Az Óvárból könnyen kontrollálni lehetett a meglepetésszerű támadásokat. Gere elmélete szerint tehát ez a vár a szigligeti vár előretolt őrvára volt.
Mesebeli kilátás
2013-ban az ötszög alaprajzú torony alapjai fölé kilátót építettek, ahonnan az egyik legszebb panoráma nyílik a Balatonra. Az Óvárhoz lépcsősoron lehet feljutni nem messze a szigligeti kikötőtől. Az Óvár legmagasabb pontjáról gyönyörű kilátás nyílik a keleti medencére, a Badacsonyra, illetve a közeli Rókarántói-dombon épült, a napsütésben szikrázóan fehér kápolnára is.
Gladács
2022-07-11 at 05:28
Köszönöm kedves Dániel.
Már fenem a fogam a következő írására.
Levendula
2022-07-10 at 20:34
Namond!Sőt! Még van egy Eszterházy kastély is, Arborétummal?
Namond
2022-07-10 at 16:51
Örülök, idáig nem is tudtam, hogy kettő vár van Szigligeten.
Orientál
2022-07-10 at 13:57
Hazánkban is rengeteg látnivaló van , várak ,paloták , kastélyok ,templomok ,tájházak ,régészeti ásatásik ,múzeumok ,……. is remek programokat kínálnak és ahol lehet ott érdemes fényképezni akár egy minőségi mobiltelefonnal is. Élmény volt számomra elolvasni ezt az ismertetőt.
Theo
2022-07-10 at 11:26
Jó cikk.
Végre valami normális dologról is olvas az ember…
ViAM
2022-07-10 at 07:49
Ezt a leírást is öröm volt olvasni! (Jó látásmódja van Ferkó úr!)