magyar történelem
Még több magyar történelmi filmet!
Minden tiszteletem mellett – hiszen nálamnál sokkal műveltebb, tapasztaltabb írókról, újságírókról van szó – egy-két apróságot megjegyeznék a Most vagy soha! konzervatív oldalon belüli kritikái kapcsán. Éveken át nagyon hiányoltam azokat a filmeket, amelyek a magyar történelem legfontosabb momentumait, diadalait, meghatározó pillanatait vitték volna filmvászonra.
Óriási pénzek mozognak az oszmán propaganda terjesztése mögött – Interjú Szántai Gáborral, a magyar történelem angol nyelvű internetes krónikásával
„Óriási, fogalmazzunk úgy, nem keresztény pénzek vannak az oszmán birodalom propagandájának angol nyelvű terjesztése mögött. Rengeteg a YouTube-videó, rengeteg a propagandaoldal, amelyek mind azt terjesztik, hogy akkor volt paradicsom Európában, amikor ők voltak itt az urak. Hasonlóan erős a Habsburg-párti propaganda is, amely viszont azt terjeszti, hogy Magyarország szinte nem is létezett, az osztrákok űzték ki egyedül a törököt, ezekkel szemben a magyar hang, a magyar szempontok alig jelennek meg. Óriási űrt kell betölteni!” – többek közt erről beszélt portálunknak Szántai Gábor, aki hat évvel ezelőtt azt vette a fejébe, hogy az internet és a közösségi portálok segítségével megismerteti történelmünket a magyar nyelvet nem ismerők körében. Mint megjegyzi, már Apponyi Albert idejében ki lett mondva, hogy Nyugaton nem tudnak semmit a magyarokról, „és ha mi nem visszük oda franciául, angolul, németül, vagy akármilyen nyelven a történelmünket, akkor megteszik helyettünk mások”. Úgy vélte, ez egy olyan történelmi tapasztalat, hogy azt gontolta, lesznek olyan intézetek, egyetemi kutatóhelyek, ahol alanyi jogon foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de nincsenek. Pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy milyen sokan tájékozódnak a közösségi médiából.
Magyarország csak hetven évvel idősebb Szlovákiánál? – Nyolc magyar történelem a Kárpát-medencében
Nyolc különböző verziójú magyar történelemoktatás folyik jelenleg a Kárpát medencében – ezt a gondolatot még Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár fogalmazta meg egy portálunknak adott interjúban. Bár ez nem azt jelenti, hogy a magyar állam bármely módon bele akarna szólni egy szomszédos ország oktatási rendszerébe, mégis kijelenthető: összehasonlítási alapunk sincs arról, mit és hogyan tanítanak magyar történelem címén a szomszédos országokban. Cikksorozatunk második részében Erdély és Székelyföld után a Felvidéket vesszük górcső alá, többek közt arra választ keresve: hogyan hatott az alig harminc éves Szlovákia nemzeti önállósága az oktatásra; hogyan birkózik meg a szlovák történelemszemlélet az évszázados együttéléssel a Magyar Királyságban; milyen fogalomhasználat különíti el a Trianon előtti és utáni Magyarországot; mire is lenne jő egy kerettanterv a magyar iskolák számára?
Erkölcsi fertő, menő kocsmák, emberi fekália – ez mind része volt a régi Tabánnak
Aki nem a környéken él, vagy nem annyira ismeri Budapestet, az talán nem is tudja, hogy a Gellért-hegyen járva épp egy elveszett városban bolyong. Az egymást érő hangulatos kocsmákból muzsikaszó és adomázás hallatszik, a Mélypince nevű helyen Krúdy Gyula élvezettel harap bele a velős pirítósba, hogy aztán nagyok kortyoljon a chardonnay-ból. Az egyik lehetetlenül szűk utcácska imbolygó lámpafényénél örömlány kínálja bájait a tilosban járó, kapatos úrfiak számára. A lámpás ember pedig épp lekíséri Albeckerék kocsmájából az alaposan elázott vendégeket. Pillanatfelvétel a régi Tabánról.
A Balaton legtitokzatosabb vára
Évről évre turisták százezrei zarándokolnak el a Balaton talán leghíresebb műemlékéhez, a világörökség részéhez tartozó szigligeti várhoz. S valóban ez országunk egyik leggyönyörűbb épített emléke. Ki gondolta volna, hogy harcászati szempontból azonban jelentősebb a sokáig ismeretlenségbe burkolózó szigligeti Óvár, amely alig pár száz méterre található a „nagy testvértől”?! Legalábbis erre a következtetésre jutott a területen végzett legkomolyabb régészeti ásatás.
Politikájának köszönhetően talpra állt a Trianonban halálra ítélt Magyarország - Videósorozat készült gróf Bethlen István miniszterelnök életéről
Nemcsak a történészek és a történelemtanárok, de a magyar múlt iránt érdeklődők körében általánosan is nagy tetszést aratott az Autentika Művészeti Műhely legutóbbi videósorozata, amelyben a Hunyadi-család életét mutatták be részletes alapossággal. Ezen a sikeren is felbuzdulva elkészült a civil szervezet következő tematikus videója, amelyben ezúttal a XX. század egyik legjelentősebb államférfijét, gróf Bethlen Istvánt vették górcső alá.
Varga Judit: a kormány célja a családok támogatása
A kormány célja a családok támogatása, mert hisz abban, hogy erős családok erős és versenyképes nemzetet, erős gazdaságot, erős és versenyképes Magyarországot és mindez által egy erős Európát tudnak létrehozni – hangoztatta az igazságügyi miniszter szombaton Tiszafüreden az önkormányzat és a Kovács Pál Művelődési Központ szervezte VI. belvárosi ősz elnevezésű családi rendezvényen. Varga Judit, aki az egész napos program fővédnöke is, úgy fogalmazott: az ország hajóját egy olyan háborgó tengeren kell most átkormányozni, amelyet járványok, a migráció és legfőképpen a tőlünk teljesen idegen ideológiai jelenségek nehezítenek, fontos hogy biztosan tudjunk haladni ezeken a vizeken. A családi és a helyi közösségek azok, amelyek magabiztos támaszt tudnak adni majd ezekben a kihívásokkal teli időszakokban – fűzte hozzá a miniszter.
„Ne hagyjátok a templomot. A templomot, s az iskolát!" – Reményik Sándor szavai örökké érvényesek az életellenes erők elleni harcban
Reményik Sándor, az erdélyi magyar költészet egyik kimagasló alakja az egyik legismertebb versében már 1925-ban arra figyelmeztetett: „Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!” A kiváló poéta maximálisan tisztában volt azzal, hogy egy nemzet – különösen annak kisebbségi létbe szoruló része – megmaradásáért, identitásának megőrzéséért a hit és az oktatás tehet a legtöbbet. Nem véletlen, hogy az egyházak mellett az oktatás kapta a legtöbb támadást a kommunizmus idején, a rendszerváltozás óta pedig minden erővel igyekeznek meggátolni egy nemzeti szellemű oktatási rendszer kialakulását és működését. Az életpárti-életellenes erők több mint száz éve tartó harcát bemutató sorozatomban az egyházellenesség után ezúttal az oktatást igyekszem górcső alá venni.
Magyar történész világosítja fel a románokat a székelyek történetéről
A székelyek rövid története (O scurta istorie a secuilor) címmel jelent meg román nyelvű könyv a bukaresti Curtea Veche Kiadó gondozásában, a kötet szerzője Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész. A szerző az MTI-nek szerdán elmondta, hogy ez az első olyan román közönségnek íródott könyv a székelyek történelméről, amelyet magyar történész írt, és bekerült a román könyvkereskedelembe.Ajánljuk még