A Balaton legtitokzatosabb vára
Évről évre turisták százezrei zarándokolnak el a Balaton talán leghíresebb műemlékéhez, a világörökség részéhez tartozó szigligeti várhoz. S valóban ez országunk egyik leggyönyörűbb épített emléke. Ki gondolta volna, hogy harcászati szempontból azonban jelentősebb a sokáig ismeretlenségbe burkolózó szigligeti Óvár, amely alig pár száz méterre található a „nagy testvértől”?! Legalábbis erre a következtetésre jutott a területen végzett legkomolyabb régészeti ásatás.
Az Óvár legendája
A szigligeti Óvárhoz is kötődik legenda. Eszerint egy somogyi úr éveken keresztül próbálta felépíteni a falait, azonban amit egyik nap felépített, az másnapra leomlott. Minden reggel Fonyódról kelt át, hogy folytassa a munkát és csodálkozva vagy inkább szörnyülködve vette észre a pusztulást. Hosszú időn keresztül próbálkozott, hogy felépítse a kastélyt – ahogy ő nevezte –, aztán egy idő után feladta. A balatoni emberek szerint ekkor így sóhajtott fel:
Ó vár, ó vár, te engem kifosztottál!
És elkeseredve visszaevezett a déli partra. Azután már nem látták többet dolgozni a hegy tetején. Bár mondtak olyat is, hogy még pár napig szemlélte ladikjából a leomlott falakat, de az Óvár sohasem épült már fel.
Ezért nem épülhetett a szigligeti vár a Balaton partjára?
Minden legendának van valamilyen alapja. Egyes történeti források szerint egy befejezetlen várról van szó. 1214-től 1231-ig Atyusz bán, a terület tulajdonosa nádori feladatokat látott el II. András királynak, az ő hű embere volt. 1232-től azonban már nincs adat arról, hogy itt lett volna ezen a területen; nagy a valószínűsége annak, hogy a bán és az uralkodó között valamilyen konfliktus támadt és a király megvonta tőle a bizalmat. Ezért a vár egy bizonyos pontig elkészült, de építése félbemaradt.
II. András idején vált gyakorlattá, hogy több királyi birtokot elidegenítettek, és felesége, Gertrúd befolyása eredményeként a Meráni család tagjainak adományoztak, főként német családoknak. Ez magyarázat lehet arra, hogy Atyusz bán miért akart várat építeni. Minden bizonnyal azért, hogy a zűrzavaros időkben biztosítsa hatalmát a területen a német betolakodókkal szemben.
Az uralkodóval való viszály ellenére a terület az Atyusz nemzetség kezén maradt, a földet nem kobozták el tőlük. Ezzel magyarázható, hogy amikor a tatárjárást követően beindult a nagy várépítési hullám Magyarországon, a IV. Béla által megbízott pannonhalmi bencések nem tudtak ide, közvetlenül a vízpartra építkezni, hanem csak pár száz méterrel följebb. Érdekes, hogy ezen elmélet szerint a korabeli politikai helyzet okozta, hogy a ma jelképnek számító szigligeti vár nem épülhetett fel egy stratégiailag jobb helyen, hiszen közvetlenül a Balaton partjáról jobban szemmel lehetett tartani a tavon zajló eseményeket. Erre pedig mindenképp szükség lett volna, hiszen köztudott, hogy a XV.–XVI. században igen élénk mozgás volt a Balatonon. A török hadak sajkáikkal folyamatos portyákat vezettek és rettegésben tartották a környéket.
Az Óvár később épült, mint a szigligeti vár?
1933-ban Dornyai Béla a Turisták Lapjában arról értekezett, hogy a szigligeti Óvár feltehetően római eredetű, alapjai ugyanis nagy egyezést mutatnak a rómaiakra jellemző építkezési stílussal. Dornyai arra az eredményre jutott – és innen a következtetés a római eredetre –, hogy az Óvár nagyon hasonlít mind Györök várára – amelynek helyén ma a jól ismert kápolna áll a Szentmihály-dombon –, mind pedig a tihanyi Csúcs-hegy egykori római erődjére.
Az eddig bemutatottakhoz képest merőben más következtetésre jutott Gere László történész, aki 2003-ban folytatott ásatásokat a szigligeti Óvár területén. Ő a XV. század derekára teszi az Óvár építését, ebből az időből származó korsókat, edényeket talált ugyanis a főfal mellett. Ugyanilyen és ugyanebből a korból származó tárgyi emlékeket ásott ki a nagy várnál is. Gere László ebből arra következtet, hogy az Óvárat a szigligeti nagy erődítményt birtokló Újlaki család építtette. Eszerint az Óvár valójában majd 200 évvel később épült, mint a bencések által 1241 után „felhúzott” szigligeti vár.
Ha ez így van, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon miért kellett várat építeni a meglévő vár mellé? Erre a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a Szigligeti Várból a déli, balatoni kilátás takarásban van. A tó medencéjét nyugat és kelet felé szemmel lehet tartani a nagy várból, a déli irányt azonban nem. Márpedig ez harcászati szempontból ebben az időben kulcsfontosságú volt a meg-megélénkülő török portyák miatt. Az Óvárból könnyen kontrollálni lehetett a meglepetésszerű támadásokat. Gere elmélete szerint tehát ez a vár a szigligeti vár előretolt őrvára volt.
Mesebeli kilátás
2013-ban az ötszög alaprajzú torony alapjai fölé kilátót építettek, ahonnan az egyik legszebb panoráma nyílik a Balatonra. Az Óvárhoz lépcsősoron lehet feljutni nem messze a szigligeti kikötőtől. Az Óvár legmagasabb pontjáról gyönyörű kilátás nyílik a keleti medencére, a Badacsonyra, illetve a közeli Rókarántói-dombon épült, a napsütésben szikrázóan fehér kápolnára is.
