Már a Zeneakadémiák Nemzetközi Szervezetét is sikerült Budapestről rávenni arra, hogy tiltakozzon Csák János kulturális és innovációs miniszternél a Zeneakadémia közelgő rektorválasztásának módja miatt, s napok óta egymást érik a balliberális sajtóban a különféle aggódó, hangzatos címek és az úgynevezett híres emberek különféle névsorával megerősített petíciók. A PestiSrácok.hu belsős információk alapján utánajárt annak, mi váltotta ki a nagyon is ismerős hisztériát. Röviden az eredmény: hatalomféltés, belterjes mutyi, összeférhetetlen vezetési stílus, és balliberális politikai motivációk. Csak a szokásos…
A lényeget a nyünnyögő-kórusba be nem álló nagyhírű jazz-zenész, producer, a Bolyki Brothers tagja, a Szikra Projekt megalapítója és vezetője foglalta, azaz Bolyki György foglalta össze Facebook-posztjában:
A Szenátus nagyon vigyáz rá, nehogy olyan nemzetközi szaktekintély kerüljön az intézmény élére, aki nincs tekintettel a mellébeszélésre, a gyenge teljesítményre, sőt, még akár az asztalt is ráborítja a kollégákra – és a diákokra! – a minőségi munka érdekében. És emellett képessége és kapacitása van arra is, hogy valahogy kihúzza a kátyúból a Zeneakadémiának nevezett projektet.
Bolyki György teljes posztja ITT olvasható. A vita lényege, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter ragaszkodik hozzá: a közelgő rektorválasztásra ne csak az ultraliberális körökben otthonosan mozgó, közben egyre gyatrább teljesítmény produkáló Vigh Andrea rektor, vagy az általa kézben tartott egyetemi szenátus kiválasztottja nyújthasson be pályázatot, hanem nyíljon ki a tér és aspirálhasson a nemzetközi zenészvilág színe-java.
A PestiSrácok.hu az elmúlt napokban több belső forrást is elért, így összeraktuk a valós képet arról, hova süllyedt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, azaz a Zeneakadémia Vigh Anna rektori ténykedése alatt. Lássuk a tényeket!
Egyre több az oktató és egyre kevesebb a diák
A Zeneakadémia presztízsvesztését jól mutatja, hogy egyre kevesebben tanulnak az intézményben, ennek ellenére az oktatók száma nőtt. A 2013/14 őszi statisztikai adatok alapján a hallgatói létszám 863 fő volt, ez jelenleg jelentősen lecsökkent 817 főre. A külföldi hallgatók körében sem olyan népszerű már az intézmény, hiszen a 113 fős önköltséges külföldi hallgatói létszám messze elmarad a Zeneakadémia presztízséhez képest. A diákok létszámának csökkenése ellenére úgy tűnik tehát,,oktatókra viszont hatalmas szüksége van az intézménynek (vagy csak egy újabb jó kifizetőhellyel állunk szemben) ugyanis a 2013/14-es adatok szerint -amikor 863 diákja volt az egyetemnek- 348 oktatót foglalkoztattak, de most, hogy a hallgatók létszáma csökkent, az oktatóké 383 főre emelkedett. Érthetetlen.
Sajnos a nemzetközi előadó-művészi ragsorban is visszaesett a Zenekadémia az 51. hely mögé, pedig 2016-ban a 30. helyen állt.
A rektor letagadja, hogy megállapodást kötött a miniszterrel
Bár a felsőoktatásért is felelős Csák János miniszter és Vigh Andrea rektor között 2023. márciusában egyeztetés volt, amelynek keretében szóban megállapodtak abban, hogy a szenátus nem rektorjelöltet választ, hanem a beérkezett pályázatokat rangsorolja, és úgy terjeszti fel a minisztérium részére döntésre, most Vigh Andrea tagadja, hogy ilyen megállapodás született a miniszter és közte. Belső forrásaink szerint ezen kívül az új rektorral kapcsolatos elvárásokról is egyeztettek a felek, de a rektor asszony ezt utólag nem vállalja.
A pályázati kiírás tervezetet március elején küldték ki a szenátus részére (ami lényegileg megegyezik a jelenlegivel), de ezt a szenátus nem támogatta, hanem kérték, hogy a korábbi tartalmi elemeket tartsák meg, azzal a kiegészítéssel, hogy legalább tíz év a felsőoktatásban megszerzett zeneművészeti, zenetudományi, vagy zenepedagógiai tapasztalat és legalább 5 év vezetői tapasztalat szerepeljen az előírások között. Továbbá a pályázat elbírálásának határidejét tolják ki 2023. június 30-ra. Ezek a kiegészítések viszont a pályázói kör leszűkítését, testre szabását jelentették volna forrásunk szerint. Pedig a felsőoktatási törvény egyértelmű: mind az állami, mind a nem állami fenntartónak megengedi, hogy szenátus véleményezését követően a pályázatot saját hatáskörben írja ki.
Május elején – a miniszteri egyeztetésnek megfelelően – az eljárásrendi javaslatot elküldték a rektor asszonynak, kérve, hogy azt a szenátussal tárgyalja meg. Másnap a szenátusi ülésen kiderült, hogy a testület nem támogatja a javaslatot, Vigh Andrea pedig tagadta, hogy ő erről megegyezett a miniszterrel.
Kiírták a nyílt pályázatot, a labda a szenátusnál pattog
Mindennek ellenére 2023. július 3-án kiírták a nyílt rektori pályázatot, amire számos jelentkezőt várnak augusztus 10-ig. A pályázat célja, hogy nemzetközi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező rektora legyen az intézménynek, aki nemzetközi klasszikus zenei versenyen bizonyított, rendelkezik nemzetközi klasszikus versenyeken szerzett díjjal és klasszikus zenei intézmények menedzsmentjében szerzett jártassággal, valamint nemzetközileg kiemelkedő és elismert előadóművészi és oktatói tapasztalattal.
A Zeneakadémia jó hírnevének helyreállításában bízó forrásaink azt remélik, hogy a formai vizsgálatot követően a szenátus mégsem lesz diszkriminatív és még augusztus folyamán meghallgatja a jelölteket, majd a rangsorolt pályázatokat felterjeszti döntésre a minisztérium részére. Furcsa, de csak remélni tudják, hogy az egyetem vezetése tiszteletben tartja majd a jogszabályokat.
A rektor asszony saját malacperselyként tekint a Zenekadémiára?
Informátoraink szerint a Zeneakadémia működését anomáliák jellemzik. Példaként említették, hogy a jelenlegi rektor már a második ciklusát is úgy nyerte el, hogy elérte: erősen korlátozó, a törvényi előírásokkal szembemenő pályázatot írjanak ki a posztra. Sőt az alapító okirat ezirányú módosítatást is kezdeményezte, melyet a fenntartó nem fogadott el. Tovább borzolja a kedélyeket, hogy az egyetem egyik rendkívül fontos szervezeti egységének vezetésére (a kecskeméti Kodály Intézetére) Vigh Andrea a mandátumának lejártát megelőzően nem sokkal kíván új vezetőt kinevezni.
A teljhatalom elérésének szándékát jól mutatja, hogy az egyetem szervezeti és működési szabályzata (szesz) még a rektorválasztásra vonatkozó minisztériumi, fenntartói jogosítványokat is korlátozta. Sokat elmond a Zeneakadémia körüli hisztérikus helyzetről, hogy az átláthatóság nem éppen az erősségük. Sem pénzügyileg, sem a személyügyeket érintő rektori igények, döntések, javaslatok nem transzparensek, nem visszakereshetők. Az egyetem és a Zenekakadémia Alapítvány közötti pénzmozgásokat sem lehet követni. Egyszóval forrásaink szerint Vigh Andrea hitbizományként, családi vállalkozásként tekint az ország első számú zenei műhelyére és egyetemére.
Nem a kormányon múlik: a háborús válság ellenére bővül a büdzsé
Azt viszont nem vádolható a kormány, hogy nem nyújt elegendő támogatást a Zeneakadémának, mert még ebben a háborús időben is nagyon szép summával látják el őket. Az előirányzat szerint a tavalyi 3,5-ről ugyanis 4,3 milliárd forintra nő az intézmény állami támogatása. Nem csoda tehát, hogy a rektor asszony egy olyan utódot szeretne maga mögött tudni, akivel ha úgy adódik, lehet még kooperálni.
A helyzet tehát meglehetősen világos: egy nagymúltú, de lecsúszó intézményhez ragaszkodik foggal-körömmel a balliberális értelmiségi világ, s nemzetközi hisztériakeltéssel, továbbá a diákok felhergelésével próbálják megakadályozni a kiírt rektori pályázat törvényes és eredményes lebonyolítását.
Portálunk megkereste Vigh Andreát a témával kapcsolatban, amint válaszol a kérdéseinkre, azt csonkítatlanul közreadjuk.
A vezető képet Vigh Andrea rektorról Balogh Zoltán, az MTI fotósa készítette.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS