Magyarországon olyan állapotba került a víz- és a talajkincs, mintha el se akarnánk jutni oda, hogy érdemben megküzdjünk a klímaváltozás okozta bajokkal. A felmelegedés érződik már, de ahelyett, hogy az ismert enyhítési módszereket alkalmaznánk, még rá is segítünk a baj eszkalálódására. „Vízválasztók” néven az augusztusi Magyarok Országos Gyűlésén jelent meg az a gazdálkodókból és szakértőkből álló csoport, amely a vízgazdálkodás újragondolását és a vízmegtartó tájhasználat visszavezetését szorgalmazza. A csoport most már tudományos konferenciát rendezett, ahol a témával foglalkozó tudományos, kutatói élet java adott elő, nemcsak a bajt, de a megoldási lehetőséget is bemutatva.
A fizikával, földrajzzal, biológiával, környezettannal, vízzel foglalkozó tudósokat, kutatókat és mérnököket azért képezte ki és alkalmazza a magyar állam, hogy a tudásukat a közösség javára kamatoztassák, és ezt meg is teszik. Ők mutatták be lépésről lépésre a helyzetünket az Agrárminisztériumban rendezett Vízválasztó Konferencián. Mint kiderült, összetett problémával állunk szemben, hiszen a környezetet több szempontból is iszonyúan megterheli az ipari módszerekkel és léptékkel dolgozó mezőgazdaság, meg az ennek az igényeihez igazított vízgazdálkodás. A vízháztartásunk és a talajaink egyaránt megsínylik ezt, a bajt pedig tovább fokozza a felmelegedés. Hogy a felmelegedést a szén-dioxid és az emberiség okozza-e, a mi szempontunkból teljesen lényegtelen, hiszen Magyarország ezt akkor sem tudja visszafordítani, ha a saját széndioxid-kibocsátását – ahogy az valóban történik – visszafogja.
Még rá is erősítünk a bajra
A felmelegedés helyi hatásai ellen ugyanakkor nagyon sokat tehetnénk, ám egyelőre csak rásegítünk az általa okozott károkra. Az idei aszállyal kapcsolatban igaz – miként ezt az őszi esők megérkeztével a magabiztosságát visszanyerő Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is hangsúlyozta –, hogy időről-időre ismétlődően előfordul ilyesmi, és a folyószabályozások előtt is volt. Az OVF ebből rögtön levonta azt a következtetést, hogy „a folyók »vissza-kanyargósítása« nem jelent megoldást az aszályra (…) Nem ígérkezik hatékony megoldásnak a vizek visszatartása, betározása sem”.
A Vízválasztó Konferencián való részvételt viszont sajnos elmulasztotta a vízügy és így nem adta meg a lehetőséget, hogy akár ezt a kérdést is megvitassa vezető tudósokkal, egyetemi kutatókkal, mérnökökkel. A korábbi aszályokra való hivatkozás ott sántít, hogy idén már egy régóta rendszerszerűen kiszárított, mostanra nagyon kitett állapotba került magyar tájat sújtott az aszály. A bőséges szeptemberi esők ezen nem változtatnak, ahogy a kukorica-, napraforgó- és búzatermést se hozzák vissza. A vízügy persze menti a mundér becsületét, de emellett legalább már elismerte az öntözés helyett a talajvízszint emelésének, közelebbről az időszakos víztöbblet medertározásának és „szikkasztó mezőkre” terelésének fontosságát.
Aprólékosan ismerjük a helyzetet
Utóbbiak már olyan megközelítések, amelyekről akár a konferencia keretében is lehetett volna beszélni a délutáni vitapanelben, ugyanis közelít a népes előadói kör által javasoltakhoz. A vonatkozó szakterületekkel foglalkozó kutatók töviről-hegyire felmérték már a környezeti összeomlás felé mutató probléma részleteit az elmúlt években.
Aprólékosan ismerjük, hogy milyen állapotban vannak a felszíni és a felszín alatti vizeink, valamint a talajaink, és milyen környezeti folyamatok játszódnak le a kölcsönhatások révén; tudjuk, hogy mi okozta a természeti környezet drasztikus leromlását, és azzal is tisztában vagyunk, hogy min kéne változtatnunk, milyen módszerekre kéne áttérnünk, hogy elkerüljük a még nagyobb bajt.
A régi népi tudás egybeesik az új tudományos ismeretekkel
A tájjal összhangban működő, régi népi gazdálkodási tudást új fénytörésbe helyezi, hogy összeegyeztethető, sőt, ötvözhető az új tudományos eredményekkel. Ezt jó néhány ország az Egyesült Államoktól Nagy-Britanniáig már teszi is, például a folyóvizek betonmentesítésével, természetessé, kanyargóssá visszaalakításával.
Meddig akarunk még ehelyett küzdeni a fizikai valóság ellen, és hihetetlen erőforrásainkat beleölni a természet elleni harcba?
A természettel, tájjal összhangban működve is lehet kiváló hozamokat, nagy hasznot megvalósítani, miközben nem okozunk további károkat, sőt, visszafordítjuk az eddigieket. További részletek a videóban. A konferencia előadásainak részletes bemutatásával hamarosan jelentkezünk.
Zita
2022-10-04 at 09:11
8:19-nél: ” nem sikerült eljönni az államtitkároknak” – no comment.
HMary
2022-10-03 at 14:29
Milankovics-Bacsák ciklus ….érdemes mindenkinek utánanéznie!
A felmelegedés-jégkorszak változása akkor is megtörténik, ha egyetlen ember sincs a Földön. Csillagászati összefüggések ezek!
Egy ZÁRT rendszerről beszélünk. Nem a CO2 a mumus!
Viszont igenis tehetünk a javulásért, legtöbbet erdők telepítésével, amely felett a felszálló légáramlat eső-generáló hatása közismert!
Dávid Miklós
2022-10-03 at 13:24
TiszaTüdér
Egyetértek. Természetes vizek és mesterségesen létrehozott víztározók vizének szétöntözésével csak elősegítjük az elsivatagosodát.
Dávid Miklós
2022-10-03 at 13:18
“A cikk állítása: “Mint kiderült, összetett problémával állunk szemben, hiszen a környezetet több szempontból is iszonyúan megterheli az ipari módszerekkel és léptékkel dolgozó mezőgazdaság, meg az ennek az igényeihez igazított vízgazdálkodás.”
Aki ezt leírta, bizonyította súlyos dilettantizmusát.”
Inkább az a dilettantizmus, hogy kivonjuk az élő vizet a természetes közegéből, úgy is mint talaj, felszíni és felszín alatti természetes vizek. A víztározók egy eleve téves üzleti koncepció eredménye, hosszú távon semmit nem oldanak meg.
Az is egy téveszme, hogy mesterséges helyeken tárolt vizek szétöntézése nélkül nem lehet eredményes növénygazdálkodást folytatni.
Az öntözhető(!) területek nagysága a mezőgazdasági művelés alá vont területek mindössze 4%-a (azaz négy százaléka). Húsz évvel ezelőtt 235 ezer hektár volt, jelenleg 198 ezer hektár öntözhető, de a valóban öntözött terület ennél kisebb, kb. 2%. Miközben Olaszországban 19%, Dániában(!) 9%, Hollandiában (!!) 16%, Németországban 2.7%. Ezek közül csak Olaszország szárazabb nálunk. Tehát szimpla ostobaság az, hogy hazánkban a mezőgazdaság igényeihez lenne igazítva a vízgazdálkodás. Kifejezetten, nagyon keveset öntözünk!! Sokkal többet kellene! Az adatok forrása:
TiszaTüdér
2022-09-28 at 23:38
Gijutsushi
De a mezőgazdasághoz igazították a tájból a víz elvezetését – mert hogy árvíz van – az veszély címmel. MINDEN VIZET KIVEZETENEK A TÁJBÓL – jelenleg is.
Ez a baj – ezt jelenti hogy a mezőgazdaság igényeihez igazították a táji vízgazdálkodást.
Az öntözésnek ehhez semmi köze a lényeget tekintve.
Ugyanis az öntözéssel még tovább rontanának a helyzeten:
Öntözés minden kultúrában minden időben = SIVATAG!!!
Lásd Egyiptom, Takla-Makán, Eufrátesz stb. stb. stb.
Az erdők helyén szántók és ezek árvízvédelme okozza a legnagyobb bajt, az öntözéssel a bajt, vagyis a sivatagosodást, csak gyorsítjuk.
Királytigris
2022-09-28 at 19:50
Naprózsa2022-09-28 at 15:59!
A Kiskunságon vezetett Duna-Tisza csatorna kivitelezhetetlen, mert a Kiskunság magasabban fekszik mint a két folyó vízszinje. Felfelé meg nem folyik a víz, csak lefelé, vagyis a magasabb szintről az alacsonyabbra.
Gijutsushi
2022-09-28 at 19:28
Királytigris
2022-09-28 at 13:39
Természetesen a jégkorszak megszűnését is emberi tevékenység okozta!
Az ősember úgy 100 ezer éve elkezdett szárított [email protected] égetni nagy volumenben (hogy megsüsse a kevéske húst, mert egyébként paleo diétán volt, jelentsen ez bármit is…), valamint túl kevés mamutot és kérődző állatot tudott levadászni (mert a hidegben nem volt kedve kimenni a barlangból, inkább rajzolgatott), és ezek az állatok telefingották és böfögték a légkört metánnal és szén-dioxiddal. Igen, gyerekek és Greta Thunberg, így szűnt meg a jégkorszak!
Gijutsushi
2022-09-28 at 19:16
A cikk állítása: “Mint kiderült, összetett problémával állunk szemben, hiszen a környezetet több szempontból is iszonyúan megterheli az ipari módszerekkel és léptékkel dolgozó mezőgazdaság, meg az ennek az igényeihez igazított vízgazdálkodás.”
Aki ezt leírta, bizonyította súlyos dilettantizmusát. Az öntözhető(!) területek nagysága a mezőgazdasági művelés alá vont területek mindössze 4%-a (azaz négy százaléka). Húsz évvel ezelőtt 235 ezer hektár volt, jelenleg 198 ezer hektár öntözhető, de a valóban öntözött terület ennél kisebb, kb. 2%. Miközben Olaszországban 19%, Dániában(!) 9%, Hollandiában (!!) 16%, Németországban 2.7%. Ezek közül csak Olaszország szárazabb nálunk. Tehát szimpla ostobaság az, hogy hazánkban a mezőgazdaság igényeihez lenne igazítva a vízgazdálkodás. Kifejezetten, nagyon keveset öntözünk!! Sokkal többet kellene! Az adatok forrása: https://data.worldbank.org/indicator/AG.LND.IRIG.AG.ZS?end=2019&locations=IT-HU-DK&start=2001&view=chart
Gullwing
2022-09-28 at 16:46
Nem ígérkezik hatékony megoldásnak a vizek visszatartása, betározása sem”. Nem a búdös lófaszt! ÖNTÖZNI kell!
Az a kukorica amit nem öntöztek semmire nem volt jó, amit öntöztek csak abból lehetett szemet kinyerni.
Naprózsa
2022-09-28 at 15:59
A régóta vágyott felső és alsó Duna-Tisza összekötő csatorna komoly segítséget jelentene, a kanyarogtatás helyett inkább tavakat kéne kialakítani, legalábbis szerintem.
Viszont nincs globális felmelegedés, csak ingadozás. Gyerekkoromban új jégkorszakkal fenyegettek. Egy valódi felmelegedés inkább előny mint hátrány, csak a mi elmúlt 10-6 évezrede alatt is sokszor voltak már meleg és kis jégkorszak időszakok, arról se mi tehettünk.
Orientál
2022-09-28 at 15:43
Természetes mocsarak folyók szabályozás előtti részleges vissza állításuk és a víztározók létrehozásuk nem engedné csak gyorsan átfolyni a vizeket hazánkon.
kamcsatka
2022-09-28 at 14:59
bármelyik nemzeti park ott volt? meghivasra került?
ugye bem?
bravo.
huNbug
2022-09-28 at 14:25
Finoman belecsúszunk a “te ölöd meg Földanyát” című “fenntartható” háttérhatalmi humbugba? Jó, csak kérdezem.
Mert én nagyon aggódom ám Földanyáért és bármilyen komcsi áldozatot vállalok a megmentéséért, de komolyan! Legjobban egyéni CO2 kvótát szeretnék a bankkártyámra. Ha bűnös vagyok, büntessenek meg, ez a minimum. A közjó nevében.
Királytigris
2022-09-28 at 13:39
A jégkorszak megszűnését is emberi tevékenység okozta?
Királytigris
2022-09-28 at 13:38
A felmelegedés az embertől független!