A járvány ellenére egyre több a hajléktalan a baloldali vezetésű Józsefvárosban és Ferencvárosban (PS-fotógaléria!)
Miközben a budapesti kerületek lakosainak többsége komolyan veszi a kijárási korlátozást, Ferencvárosban és a főváros szegényházának szerepébe ismét visszakényszerített Józsefvárosban egyre több a hajléktalan az utcákon, köztereken. Az egyértelmű volt, hogy Karácsony Gergely szakítani fog Tarlós István szigorúbb hajléktalanpolitikájával, amelynek célja az volt, hogy minél kevesebbeknek kelljen az utcán élnie. A baloldali kerületvezetők ugyanakkor mára odáig merészkedtek, hogy visszavonták a társasházak jogát saját belső tereik – pincék, padlások, kapualjak – megvédésére. Vitaminosztással és önkormányzati lakásokba költöztetéssel megoldhatóak a hajléktalanok gondjai? Járvány idején mennyire veszélyes, hogy a hajléktalanok nagy számban jelentek meg a köztereken és parkokban? Hogyan védhetőek meg legjobban a hajléktalanok a fertőzéstől? Ezekre kerestük a választ.
Az nyilvánvalóvá vált Karácsony Gergely megválasztását követően, hogy az új vezetés elengedi a gyeplőt és szabad teret enged a hajléktalanságnak; a járvány megjelenése miatt rendeletileg kormányzó főpolgármester átgondolatlan döntéseivel ráadásul csak tetézi a problémát. Miközben a leginkább érintett VIII. és IX. kerület lakóinak túlnyomó többsége komolyan veszi a kormány intézkedéseit és betartja a kijárási korlátozást, a köztereken látványos csoportokban jelentek meg a hajléktalanok a szabados felfogás és a kontroll hiánya miatt. A kérdést tovább árnyalja, hogy a hajléktalanszállók számára legalább olyan kihívást jelent a koronavírus elleni védekezés, a lakók biztonságának fenntartása, mint például az idősotthonoknak.
A kerületekben tapasztalható negatív tendenciára az a bejelentés is ráerősített, amelyben Karácsony Gergely az üresen álló önkormányzati lakások hajléktalanokkal való feltöltésével riogatta a lakosságot.
Józsefvárosból ismét Budapest szegényházát csinálnák?
Ferencz Orsolya, Józsefváros fideszes önkormányzati képviselője portálunk megkeresésére elmondta: határozottan több a hajléktalan a VIII. kerület közterületein; vannak olyan gócpontok kapualjakban, üzletek környékén, ahol máris életvitelszerűen rendezkedtek be a hajlék nélküli emberek. Mint hozzátette, a jobboldali képviselők hiába jelezték már korábban is a súlyosbodó problémát, a balliberális kerületvezetés álszent módon még azt a korábbi rendeletet is eltörölte, amellyel a társasházak megvédhették saját közös tereiket, a padlásokat, kapualjakat és a pincéket. Innen pedig egyenes út vezetett a mai helyzethez a kerületben. Ferencz Orsolya arra is kitért, hogy az SZDSZ-es időkben a kerületet Budapest szegényházának szemelték és nevezték ki, és már a 2019-es kampányban sejteni lehetett, hogy a régi/új emberek folytatni fogják a megkezdett utat. A 2010-ben megválasztott jobboldali városvezetésnek ugyanakkor az volt a filozófiája, hogy Józsefváros nem terhelhető tovább hajléktalanokkal, és a kerületnek nem lehet feladata a főváros, sőt, az egész ország hajléktalanjainak ellátása. A képviselő hangsúlyozta: a Kocsis Máté, majd Sára Botond nevével fémjelzett jobboldali kerületvezetés a kerület saját hajléktalanjai számára ellenben külön programot is szentelt, amelynek a lakhatási gondok megoldása mellett része volt az egészségügyi, egzisztenciális és mentális segítség is.
Amit Pikó a lakhatási válság megoldásán értett
A képviselő kiemelte: a kerületi Fidesz–KDNP-frakció már a Pikó-kampány kapcsán jelezte, hogy a hajléktalankérdésben magukat oly hangsúlyosan pozicionáló liberális holdudvar és ismert megmondóembereinek feltűnése egyet jelent a hajléktalanoknak a kerületbe csődítésével. Ferencz Orsolya megjegyezte: bár a választás pusztán körülbelül 250 szavazaton múlott egy 80 ezres kerületben, az jól látszik, hogy Pikó András sikeresen tévesztette meg a választókat azzal, hogy a "lakhatási válság megoldását" ígérte egy lakhatási program indításával, "több ezer önkormányzati lakás" bérbe adásával hitegetve. A képviselő elmondta: már a kampány idején nyilvánvalóvá tették, hogy a kerületnek nincsen több ezer használaton kívüli ingatlana, csupán pár száz rossz állapotban lévő, felújításra váró lakása. Pikó András tevékenysége nyomán most már az is világossá vált, hogy a lakhatási válság megoldásának emlegetése alatt a hajléktalanok becsődítésére, és nem a kerületben lakók lakhatási gondjainak megoldására gondolt.
Ferencvárosban a lakosok igen, a hajléktalanok nem veszik komolyan a korlátozásokat
Portálunk megkereste Gyurákovics Andreát, a Fidesz IX. kerületi frakcióvezetőjét is, aki elmondta: valóban látványosan megnőtt a hajléktalanok száma a kerületben, és ez már nemcsak az olyan nagyobb csomópontokat érinti, mint a Corvin és környéke, hanem a zöldövezetnek számító József Attila-lakótelepet is, ahol zömében idősek laknak. Kiemelte: ahogyan ő maga, úgy a kerületi lakosok is komolyan veszik a kijárási korlátozást a tapasztalatai szerint, a hajléktalanok azonban – különösen a jó idő beköszöntével – csoportosan lepték el a nagyobb tereket, közparkokat. A képviselő elmondta: a hajléktalanok elszaporodása a kerületben a Karácsony Gergely vezette főváros hozzáállásának köszönhető, az új budapesti filozófia szerint ugyanis mindenki szabadon, ott élhet életvitelszerűen a köztereken, ahol csak akar. Hozzátette: míg korábban a közterületfenntartók dolga volt az alapvető közösségi normák betartatása a hajléktalanokkal, ezt a felhatalmazást Karácsony Gergely megszüntette. A koronavírus-járvány beköszöntével rendeleti úton kormányzó főpolgármester felé ráadásul már jelezni sem lehet az egyre növekvő számban a köztereken megjelenő hajléktalanokkal kapcsolatos aggályokat, lakossági félelmeket.
Gyurákovics Andrea kitért arra is, hogy nemcsak a fővárosi, de kerületi szinten is megfigyelhető a beláthatatlan, negatív következményekkel járó szemléletváltás. Mint kifejtette, Baranyi Kriszta ferencvárosi polgármester a hajléktalankérdéssel kapcsolatban érintőlegesen csak annyit közölt, hogy majd vitaminokat fognak osztogatni az utcán élőknek. Megjegyezte: a kerületben több hajléktalanszálló áll rendelkezésre, de az új irány nem abba az irányba mutat, hogy a hajléktalanokat az intézmények felé terelgetnék.
Antidemokratikus húzás Karácsony részéről a hajléktalanok beköltöztetése
Portálunk arra is rákérdezett, mit gondolnak a képviselők és a kerületi lakók a főpolgármester azon szándékáról, hogy az üresen álló önkormányzati lakásokba költöztetnék be a hajléktalanokat. Gyurákovics Andrea az elképzelést átgondolatlannak és alapvetően antidemokratikusnak nevezte, hiszen a lakók, lakóközösségek véleményét senki nem kérdezte meg, semmilyen előzetes hatástanulmány vagy felmérés nem készült a kérdéssel kapcsolatban. A képviseló megjegyezte: közös képviselőként is úgy érzi, számtalan kérdést vet fel Karácsony Gergely elképzelése; nincs tisztázva például, hányan költözhetnének egy üres ingatlanba, illetve az is problémát jelenthet, hogy a hajléktalanok megszokott életmódja jellemzően más, mint a lakóközösségeké. Gyurákovics Andrea ugyanakkor hangsúlyozta: az üresen álló ingatlanokba elsősorban azokat a jellemzően kiskeresetű, nagycsaládos, beteg, idős kerületi lakosokat kellene beköltöztetni, akik évek óta beadták lakásigénylésüket.
A koronavírus-járvány miatt különösen nagy problémát jelent a hajléktalanság kérdése, amelyre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is felhívta a figyelmet. Mint Morva Emília, a szervezet közép-magyarországi régióvezetője a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta, a hajléktalanok helyváltoztató életmódot folytatnak, sajátos ritmusban, egyik közterület után felkeresik a másikat, egyik intézményből mennek a másikba. Jelenleg ugyanakkor irányukban az a társadalmi elvárás, hogy próbáljanak meg egy intézményben maradni, és ugyanott töltsék a nappalaikat, ahol az éjszakai szállásuk is van. Ennek biztosítása érdekében a segélyszervezetek azon igyekeznek, hogy minden szolgáltatást egy helyen megkaphassanak a rászorulók. További problémát jelent, hogy a ténylegesen utcán élők nem jutnak élelemhez, mert nem tudnak kitől kéregetni, nem tudnak alkalmi munkákat vállalni. A régióvezető szerint az otthontalan emberekhez nehezebben is jutnak el a hírek, mint a társadalom többségéhez, így félő, hogy nem rendelkeznek megfelelő információkkal a koronavírussal kapcsolatban. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Máltai Szeretetszolgálat is létrehozott olyan elkülönített tereket, amelyek segítségével viszonylagos biztonságban lehet kezelni a járvány okozta kihívásokat.
Vezetőkép/fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
