A Liget Projekt az ország fejlődésének szimbóluma, ezért akarják a balliberálisok lerombolni

A Budapesten élő balliberálisok megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy a fejlődést, a változást, az épülést eltartott kisujjal vegyék tudomásul, mint ami alapból jár. Nem ropog a gerincük, ha arra a szuperjátszótérre hordják a gyerekeiket a Városligetbe, amely ellen hónapokkal ezelőtt még habzó szájjal tüntettek. A Liget Projekt az ország épülésének, fejlődésének egyik szimbóluma; nem csoda, hogy az ellenzék minden erővel azon igyekszik, hogy lerombolja. A minden ellen tüntető nihilista ellenzékiekkel szemben azonban összefogtak azok is, akik a fejlődés oldalára álltak, és aláírásukkal is támogatják a Liget Projekt megvalósulását. Már közel ötvenezren írták alá. Ők azok, akik valójában haladónak nevezhetik magukat…

Ne tévesszen meg senkit a budapesti fejlesztések átpolitizáltsága. Egy heideggeri parafrázissal élve, miszerint “miért van valami, miért nincs inkább semmi” (Istenérv), a balliberális holdudvar elmúlt 30 éves tevékenységére kitűnően ráillik, hogy “miért legyen valami, miért ne maradjon inkább a semmi”. Hogy a dekadencia mennyire jellemző a Liget Projekt hangos ellenzőire, az azon is remekül lemérhető, milyen népszerű köreikben a frissiben átadott játszótér. A magukat ligetvédő civileknek nevező politikai aktivistáktól legalábbis elvárnánk, hogy már csak a gerincesség végett sem viszik ki csemetéiket az új élményparkba. Hiszen korábban nemet mondtak rá. Sőt, az erélyesebbek láncolják oda magukat a csúszdához, alakítsanak ki közösségi kertet a homokozóból a paradicsompalántáik számára, és szórólapokon, valamint molinókon keresztül tudassák a közvéleménnyel, hogy egy tanulmány szerint Orbán sátáni tervének részeként a libikóka használata fasizmust olt a gyerekekbe. De nem ez történik. A játszóteret alsó hangon lehúzó balliberális skríblerek odáig még eljutottak, hogy túl sok a parkban a gumi meg a műanyag, ismét leírták azt a hazugságot, hogy a kormány lebetonozza a Ligetet és csökken a zöldfelület aránya – miközben épp az ellenkezője igaz: feltörik a betont, és nő a zöldfelület –, aztán kénytelen-kelletlen félrerakták a tollat, és kivitték a csemetéket Budapest legmenőbb játszóterére (lásd a fenti videót).

Na, vajon hány szülő szavazott a képen a játszótér ellen? Fotó: MTI

Zugló nagyon különös választási körzet. Bár nem illik a választók döntését minősíteni, de tény: hangfelvételen ismeri be a volt zuglói polgármester, jelenlegi budapesti főpolgármester, hogy a szocialisták végig sakkban tartották, ellehetetlenítették. Sőt, egyes kerületi források szerint még a gyermekeivel is megzsarolták. Azzal a jól ismert maffiózódumával, hogy tudjuk, hová jártok óvodába. Ennek köszönhetően Karácsony Gergely zuglói eredményei a “miért nem marad inkább a semmi” filozófiájának mentén kimerültek abban, hogy tüntetett a kerületében a “legyen valami” ellen. Ezért főpolgármesterré választották. Nem mellesleg Zugló a korábbi polgármesterüket gyaníthatóan ellehetetlenítő és zsaroló MSZP egyik rég ismert figuráját választotta meg polgármesternek. Na, ez a különös.

Ez sem így nézne ki, ha Karácsony Gergelyen múlna… Fotó: MTI

A zuglói “legyen valami” mellett viszont nemrégiben egy ex-zuglói állt ki aláírásgyűjtési kezdeményezésével. Persze, ismerjük a belvárosi indulatokat, hogy ugyan mit ugat bele a zuglóiak dolgába egy nagykanizsai gyüttment. Tudják azt a zuglóiak maguktól is, mit akarnak, mi a jó nekik. Csakhogy egyszer ezt már eljátszotta a balliberális oldal az olimpiarendezés kapcsán, mégpedig egy olimpiarendezésben érdekelt ország erőteljes támogatásával színre lépő szerveződés révén. Ez a Momentum Mozgalom. Ők is azzal érveltek két, Macron nagymamájával készített közös szelfi megosztása között, hogy az olimpiarendezés a budapestiek magánügye. Pedig nem. És nem az a Liget Projekt sem, a Magyar Zene Házával, a Nemzeti Galériával meg a többivel. A budapesti balliberálisoknak csak annyi előjoguk van, hogy egyéniségként és az elnyomó Orbáni Diktatúra ellenségeiként szabadon ellenezhessék a játszóteret, ahová aztán minden gerincropogás nélkül kihordják a gyerekeiket. Ki tudja, ha rajtuk múlt volna, ma egy kordonövezte parkoló maradt volna-e a Kossuth tér, összedőlt volna-e már a Várkert Bazár a patkányok súlya alatt, a Zeneakadémia tetőcserepei pedig nem szednék-e gyanútlan áldozataikat a soraik közül. A Budapesten élő balliberálisok megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy a fejlődést, a változást, az épülést eltartott kisujjal vegyék tudomásul, mint ami alapból jár nekik, holott, ha rajtuk múlt volna, maradt volna a nagy büdös semmi.

A Ligetvédők gyűlöletének egyik tárgya. Fotó: MTI

A Liget Projekt támogatásáért nemrégiben elindult aláírásgyűjtés tehát azoknak szól, akik a semmivel, az igénytelenséggel, a lepusztultsággal szemben a “legyen valami” oldalára állnak, éljenek bár Budapesten, vagy bárhol. Ők azok, akik valójában haladónak nevezhetik magukat. A semmit nem akarók a legnagyobb haszonélvezők, de az előrelépés nem rajtuk fog múlni. Köréjük épülhet ugyanakkor egy város, egy ország, amelyik a fejlődés útjára lépett. A Liget Projekt a fejlődés szimbóluma, ezért is akarják lerombolni. Csak akkor írja alá tehát, ha lát fantáziát Magyarországban.

A peticiót itt tudják aláírni.

Vezetőkép: Liget Projekt